25-en meglehetös nagyot järtunk s joval lejebb jutottunk a Kok dzser-
völgyben, egeszen a Szärt-dssol (szärt-üt), homokkö es pala között magäban
¿116 dolomit-szirtig, a melyen at a Tekkesz völgyeböl hago vezet ät a
Kok-dzser, illetöleg a Karkara völgyebe. A Kok-dzser az elöbb emlltett Dzsa-
man-lcske, Gyaak-tas es Kübergenti patakok összefolyäsabol ered s neve
is eredetileg felsö folyasan Kübergenti, mert a Kok-dzser (kek-föld) nevet a
Tekkesz-basi hegyekröl jövö, meglehetösen jelentekeny mellekfolyönak besza-
kadäsa utän veszi fei, es pedig arröl a hatalmas, valösägos dombokat alkotö
vilagoskek, märgaszerü földnemröl, a mely nehäny kilometer hosszüsägban
kiseri a folyö völgyet. A Szärt-dzsol läbatol kezdve, a hol szük pala- es
dolomitfalak köze lep be, a folyot vegül Karkaränak nevezik, s ez ugyanaz
a Csong-Karkara, vagy Nagy-Karkara, a melynek partjän azokat a hires
väsärokat tartjäk, a hol jüliusban tanyäztunk.
Az üt elsö resze meglehetösen egyhangü volt, mert a szük völgy-
böl nem nyllik kilätäs, hanem igazän unalmas egyformasägban kanyarog
az ember a , jobbkez felöl felmeredö Kapkak-basi palalejtpi, balrol meg a
Ming-tör szyrt meredek falai között.
Öt farkasbol ällo csorda, meg egy kis csapat vadjuh hoztak csak nemi
vältozatossägot äz utazas unalmaba, de' sokkal jobban siettünk, hogysem
a vadäszatert kiterhetttink volna. Ann¿l szebb volt az üt utolso reszlete, az
erdöregio kezdeten s azon belül; mielött azonban erre raternek, meg nehany
szot szolok a hegyi-vadakröl, a melyek területet itt, fajdalom, vegleg elhagy-
tam. Ezeket Em ü ^ b an ügy zoologiai, mint vadüszati tekintetben meg
Oly kevesse ismerik, hogy a dolog erdekeben meg keil bpcsätania kedves
olvasömnak az jtfökövetkezö sz¿raz kiterest.
. Azokböl a megjegyzesekböl, a melyeket elbeszelesembe szöttem a ket
nagy vadrol, a köszüli vadrol itieg a hegyi-juhröl, vilägos, hogy ezek itt nem-
esak, hogy nem gyeren, hanem valojäban meglehetös nagy mennyisegben
fordulnak elö. A vadäszat nehezsegei,. a hegyvidek oriasi kiterjedese a nagy
üldözes eilen is sikerrel vedtek a vadat, s remelhetö, hogy a turkeszt¿ni vad¿-
szati törveny ervenybelepese, mindenekelött pedig a kirgizek lefegyverzese
nagyban hozzajürul a különben is tekintelyes vadällom¿ny meg jelenteke-
nyebb kifejlesztesehez.
A köszali vad igazi ^ ^ ¿ ja a hegytenczok szikläs gerinczei, a szyrtfalak
kopär bastyäi; minel vadabb, minel meredekebb es szaggatottabb a terszin,
annal jobban tetszik ez a pompas, valöban ^ ¿ ly i vadnak, a mely meg ma
több-kevesebb mennyisegben, Szemirjecs minden hegysegeben elö fordul.
Ezzel ellentetben a vadjuh a lanküsan hulWmos, gyepes szyrtvideke-
ket es magas pusztakat kedveli. A Tien-sanban föleg az Ovis polt karelini
alfaj fordul elö, ritkäbban s csak a delibb reszeken az Ovis poli typ., mig
a Kara-tauban es a Buam szurdokban, meg az Alexander-lanczban a S z e -
vERCZov-fele Ovis nigrimontana 61.
AlmAsy : Vandor-utam Äzsia sziv6be.