i li
: f?U ìli*
!ri' M"'
ú;:'
Y r' I H IG V I Z EN VALÓ HALÁSZA' ) ' .
Azt is láttuk, hogy a mal, legmagasabb fokon álló horgâszat,
az, a mely a mesterséges csalira épít, alapelve szerint az óskorból
szaimazik, meit hiszen Erdovidek, Gyergyó székely halásznépe ósi
soron csalja a nemes pisztrángot és a pérhalat a kakas gallérjából
való vörös és sárga tollal, lószórból való bojttal sót — mint látni
fogjuk — a szócske testének ügyes utánzatával is.*
Végre láttuk a czigány furfangját, mely a vadrózsa tüskéjére építi
halászszerencséjét, nem is tudva, hogy talán épen az ó furfangja az,
mely némi világot vet a halászó embernek talán legósibb korszakába.
Mindezeken kívül a horgâszat az, a mely a halásztól a legtöbb
tudást kivánja. Ismernie kell a halas víz természetét, a benne éló halaknak
e természethez való alkalmazkodását, a halak táplálékát, sót
még a módot is, hogyan ragadják meg azt. Ismernie kell az évszak,
az idójárás, sót az ej és nap szakának befolyását is a halak életmódjára.
Végre.ismernie kell szerszámának tulajdonságait s innen a fogást.
Gsak a midón ezekkel tisztában van, csak akkor foghatja meg
azt a halat, a melyre szüksége van s épen ebben a biztosságban rejlik
a horgásp müvéspcie.
A magyar népies horgâszat épen úgy megérdemli a tüzetes
leírást, mint a szigonyos halászat, mert mindenképen érdekes; változatosság
tekintetében pedig minden bizonynyal ritkítja párját. Sót
bátran ki merem mondani, hogy az oly tókéletességre fejlódótt angol
horgâszat a magyar népiesnek csak finomítot.t képmása; de még
az is áll, hogy a magyar népies horgászatnak vannak oly részei is,
a melyek az ú. n. sportszerû horgászaton túltesznek.
A magyar népies horgászatnak legjellemzóbb vonása az, hogy a
horgász tudatosan azon van, hogy szerszámjának minden része, kül-
sóje szerint, minél iennéspefesebb legyen ; evvel pedig biztosabban éri
el azt az eredményt, a melyre a sportember szerszámjának fnomságd-
nal tôrekszik.
A magyar népies horgâszat három csoportra oszlik :
1. Kospfos horgáspaf;
2. Karópá vagy kikotó horgáspai ;
3. Fenékhorgáspaf.
Utóbb Máramarosban is mea:találtam.
H O R G A S Z A T .
A kosptos horgáspatnak fószerszàmja a kosploshorog, mely a magyar
halászság kezén ritka tókéletességre fejlódótt. A magyar kosztoshorog
(238. ábra) részei a kôvetkezôk : Van kosptja [Ki, melyen
f a fogóvég, Cs a csapóvég ; van ina (/), melyen K i a kötö-
vég, P a pedpó, o az ólom, p a pekle, cscrkc vagy paiony, végre h a
horog.
A pedzó (P) ugy van az inhoz
kótve, hogy fólfelé, lefelé húzható
'S eszerint a horog a szükséghez képest
mélyebbre bocsátható.
Ez a «pedzó» néhol hda¡, néhol
LÍspóka vagy pallóka nevet is
visel. Szegeden tutaj ; de az .egész
szerszám «picpe», a ki pedig él
vele, az a «picpés», ami nyilván a
pedzótól ered. A Berettyó mentén
arra a kérdésre, hogy miért él az
odavaló halász szaka nélkül való cpi-
gány horoggal, azt a feleletet kap-
tam «mer jobban pedzi a halat»,
vagyis fogósabb.
Ennek a fácskának kettós a feladata:
szabályozza a horog járását
a mélység tekintetében, és ¡elt ad,
mikor a hal a horog kórül jár, kap-
kodja és bekapja.
Tv-- W
A kérdés tehát az, hogy az a «pedzó» tulajdonképeni értelme
szerint, a jeladásra vagy a fogásra vonatkozik-e Az eddigi kutatás
eredménye az, hogy a halászatban jeladó értelme van; mert a kosztos-
horgon kivül majd reátalálunk még a téli halászatnál is, mint határozottan
jeladóra, noha itt lényegesen más formára van alkalmazva.
Ez a fajta kosztoshorog az országban szerte dívóknak tórzsalakja s
a bemutatott teljes szerkezetben a Krasznán dívik, hol pedzóje nyárfából
van faragva ; máshol a pedzó egy darabka kukoriczaszár ; ismét
máshol gyékényból van kótve, szóval anyag szerint változatos.
A halász rajta van, hogy oly anyagot s oly alakban válaszszon, a
23*
25S. .ábra. K oszto s horog.
! ■ A:
f "íi
I ¡