A tamariszkusz-pusztakon legeroteljesebb a deflaczio 6s erozio kiizdelme,
mert az agyagszeruk es. a homokbuczkak a legvadabb osszevisszasagban
valtakoznak itt egymassal; az ilyen helyeket kedveli kiilonosen a flnom
tamariszk, s itt talalhatok gyonged, fiirtos bokrai mindenfele, majd szerenyen
vegigkuszva az agyagszeruk sima lapjain, majd pedig, mintha szobor-talapzaton
allnanak, sajatsagos kepzodesu, n6ha 10 m. magas dombot koronazva.
A mikor az ember ilyen teriiletet. lat, elsd pillanatra azt hinne, bogy a'
szel vajta ki a sajatsagos halmok koziil a melyedesek anyagat, s csak azokat
a teriileteket hagyta meg, mint kiilonallo kupokat, a melyeket a ndv6nyek
gyokerei megkotottek. Figyelmes szemleles azonban meggydz benntinket,
hogy eppen forditva van a dolog, t. L a noveny megfogja a sz61hajtotta
homokot es mind magasabb halomba torlaszolja ossze. Mint valami szita,
ugy fogjak meg a tamariszkusz-bokrok a szellel hurczolt homokot. Ezek az
ugynevezett „novenykupok“ mind messzebb es messzebb nyomulnak eldre
a sivatagba, s mivel szilard lejtoik kiizbtt sokkal konnyebben megy vegbe
a csapadek okozta kilugozasnak es lerakodasnak, tehat a szilard agyag-szeruk
keletkezesenek allandoan ismetlodo folyamata, mint a futohomok laza halmai
kozott, ennelfogva nagyban hozzajarulnak a talaj megkotesehez.
Magukon az agyagszerukon .nem igen keletkezhetnek lij buczkiik, mert
azok oly simak, hogy roluk a szel a homokot azonnal ismet elviszi s
egyenletesen teriti el. De meg ezt a vandorlcrhomokot is mindinkabb fentartjak
a tamariszkusz-puszta kulso szelen keletkezo ujabb es ujabb novenytelepek,
igy pi. tiromfelek, de kiilonosen egy kis, tiiskes bokor (Lycium, valoszinuleg
L. ruthenicum), a melynek eppen olyan novenykupjai vannak, mint a tama-
riszkuszoknak, csakhogy sokkal szerenyebb mertekben, egy arasznyitol fel
meter magassagig.
Ennek a valtozatos es ritkas novenyi takaronak szembeszoko nivellalo
hatasa van, a mit lepesrdl-lepesre kovethettink a sivatagoktojijbe egeszen a
novenylepte loszos tersegekig. A teljesen kopar homokteriileteken,, a hoi a
szel korlatlanul diihonghet, a 40 m. magas dupek es barchanok nem tartoznak
a ritkasagok k5ze. Ott azonban, a hoi a gyer szaks^zaul szeles zonaja huzodik,
merev agaival megtorve a szel hatalmas erejet, ott azonnal megcsokkenik
a halmok magassaga, s csak egyes oriasok emelik fejiiket a parvonalosan
fekvo, atlagos dunek kusza osszevisszasaga foie. A tamariszkusz-ovben, kiilft:
nosen annak kiilso szelen, a novenyzet altal megkotott,-szilard halmok
magassag tekinteteben rendesen mar feliilmuljak a laza homokhalmok nagy
tomeget. Termeszetes, hogy ezek a „novenykupok“ annal gyorsabban nove-
kesznek, minel tobb homokot juttat nekik a szel. Az a homok, a mely
elkeriilte az elsd sor novenyzet rostajat, tovabb jutva a tobbi novenyhalmot
noveli, a melyek a sivatagtol tavolabb mind alacsonyabbak es kisebbek lesznek,
mig vegre a steppe funovenyzeten a szelhordta por legfinomabb szemcsei is
megkotddnek, s ezzel felepitik a teljesen egyontetu,_. sima felszinti losz-talajt.
A novényi tenyészet és a nedvesség elválaszthatatlan fogalmak, s így
a novényzetnek ez a talajkészító hatása is közvetve a jelenlevö nedvességre
vezethetö vissza. Mivel Turkeszténban a levegö nedvessége nem jätszik nagy
szerepet, ennélfogva a felszíni és a talajvizek ihennyiségétol és kiterjedésétol
függ az, hogy ez a két sivatag között kifejlddo steppe-öv szélesebben, vagy
szükebben osszeszorítva állítja-e elénk a szabályosan egymásra következö
alakulások teljes sorozatát.
Itt a Boguty-tau és a Temirlik láncz lábai elott aránylag olyan csekély
kiterjedésüek az egyes zónák, hogy az ember äz egész rendszert valóban
szorosan egymás mellé illesztve, mintegy vázlatosan láthatja. A hegyek
lábai eldtt megtaláljuk a hegyi tormelék lerakodásaiból keletkezett, mély
szakadékokkal szétszabdalt kavicspusztákat: ezzel szemben a mély ágyába
bevágódott folyó mentén a sivatag vándorló homokbuczkáit. A ketto között
nyúlik el aztán a széles,. novényzettel ellepett zona, a mely a szakszaul
bozótjából a tamariszkuszok dombvidékén át majdnem észrevétlenül az agyagos
steppére vezet át.: Ez az utóbbi a folyók mentén termékeny losz-területté,- füves
steppéké és öntözhetÖ oázisokká válik, míg a sivatag , feldli oldalán pedig az
iiröm- és csí-steppékt61 kezdve minden átmeneti alakulását mutatja a novényzeti
zónáknak> egészen a novény-halmok félsivatag vidékének sivár képzodményéig.
A novényi takarónak ez a befolyása a talaj áilapotára a Tien-san
éjszaki medenczés területein, különösen pedig a- Balchas-tó és az Ili völgye
mentén, sokkal nagyobb jelentoségü, mint azt az ember elsö pillanatra
hajlandó volna feltenni. A hatás különösen a térszin folytonos nivellálásában
nyilatkozik. Az uralkodó széíirány ezen a vidéken az északi, és pedig nyáron
inkábfrrj^i ésid k f^g a tijm é len az északkeleti, úgy, hogy a laza sivatagi
anyag eloremozgatása az erö-parallelogramm eredöje szerint, a hegylánczok
irányára meröleges. A mig a hegyi tormelék a hegység lejtosodését követve
délrol északfelé ereszkedö lejtöben rakódik le,' addig a sivatag anyaga éppen
ellenkezöleg, északról délre lejtösödve törekszik elhelyezkedni az elöbb fejte-
getett okok alapján, ha nem is éppen olyan szabályosan, mint az elöbbi. Ter-
mészetes, hogy ez a két egyipással homlokegyenest ellenkezö ero a térszin
feltoltésére fog vezetni, s azonkívül a hegység lábának kornyékét vízszintes
síksággá fogja kidolgozni. Nagyon hajlandó vagyok ennek a két hatásnak
tulajdonítani az Ili- és a Tekkesz-völgy nagy, szél eilen úgyszólván védetlen
medenczéiben elterüló síkságok keletkezését; bár azoknak egyenletes, sima
felszine látszólag alluviális származásra valí, még sem hiszem, hogy a síkság
keletkezését a folyók lerakodásaira lehetne visszavezetni. A mélyebb kuduk-ok
(kutak) által feltárt talaj-szerkezet,. de különösen a már említett folyóknak,
a Talgara, Almatinka,. Keszkelen stb. völgyeinek oldalán látható lösz, agyag
és homok-rétegek váltakozása világosan mutatja a tormeléklejtonek, majd a
sivatagnak váltakozó elorenyomulását. Ezeknek a feltárásoknak megfelelóen
készült a mellékelt vázlat is, a mely az itt elmondottakat világítja meg.