Az orosz nép lelkében mélyen gyökerezö vallàsossàg azt parancsolja,
hogy: „Vedelmezd a gyongébbet“, s ezt a nép teljes mértékben követi is,
holott a nyugoti hiperkultura és humanitàs ezt a parancsot annyiszor elfelej-
tette, s6t „a létért vaiò küzdelem“ jelszaväval helyettesitette 1 Nem csak
egyszerü àllambolcsészeti elv tehàt, hanem inkàbb az orosz nemzeti jellem
megnyilvànulàsa, ha Oroszorszäg kormànyzata politikai téren is alapelvül
fogadta ezen ethikai parancsolatot, ügy, hogy ezen az alapon àllva istàpolja
ugyan a gazdasàgi fejlodést és virégzast is, de azért semmikép sem ragad-
tatja magät könnyelmüen vaiami kozmopolita àramlatba, hanem teljes erövel
oda törekszik, hogy Oroszorszäg és Azsia mérhetetlen kincsei közül elsönek
azt tàrja fel, mely a legdràgàbb és a legértékesebb : magàt a birodalom
autochton népességét. Erre, és kizàrólag csak erre tartoznak a többi, lap-
pangó kincsek, és egyedül o neki all jogäban azok leendö kiaknàzàsa és
felhasznàlàsa, ha majdan maga is az idök folyamän produktiv képességeit
megérlelte és kifejlesztette.
Ez az alapelv különösen megnyilatkozik a fokozatosan meghóditott àzsiai
népek teljes egyenjogùsitàsàban is, ha azok elhagyva faji kulturàjukat, csat-
lakoztak az oroszsàghoz. Gazdasagi tekintetben ez minden korlàtozàs nélkiil
fennäll, mert ebben a tekintetben a tösgyökeres szlàvok tokéletesen egyenló
jogüak az egyszerü nomädokkal, benszülött földmivelökkel és kereskedok-
kel; de politikai és tàrsadalmi téren is minden ut nyitva all nekik is éppen
ügy, mint az oroszoknak, mert a sztìkséges tanulmàny eszközei nyitva àllnak
mindenkinek, a szàrmazàsra és a vallàsra vaiò tekintet nélkiil, s a mint szàm-
talan példa bizonyitja, ezzel gyakràn és- eredményesen élnek is.
Az orosz népnek nyugoti lakóhelyén vaiò folytonos ós tervszeru kul
turàlis nevelését itt szämitäson kivül hagyhatjuk, mert az ott a torténelmi
események és a nyugoti kultura közvetetlen hatäsa alatt sokkal komplikàltabb
lett, hogysem annak szovevényes hàlózatat ebben a könyvben kifejthetnök.
Egészen màsként all azonban a dolog keleten, különösen Turkesztànban, a
melyet bizonyos tekintetben mintaszerü gyarmatositott tartomànynak tekint-
hetünk, és a hol az oroszok czivilizàló tevékenysége néhàny, vilàgosan
kimondott alapelven nyugszik, melynek egyszeraségét még az iskolazatlan
szem is teljesen àtlàthatja és megértheti.
Ez alapelveknek egyike az, hogy a benszülöttek gazdasagi, tàrsa-
dalmi és vallasi sajàtsàgai teljes elismerésben és'j kiméletben részestìljenek.
Màsrészt a benszülöttek teljesen egyenlö jogüak a bevàndorolt oroszokkal.
Ez az alapelv teljes mértékkel érvényesUl a Turkesztant lakó nomàd népekkel
szemben. Régebben azt tartottak helyesnek, hogy a kultura érdekében a
nömädokat teljesen meg kell semmisiteni, s még olyan kitünö észlelók és
kutatók, mint V enyukoff orosz ezredes is, azt tartotta a kultura legfon-
tosabb feladatànak: „hogy ezeket a barbärokat el keil erötleniteni s végleg
meg kell semmisiteni “. Oroszorszäg Tiozigazgatàsa azonban szerencsére okosabb
volt, mint a szobàban dolgozó szocziälis politikusok, s kellö idöben felismerte,
hogy a nomädsäg Turkesztän sajàtsagos klimàja és novényzete miatt, annak
kulturälis és gazdasagi kihasznaläsra majdnem nélktìlozhetetlen, különösen
a nehezen hozzàférhetó pusztakon és hegyek között, és hogy emellett a
magasabb kultura érdekkoreifc 'a legkisebb mértékben sem zavarja. A kor-
làtlan nomadélet bizonyos kinovésein azonban segiteni kellett, s ezt különösen
a . legelöterületek korlätozäsa és hatärozott körülhatäroläsa aitai érték el.
Ezek kozött. a hatärok között azutän a legeltetést szabalyosan vàlta-
kozó gazdasàgga rendezték be, s ma az orosz közigazgatäs védelmezi és
pàrtfogolja- a nomädsägot, söt jobb szereti, ha a nomàdok igazàn marha-
tenyésztéssel foglalkoznak, mintha a sokkal kevésbbé jövedelmezö foldmivelés
kedvéért letelepednének. Ìgy ma mär Àzsiànak kultura tekintetében legala-
csonyabban allò népét, a nomàd päsztor-törzseket is, gazdasàgi tényezo-
ként megfeleló módon becsülik ps védelmezik, 'ezek pedig, mint mindenütt,
a hol az anyagi érdekek fellendüläse szàmszeruen kimutatható, az üj kor-
mànyzat .gazdasàgi elönyeit érezve, azt häläsan el is ismerik, a mi öket
onérdekbSl is a védelmezó ällamhatalomnak hü alattvalóivà teszi.
Ez a minden tekintetben egészséges eljäräs szilärditotta meg olyan meg-
rendithetetleniil az oroszok tekintélyét Äzsiäban. Az àzsiaiàk testtel-lélekkel
reàlis politikusokjj jògi érzékUk majdnem kizàrólag az anyagi magànjogra
terjed ki, mig közjogi fogalmaik csak vallàs- és szokàs-torvények keretében
mozognak ; ennélfogva vilàgos, hogy az olyan àllamhatalom teljesen megfelelt
nekik, a 'ittiély az utóbbiakat nemcsak teljes mértékben tiszteletben tartja,
hanem azok végrehajtàsàt teljesen ràjuk is bizza, mig a magànjog terén
nemcsak teljes jogbiztossàgot létesitett, hanem, a koràbbi àllapotokkal szemben,
minden gazdasàgi fejlodésnek a legjobb akarattal egyengeti az ütjät.
A mint koräbban emlitettük, a hatàrvidék kereskedelmi forgalma elhordja
a hirt ezekröl az àllapotokról mindaddig, a meddig az iszlam is elterjesztette
tanait a pusztàkon àt ; szàmos mohammedàn valläsü orosz alattvaló él Khina
nyugati tartomänyaiban, söt több nevezetesebb helységben Oroszorszägnak
hivatalos képviseloit talàljuk, a kik, mint benszülött mohammedàn ak-sza-
kal-ok, a kereskedelmet képviselik és az orosz alattvalók sorsa felett örködnek.1
Ki csodàlkoznék, ha ilyen kortìlmények között az egyszerü turk nép
keblében az àllampolgàrsàg btiszke érzelme tàmadna, s a „civis romanus sum
mintàjàra a csagatàj-nyelvben is ehhez hasonló büszke szólàsmód keletkeznék ?
Természetes, hogy Khina mohammedàn népekkel lakott teriiletein az
orosz befolyäs igen erösen megnövekedett, — Indiàról jelenleg nem szólok
— s ha a Bogdy-khàn meg is akarnà szabaditani az ö birodalmàt az oroszok
1 Tudvalevàleg Turkesztànban az àllamhatalom teljes mértékben elismeri az Iszlamot,
sot ügy azzai, mint a buddhizmussal szemben mindenféle térités, annyi sulyos félreértés oko-
zója, szigorùan és hatàrozottan tilos