eltéróleg1 nekem azt mondta, hogy Taran a dungán (khinai) nyelven annyit
jelent, mint buza, s az ebböl törökösen alakított szó annyi, mint „Büza-paraszt“,
vagy röviden „paraszt“, megkülonboztetésül a „szárt“-tól vagy letelepült
városi lakósóktól, kiknek elnevezése átvitt értelemben kereskedötöjelent.
Külsö megjelenésüket tekintve, nagy, magas, eroteljes emberek, sotétbarna
börük, koromfekete hajuk, szakálluk és szép fekete szemük van. A flatal
férfiak között gyakran lehet pompás, feltünóen délies jellegü, szép arczok'at
látni. Az idósebb emberek közt különösen két tipus uralkodik. Az egyik
elhízásra hajlandó, s ennek megfelelöleg arczuk húsos, a mi a gyakran
mandulametszésü szemekkel együtt jobban a mongoloid fajra emlékeztet, mint
a másik tipus. Ennek képviselói hosszú, sovány, de izmos alakok, sovány,
szögletes arczczal; vad, fekete szemük bizonyos félelmes, ragadozó termé-
szetet látszik elárulni, a mihez hozzájárul még a rendesen elóreálló, de
mindig pompásan kifejlödött fogazat.
Ez a kissé félelmes arczkifejezés erösen jellemzi a tarandzsikat, s még a
különben szabályos arczú ifjanak is olyan erös jellemzöje, hogy, ha egyforma
viseletet hordanak is, még sem lehet 6ket a szártokkal osszetéveszteni,
A nok inkább alacsonyak, de telt termetüek; kerek, csinos arczuk
sokkal jobban magán hordja a mongol faj (szélesebb értelemben) jellegét,
mint a férflarczok. Orruk kicsiny és kissé tömpe, az arczcsontok kiállnak,
s a szemük, ha egyenes, még akkor is mandulametszésü, de legtöbbnyire
tobbé-kevésbbé ferde. Megvan az a szokásuk, hogy a szemöldökeiket fekete
szénvonással összekötik, a mi nem is fest rosszul; általában néhány fiatalabb
lány üde arczszinével, telt, piros ajkaival, ragyogó fekete szemével, gazdag
hajdiszítményével és a füle mogé dugott kaczér virágokkal valóban csinos volt.
A tarandzsik nyelve csagatáj-torok dialektus, a melyet azonban a közön-
séges szárttól éppen oly jól meg lehet különböztetni, • mint a kazak-kirgiz
dialektustól. Nekem úgy tetszik, hogy ez a nyelvjárás az andidzsanlik (kip-
csak) és a hara-kirgiz dialektushoz áll legközelebb. Szerény oszmán nyelv-
tudományommal nem sokra mentem az énekelve, csettegtetve és a szavakat
gyorsan hadarva beszéld kazakok között, azért rendkívül kellemesen lepett meg,
a mikor a tarandzsik ajkáról ismét hallottam a mély, * kellemes hangzókat,
meg az érczes mássalhangzókat, a melyek a tiszta török idiomáknak oly
igazán szépen hangzó dísze, holott a nyugati szártok és még inkább a kazakok
ajakán sziszegö, vagy csettego kakofonikus hangokká váltak. Nagyon jól meg
tudtam érteni ezeket az embereket, s a mi még csodálatosabb, kozonséges
oszmán szavaimat, igaz, hogy a csagatáj hangtorvények szerint némileg
átidomítva, ök is sokkal jobban megértették, mint a kazakok.
1 Ez a magyarázat látszik valószinübbnek, mert így a íonév-képzés helyesebb voltia.
A tara szóból képzett szabály szerint taradzsi volna, a mint taita szóból lesz baltadzsi,
szu-ból szudzsi stb.
A tarandzsik erds bevandorlasa Szemirjecsbe Oroszorszagra nezve ket-
tos, es nem csekely jelentfisegu elonynyel jart, mert nem csak, hogy veluk
az Hi videkere szorgalmas, produktiv es teljesen megbizhato nep koltdzott
be, hanem azonkivul eppen ez a bevandorlas rendkivul megszilarditotta Orosz-
orszag hatalmi allasat Turkesztanban.
Mar csak az, hogy a tarandzsik 6s dunganok Kuldzsa atadasakor Orosz-
orszag mellett optaltak, bizonyitja, hogy a mohammedanok mindnyajan elismerik
az orosz adminisztraczio kittino es igazsagds voltaff de eppen ez a ket nep
nagyon sokat tart faji eredetere, s minden politikai hatar es adminisztrativ
elkiiionites mellett is,;;fendkivul elenken kozlekednek egymassal az orosz es
a khinai fenhatosag alatt alio testverek. Termeszetes, hogy ezt a viszonyt
a vallasi kotelekek meg szorosabbra fuzik, mert N3mgat-Turkesztant m6g
ma is az azsiai iszlam bolcsojenek tekintik; s „a fenseges Buchara“, a „szent
Turkesztan“ s „a fdldi paradicsom, Szamarkand“ dicsosege messze keletre,
egeszen a Mennyei Birodalom sziveig, a 1 „Bogdy-khan“ 1 szekvarosaig elragyog.
Khina gyulolete a mohammedanok kdzt melyen gyokerezik es kiirtha-
tatlan. Van is ra okuk, mert kemeny, kegyetlen szigorusaggal s telhetetlen
kapzsisaggal uralkodik a korrumpalt khinai kormany ezeken a szegeny parasz-
tokon es kereskeddkofl, s ezt a nehez igat ketszeresen erzik az „igazhivd
mohammedanok“, mert a „disznohusevo“ hitetlenek nem csak mint birak es
adoszeddk sanyargatjak oket, hanem meg az iszlamot is gunynyal es meg-
vetessel iildozik.
Kereskedok karavanjai jarnak ft;;hegyeken keresztiil egyik orszagbol a
masikba s hordjak a hireket; megindul a chaber, szall az ige tanyarol-tanyara,
falurol-falura, varosrol-varosra, s a meddig csak Khinaban a korannak hivdi
vannak, mindenfelol vagyodva tekintenek nyugat fele, a hoi az Ak-pad sack, a
„Feher Czar“ igazsagos kormanypalczaja alatt a musziilman,mint szabad ember-
biiszken lephet fel; a hoi megszerzett javait nem kell a hivatalnokok kapzsi-
saga elol rejtegetnie, hanem zavartalanul mutathatja es elvezheti gazdagsa-
gat; a hoi hitvallasaert es vallasi dselekedeteiert nem nevetik es nem gunyol-
•jak hanem a czar joakaratanak orvendhet; s a hoi vegre senki sem kenyszerit-
heti kegyetlen biintetesekkel, hogy czopf-ot viseljen, hanem tetszes szerint
borotvalhatja a fejet kopaszra, a hogy vallasa parancsolja.
Ez a czopf-kerd6s, akarmilyen nevetsegesnek latszik is, sokkal jelen-
tdsebb, mint gondolnok. A mennyire szereti es na^rabecsiili a budhista
khinai3 az 6 czopfjat, olyan melyen gyuloli a mohammedan dungan, a ki, a
mint orosz tertiletre lep, azonnal szorgalmasan elrejti kis sapkaja ala. melyet
1 Mongol neve a khinai csaszarnak.
2 Tudvalevoleg a mandzsu hoditok hoztak be a czopfot, s a meghodolas, vagy lojalitas
jeleiil tekintik. Annal nagyobb az ellenszenve a hatartalan szabadsagert rajongo torok nepnek
az alarendeltseg ezen jelvenye irant.