pusztàn.
a mit kiilonosen elósegitett az is, hogy ezek
a piaczok megnyitottàk az utat az orosz
és àltalàban az európai àruk elott is, a melyekkel a khinai àruk nem
versenyezhettek. Azonban a kereskedelem fejlódésével egyiitt noti a „pusztàk
urainak“ rakonczàtlansàga, s a gazdagon megrakódott karavànoktól felizgatoti
rabló szenvedélye, ugy, hogy a rablótàmadàsok, az ugynevezett barantàk, mine!
gyakrabban ismétlódtek. Ez természetesen az oroszok beavatkozàsàt vonta
maga utàn, a kik azutàn minduntalan biintetó, vagy megtorló portyàzàsokai
kényszerultek inditani.
Az elórehaladàsnak ezt az idószakàt, a mely a XIX. szàzad kòzepéig
tartott, àltalàban kózelrol sem a CoRTEZ-féle hóditó-hadjàratok jéllemzik, hanem
éppen ellenkezóleg, a békés. kereskedelmi- és vàmszerzodések, a. védelmi
szbvetségek létesitése, a melyek a kirgiz és kalmiikk hordàk és tórzsek
teriileteit mindinkàbb az oroszok érdekszféràjàba vontàk.
Az orosz hatalomnak ezt a terjedését nagyon elosegitették orosz parasztok,
a kik mint igazi eloórsók terjedtek szét ezeken az ujonnan védelem alà helyezett
terilleteken. Ezeket a parasztokat az otthoni àllapotokkal vaiò elégedetlenség,
tovàbbà az Oroszorszàgban mindig jelentékeny szerepet jàtszó vallasi szektàk
keletkezése, és kiilonosen az orosz parasztoknak sajàtsàgos vàndorló és kaland-
vàgyó òsztone hajtotta ezekre a pusztàkra, az ismeretlen keletre. A hi>l
erre kedvezó alkalom nyilott, ott rógtón letelepultek,! s némely vidéken màr
akkor voltak orosz gyarmatok, a mikor azok még nem is voltak orosz fen-
hatósàg alatt.
Ezek a kòriilmények, a melyek kiilònben még ma is igy vannak, s a
melyek az orosz kormàny bòlcs kivàndorlàs-politikàjàtól tàmogatva, feltétleniil
Turkesztànnak gyors kolonizàlàsàra fognak vezetni, nagyon emlékeztetnek
az észak-amerikai squatterkedésre a mult szàzad kozepén, csakhogy, a mint
erre késóbb még tòbbszor lesz alkalmam ràmutatni, a nélktil, hogy ez a
gyarmatositàs a bensziilòtt òslakossàgra olyan pusztitó hatàsu lett volna.
S z e v e r c z o v utazàsai kòzben az Isszyk-kul dèli partjàn egy nagyorosz
Jfòldmivelót talàlt, a ki a kirgizektól fòldet bérelt és malmot épitett màr
■l867-ben, tehàt akkor, a mikor a két kirgiz-torzs, a Bugu és a Szàri-Bagis
B tòrzsek kozti villongàsok még teljes viràgjukban valànak, s az oroszok
■hefolvàsa e félreesó volgyzugban még ugyszólvàn semmi sem volt. Ez a
■ S z e v e r c z o v emlitette foldmivelò valósàgos kutató volt, mert 6t kozsége azzai
l a z utasitàssal ktildte ki, hogy keressen valahol a tàvol keleten a letelepiilésre
Balkalmas helyet. 6 aztàn éveken àt egyediil kóborolt messze foldeken, mig
Bvégre az emlitett teruletet alkalmasnak talàlta. Ùgy làtszik, hogy felfedezé-
Bséról sikerult az otthonmaradottakat értesitenie, mert jelenleg ezen a vidéken, a
■ hol S z e v e r c z o v talàlta azt az orosz gyarmatost, Kizil-Szu nagy és viràgzó falù
Bvan, a melyet az oroszok az alapitó tiszleletére Szlivkina néven neveznek.
Nagyon mulatsàgosak azok az anekdótak, a melyeket Vjernyiben mesélnek
I az orosz parasztok vàndorló kedvének és gyarmatositó hajlamànak ecsetelésére.
Ìgy a XIX. szàzad nyolczvanas éveiben a kormàny sokat foglalkozott
B gyarmatositó tervekkel, s az erre vonatkozó szabàlyzatokkal, adómentességgel,
B elólegekkel, birtok-engedélyezésekkel stb., s ugyanerrol beszéltek mindeniitt
■ a napi sajtóban is, de még a. kòzbeszédnek
B i s ez volt a tàrgya. Ekkor a vjemyii ható-
B sàgok egyszerre olyan értesitéseket kapnak,
B hogy: az egészen fiatai gyarmatból valósàgos
■ kivàndorlàs indult meg az Ili mentén lefelé
■ a Balchas-tónak teljesen meddó szakszaul-
Bsivatagjai felé. Az azonnal megindult vizs-
B gàlat a kovetkezó furcsa képtelenséget deh-
Biette fel.
A gyarmatositó tervekre vonatkozó
■ aktàk jelzése mindig „0 kolonizàczii“ (a
B gyarmatositàsokról) volt, s ugyanezt hasz-
I nàltàk az ujsàg-czikkek is czimul. A parasz-
I tok azonban ezt az elóttiik idegen szavat
B ’-gy ejtctték ki oroszul „ókolo nizàczii“, a
Im i annyit jelent, mint „le az alfold felé!“
B s ezzel a tovàbbi felelosséget az orosz ható-
I sàgokra bizva, megindultak egész nyugodtan
■ a Balchas-tó mélyedése felé. Csak nagy-
I nehezen lehetett óket felvilàgositani, hogy
■ ott lenn „az alfòldón“ csak a Balchas-tó sós
■ hullàmait, a Szàri-isik.-Atrau teljesen hasz-
■ navehetetlén, rettenetes puszta szakszaul-
■ sivatagjait, megahirhedt „Éhség-sivatagot“
I fogjàk talàlni. Egy màsik anekdóta, a mely- 35. kép. Postàfónók (sztaroszta).