ugyan jol teszi, hogy az adet kivansaga szerint, ilyen arrival kereskedik s
nem valami praktikus ujitassal.
Habar a nomadokat minden valoszinuseg szerint, mintegy eroszakkal
tartottak vissza a femmuvessegtol, mindazaltal tigyes kovacsokka fejlodtek,
habar valoszinuleg csak ujabb idoben s csakis fenyuzo czikkek keszi-
teseben. A mig a rendes hasznalati targyak legnagyobb reszet szakbeli
kovacs-mesterek keszitik, es pedig foleg varosiak (szartok), addig a kara-
kirgizek maguk csinaljak a vas disztargyakat es pedig sokszor megfoghar
tatlan muveszettel. Foleg a nyereg es a loszerszam vasalasai, a melyek igazan
pompasan vannak kovacsolva s eziistbetetekkel diszitve, tisztan haziipari.
keszitmenyek. Vannak ugyan uszta-k, mesterek, a kik a kozepesnel jobban
ertik a mesterseget s megrendelesre ¡s' dolgoznak, de rendszerint minden
kirgiz i f s6t az altalam beutazott videkeken meg a kazak is — maga kesziti
a czifra-vasalast, korulbeliil ugy, mint a hogy annak idejen a mi pasztoraink
keszitettek a karikas nyelet, tiikrot, szaru-dobozt stb., a legvaltozatosabb
kivitelben, meg pedig oly mesteri tokeletesseggel, hogy meg a leggyakorlot-
tabb mesterembereket is lefoztek vele. De 6k nem csak vassal,, hanem
eziisttel es egyeb femmel is egyarant dolgoznak; a nokAczifra filigran-
. ekszereit .legnagyobbreszt a ferflak keszitik, es pedig, ugy latszik,' nasz-
ajandekul. Hogy honnan veszik az emberek ,azt az iigyesseget, a mivel
valoban kifogastalan muvu filigran-lanczocskakat tudnak csinalni, a mikor
• ugyszolvan semmi gyakorlatuk sines, mert hisz eleteben mindegyik esak
nehanyszor fog ilyen munkahoz s ^yaltalaban nem foglalkozik yele ipar-
szeruleg, rejtely maradt elottem.
A mikor O euz-bek felesegenek emlitett pompas ekszeret -csodaltam,
derek dzsi^item azonnal felajanlotta, hogy csinal nekem egy masodikat, Ker-
deztem aztan, hogy mifele szerszamokat hasznal hozza ? Kis karpitos-kala-
pacsot, kest es kozonseges ollot mutatott, de kerte a preparalo ollonkat,
mert az ehhez a munkahoz sokkal alkalmasabb volna. Esetlen csipofogo
egesziti ki a szerszamtarat, a mivel ezek az emberek hideg uton, tuz nelkiil,
csodaskis lanczokat, kacskaringokat stb. keszitenek s azokat vegre csak egyszeru
nyilt tuzhelyiikon hegesztik es forrasztjak ossze. A muveszet, a mit kifejtenek,
egyaltalaban nem all aranyban az eloallitott targy, vagy eppen a hozza hasz-..
nalt anyag csekely ertekevel. igy pi. az elhajifott, tires toltenyhuvelyeket nagyon
szeretik, mert ez konnyen kovacsolhato, fenyes sargarezbadogbol van. Kiilonosen
az en hosszu expressz-patronjaimat foglaltak le mar jo- elore, s kozulok egy-
nehanyat egesz csinos, vert munkaju boglarok . alakjaban kaptam vissza,
melyekkel C hodai-keldi, a dzselan-aulbeli vadasz diszitette egesz szak-
ertoleg a berkutom szamara varrt siivegeket. A nyak- es mell-ekesseg lan-
czainak faradsagos munkait mar emtitettem. Ez a munka a kovetkez61eg
meg y : voros- vagy sargarezbol kis tal-forma szilket keszitenek, ugy, hogy
egy gyurure kis feneket forrasztanak. Minden ilyen kis szilkenek a fenekére
ugyanazon anyagból kis keskeny szalagot forrasztanak, a melynek
felfelé hajlított végeiból lesz a tulajdonképení lánczszem. Egyetlen egy mozgó
láncZ’Szem eldállításahoz tehát három külonféle fémlemez kivágása és ötször1
forrasztás szükséges -— s . mindez’ kozonséges vörös- vagy sárgarézból,
tehát egészen értéktelen anyagból.
Hogy ennyi idót és fáradságot tudnak ilyesmire fordítani, ennek magya-
rázatát abban lelem, hogy nem üzik ezt a mesterséget iparszerüen, hanem
inkább kedvtelésb61, .és még talán bizonyos alkalmakhoz kötött rendszeres
szokásból is. Különben is csak télen csinálnak effélét s akkor ugyancsak van
elég idejük reá.
A tulajdonképení kovácsmunkával, a melyet a kirgizek azelött az Isszyk-kul
partján tudvalevoleg még szorgalmasabban üztek, mint ma, kizárólag a
férfiak foglalkoznak, ellenben az ékszers.Ji készítésében a nök is ügyeskednek.
A fejdíszre való ezüstvereteket, meg a kulcstartókat rendesen maguk készítik.
Úgy látszik, ez is ádet, de behatóbbat nem tudhattam meg a dologról. A tech-
nikájuk, úgy látszik, ugyanaz, mint a városi otvosoké, t. i. a tiszta
ezüstöt papirosvékonvságú lemezekre kalapálják s ezzel vonják be az ólom-
ból, vagy egyéb fémból készült tárgyakat. Az általuk használt ornamenti-
káról azonban nem sikerült felvilágosítást nyernem. Azt mondják, hogy
minden n6 úgy díszíti a. fejét, a hogy éppen eszébé*jut. A fejen függó
ékességek,. gombok, lemezek stb. azonban csakugyan hasonlítanak egy-
máshoz ; de mivela veret nagyon elmosódótt s igen rossz kivitelü, nem lehet
felismerni, hogy miféle részletei vannak a díszítmény rajzának.
C) A bör. A nomádok sok mindenfélére használják a bört, és pedig
úgy a nyers, mint a eserzett bort, s úgy az irhás, mint a prémes bört. Nyers
börszeletekkel kötik össze a kerege botjait a keresztezéseknél, nyersborbol
készítenek kotelekét, kantárokat, hevedereket, a nagaika kotelét. s minden-
féle fonott dölgokat, nyersbörböl vannak a tömlök, edények, zsákok stb.
Srhás börbol csinálják a csizmákat, nadrágokat, a vadászathoz való dolgokat¡
finomabb szíjakat stb. A prémesen kikészített bóroket prémekül és takarókul
használják.
A börök kikészítését legnagyobbrészt a nok végzik, különösen a
eserzést. Cserzöanyagui az airánhoz hasonló savanyú anyagot basználnak,
a melyet savóból készítenek, vagy pedig mésztejet. Az irhás böröket, embereim
elbeszélése szerint, füstoléssel és novényi hamuval készítik, különösen pedig
nagyon gondosan leszedik a borrol a barkát éles fakésekkel. Úgy látszik,
a durva, bagaria-szerü börök készítése, a melyeket a csizmához használnak,
ma már nagyon aláhanyatlott, a mióta a bazárokban könnyen hozzájuthatnak.
E hélyett nagyon virágzik az edények készítése börböl és teve-gyomorból
idzselin), a .mi. még mindig a kirgizeknek igazi, különleges háziipara. Az erösen
pezsgö kumiszt ugyanis semmiféle szilárd edényben sem lehet olyan jól
hidégen eltartani, mint a bóredényekben. A bóredényeket rendesen igen