a „kénd'ir“ vagy „kindir“ szintén ezek kozé tartozik, sót egyike a legré-
giebbeknek, a mely eredetét lcétségtelenül Belsó-Ázsiából veszi. Még egy
hasonló s valószinüleg osidók óta kdzos szót találtam az Ui alfoldjén, t. i¿
az „urcsuk“ vagy „hurcsuk“ szót, a mely nem más, mint a magyar ;„orsó“.
Habár a toròk dialektusoknak ez az elnevezése ismeretes is volt, mégis
órültem, a mikor a tanyák fehémépét ezzel az „urcsuk“-ked láttam munkáj
kodni, nemcsak a szó hazai hangzása miatt, hanem az eszkoz érdekes szerke-'
zete miatt is.
Az Ili-kazakok orsójának szára a dzsigda (Eleagnus) vagy a turanga
(Populus) ágaiból van, az orsó teste pedig kóbol, a mi egészen prehisz-
torikusan fest. Ezeket az Ilijszktól nem messze, az IK jobb partján talál-
ható kdvekból készítik, a melyeknek az a tulajdonsága, hogy mindjárt a
fejtés után bármiféle késsel konnyen lehet munkálni, míg késóbb nem csekély
keménységüvé szárad òssze Ezt a kovet, a meíynek tudományos neve
agalmatholit, a kazakok kàlip tasz-nak, azaz metszheto kónek nevezik. .
Vaiami vállalkozó szellem régebben egyszer megpróbálta ezt a szép
rajzolatú, külonbdzó szinü kovet iparilag értékesíteni, - s Vjernyiben alapított
is egy kócsiszolót, a melyben, L a n sd e l l leírása. szerint, csinos. dísztárgyakat
készítettek. Jelenleg nyoma sinos ennelr az iparnak, csak a kazakok készítik
még ebbol a pompás kóból kezdetleges, dísztelen orsqjukat, a mely alakjára,
kivitelére és rendeltetésére nézve tokéletesen hasonló azokhoz, a melyéket
az archaeologusok hoznak napvilágra, mint a legósibb kultura iemlékeit.
59. kép. Urcsuk és kénd'ir.
60. kép. A magas szakszaul-puszták pereme.
VI. FEJEZET.
VISSZA ILIJSZKBE.
OK-DZS1GDE tanya eppen azön helylyel van szemben, a hol az Ilinek
egy regi äga, a Csit-bakcLnasz eszak feie elägazik, mig maga az
'i Hi innen kezdve -inkäbb nyugati iränyban fölyik tova. A Csit-
bakanasz kesöbb több agra oszük, de ma egeszen szäraz, s csak
arviz, vagy kis olvadäs idejen visz le vizet, mindazaltal innen lehet szämitani
az Ili dettajat, mert a legtöbb holt äg elposvanyosodott^ s partjaikon rengeteg
nädasok terülnek el, ügy, hogy a sivatagi jelleg helyett inkäbb a nädas mocsärviläg
uralkodik. . . . .
K ||: 6gtelenf hogy itt^iigyanolyan körülmenyek üralkodnak, mint a
melyeket H e d in ' S v e n irt le a Tarym medencze folyöinak helyvältozasairol.
A Balchas ’ alföldjenek uralkodö szeleii' az eszakkeleti es az eszak-
nyugati; az elöbbiek telen, az utobbiak nyäron üralkodnak. Mind a ket szel
Darkhänok es dünek alakjäban viszi toväbb a homokot, de mivel az eszakkeleti
szelek a tülnyomoak, annälfogva a barkhanok inkäbb delriyugat feie vändorol-
nak, de amellett az eröforräsok eredöjenek megfelelöen, mind jobban es jobban
dälfele vonulnak. Egy pillantäs az Ili-delta terkepere, (a melyet az I n f a n t j e v
hadnagy vezetesevel müködött expediczio keszitett j851-t61 1853-ig1), meg-
gyöz bennünket, hogy az Ili egykori medre,' | melynek a Csit-bakanaszt
tekinthetjük, id6k folytän mintegy 45°-ra nyomödott el nyugat feie, a mi 200
1 Rektifikalva P etermann terkepen. S z kw e r t zow : „Erforschung d e s Thian-Schan Gebirgs-
Systems“, Ergänzungsband No. 42 u. 4 3 ; 1875.