mély nyomokat hagyva maguk u tán ; számos kigyó, az ártatlan homoki
kigyótól (Eryx jaculus) a mérges halys-kigyáig (Trigonocepkalus halys) és
ennek a viperához hasonló rokonáig, a Trigonocephalus intermedius-ig, bujkál
a homokban és keseriti meg az antilop-vadászatot, mert ez után a rendkívül
bizalmatlan vad után a fedetlen térszinen hasrafekve, indiánmódra kell
cserkészni.
Tovább keletre keskeny futohomok-nytelv nyúlik a folyó jobb partjáig.
Szabályos barkhánok1 emelkednek itt, sajátságos, félholdalakú kivágásukkal,
pajzsszerü hátukkal. A folyó kozelségét gazdagabb nóvényzet árulja el, a
mely fóleg borbolya-félékbül, tamariszkusz-bokrokból s a' benszülottek csingil
nevü tüskés, sürü bozótjából áll, a mely utóbbinak ezüstós' fényü levelei és
szép virágai vannak (Hálimodendron argenteum). Kozben néhány magas-
bokrú pusztai fü (Csí, Lasiagrostís splendens) emelkedik, s itt virágzik
ezeknek a pusztáknak szép, sárga rózsája, "á melyhek ndvése és levelei
csalódásig emlékeztetnek a borbolya-bokorra (Rosa berberí folia). Nagyon
szép az oroszok kisszlicza3 nevezetü bokra, a mely golyószerü, gombolyded
virágfürtókkel van tele, s finom lazacz- vagy ószibaráczk-sZinü virágai kel-
lemes, finom illatot árasztanak; ezzel teljes ellentétben a kazakok Ttoh-basz
— „kék-fej (Philipea salsa) novénye gombaszerüen dugja eló a homokból
vastag, kékes-vorós vagy ibolyaszinü, nedvességtól duzzadó virágcsomóját,
s- kellemetlen, rohadó szagával mindenféle legyet és szemét-bogarat esalogáf
magához.
E kozt a bozót kozt tomegesen rejtozkodik a házinj&hqz hasonló1
pusztai nyúl (Lepus Lehmanni): k buczkákkdzti vólgyekben csapaíosan
tanyázik a csinos, társaséletü ugró egér (Dipus- és Alactaga-félék), a sima,
meleg homokon pedig számtalan gyík surranik, koztük tüskés, kékszinü agd--
midák, a melyeket a nagyzó kozákok krokodilnak neveznek, továbbá ápró,
eleven Phrynocephalus-félék, a melyek valamennyien .a temérdek, mindenféle
bogárra vadászgatnak.
Azonban legszívesebben lovagoltam a, bal part árterületén, a hol a
nóvényzet szintén egyhangú volt ugyan, de azért elég üde és buja, hogy
kelló táplálékot nyujtson a madaraknak, tanulmányaim legkedvesebb tár-
gyainak. A konyhakertek kerítésének sürü lombozatából kedvqsen hallik ki
a haflz-fülemile, a keleti mesék bülbül madarának édes, fuvolaszerü hangja;
lángvóros karmin-pirókok rebbennek a lombok alatt, s a pusztai sármány
(Emberiza luteola) suhogó róppenéssel száll bokorról-bokorra, hogy arany-
szinü tolla csak úgy ragyog, s barna fejecskéje -rubin-voros színben tün-
dóklik. A pocsolyák és az iszapzátonyok felett mindenféle kis szalonka-madár
(Totanus- félék) szaladgál, a nád és.káka kozt kellemesen csicsereg az ázsiai
1 Barkhán — bizonyos tipusa homokbuczkák.
3 „Sóska“, a virágok aromatíkus-savanyú íze miatt
nàdi-veréb (poszàta, Acrocephalus dumetorum), kinn a folyamon pedig
szàzàval halàszgat, rà sem hederitve a falura, a pelikàn, mutogatja buvàr-
muvészetét a kigyószemu kormoràn, s csunya, esetlen réti sasok (Haliaetus
leucoryphus), nemtelen rokonai hazànk sokkal nemesebb réti-sas fajànak,
lomhàn keringenek a sik vizek felett.
Itt minden élt, minden orvendett a fakadó kikeletnek, a szerelem
ébredésének, s az uj, szabad életében még elóttem ismeretlen madàrvilàg
lépten-nyomon lekòtótte flgyelmemet. A mennyi orómeih volt az élet tanul-
mànyozàsàban és megfigyelésében, annyira fàjlaltam, hogy gyujto-szenve-
délyemnek hatàrt kell vetniink ; a czéltalan óldóklést sohasem szerettem, s
igy a személyzet rendkivul csekély mukódés-képessége miatt sok szép pél-
dàny elejtéséról le keilett mondanom ; annàl is inkàbb, :nert e mellett az
utiterv tovabbi kidolgozàsàra is gondolnom keilett, s BARm-BAi-jal és V a s s z i lij
Lumcs . P a g u d jin kozàk-altiszttel a: Balckas-tó felé vaiò eldrenyomulàs èl6-
késziiletein fàradoztunk.
P a g ìtd jin - ì még Vjernyiben, elutazàsunk napjàn fogadtam G o d r d e t tanà-
esos kòzvetitésével. Ataman-helyettes volt a nagy almatinszki kozàk-stani-
czànàl, Sv egyelore egyhónapi szabadsàgot vett, hogy benniinket próbaképen
elkisérjen. Ilijszkbe vaiò megérkezésùnk utan néhàny nappa! érkezett oda,
s gyors felfogàsàval, okossàgaval, hatàrozòttsàggal és munkakedvével azonnal
és teljesen megnyert bennunket.'
Kzzei a ketiovel majdnem mindén nap végtelen tanàcSkozàsòkba bocsàt-
koztam, mind a karavàn ósszèszedésé és felszerelése, mind pedig a meg-
teendóyùKSs a karavàn ellàtàsa iigyében.
Az volt a szàndékunk, hogy két szakaszban utazunk; t. i. a 'folyó
bai partjàn embereitik légnagyobb részét és podgyàsZunk javàt teye-kara-
Vànnal akartuk a Balchas-tóhoz szàllitani, holott m i hàrman európaiak P a g u d jin
és nehàny munkàs kiséretében, vaiami nagy halàsz-bàrkàn akartunk a folyón
lehajókàzni, s igy a karavànnal csak laza érintkezèsben lenni.
Az ut a folyó bai partjàn a Tau-kum (hegy-homok) sivatag hosszàban
ve/.et le a Balchaslioz ; az ut hosSzàról és az àllomàsokról BAiii.n-isAi és az
ilijszki kozàkok, a kik néha-néha vadàszni leràndulnak a Balchasra, a kóvet-
kezó itineràriumot allitottàk óssze :
Ilijszk Ücs-Aral .
Dzsol-barsz
Ak-togoi .
Naryn .. .
Csan-szulat
Bazar-bikje
Kara-turanga
Csal-mollah
Urusz-Csikai:
35- 40 verszt.
25 I
30
30
20 25
20 25
20
20
25