kiértiink a tulajdonképeni magasvólgybe, a mely sajàtsàgos alakulàsànàl
fogva meglepó, a nagy ellentétek miatt nem éppen érdektelen képet nyujt.
A folyó jobbpartjàn a szyrtplateauk folytonos sorozatànak fiiggólegesen
leszakadó falai égaskodnak, nem nagy, legfeljebb 10 0— 200 m. magassàgra,
mìnt vaiami sokszorosan gorbitett bàstya, a melyet csak itt-ott szakit meg
egy-egy patak vagy vizmosàs szurdoka. A sziklafal és a folyó kòzt kavics-
terasz teriil el, a melynek szélessége a szyrt-falak kanyargàsai szerint vàltakozik.
A folyó tulsó partjàn azonban legalàbb 20 versztnyi szélességben hullàmos,
gyepes steppe teriil el, a mely lankàsan emelkedik dèi és kelet felé, a
Szàry-dzsaszyn-tau hófedte ormainak ivalaku òvéig. Buja, de a nap aitai
legnagyobbrészt sàrgés-barnàra égetett funóvényzet fedi ezt a széles, legalàbb
is 30 verszt hosszùsàgu vòlgymedenczét, a melyen keresztiil a nap-
fényben csillogva, eziist szalagként kigyózik végig néhàny patak.
Lassankint fejlódott ki elóttem ez a panorama, a mint a balparti szyrtplateauk
lassankint lealacsonyodtak s fokozatosan teljes sikségba mentek àt.
A zóldes-sàrga gyeplejtók felett a Szàry-dzsaszyn-tau-nak eleinte csak néhàny
csucsa villogott keresztiil, majd mind òsszefuggobb sorrovattà tpmóriiltek
ezek, mig végre a Korundti (kavicsos) folyó torkolatànàl egyszerre kibonta-
kozótt az egész impozàns medencze, félkòr alakban kóriilvéve a Szàry-
dzsaszyn-tau és a Kulju-tau egységes, hatalmasan csipkézett bérczkoszorujàval.
Az utóbbi hegylàncz ormainak zurzavaràból markansan és vakmerón emel-
kedtek ki azok a jól ismert csucsok, a melyek a Szàry-dzsasz keresztiil-
tòrésének helyét jelzik, s a melyekben màr a Ttirgen-hàgóról, meg a Torpu-
"Szyrtról volt alkalmam gyónyórkòdhetni.
Hogy a szép és érdekes tàjképról a
„staffage“ se hiànyozzék, tòbb legelészó
vadjuh csapatot fedeztiink fel a balpart hullàmos
halmai kózòtt: itthàrom hatalmas,
134. kép. Ùtszoros a Szàry-dzsasz volgyében.
135. kép. A Korundu folyó betorkolàsa a Szàry-dzsaszba. (A hàttérben a Szàry-dzsaszyn-tau havasai.)
òreg kuldzsàt, amott egész kis csalàdot, apàt, anyàt és gyermeket, még tovàbb
pedig 1 2 d.'irabból àlló csapatot, kóztiik ismét hàrom hatalmas, óriàsi szarvakkal
btiszkélkedó kossal. Kònnyen érthetó érdeklódéssel szemléltem óket tàvcsòvemen,
s sóvàrogva néztem a remek vad idétlen, kacskaringós fejdiszét : a leggyónyorubb
vadàsztrophaeàt, a mitól vadàszembèrnek kàpràzhatik a szeme !
Elhaladtunk a Korundu, majd néhàny verszttel odébb a Tiizdiin-szu
vagy Tiiz (sik viz, vagy sik) folyók torkólata elotty a fulyam partjàn felfelé ;
kiilònòsen az elóbbi hely nemcsak, hogy nagyon érdekes és tanulsàgos volt
a szyrtek szerkezetére nézve, hanem egyuttal valóban kedves és szép tàjkép
is, a melynek szemléletével, mint màr sokszór, csak azt fajlaltam, hogy
nem ertek az écset es a szinek kezeléséhez. A perzseló dèli nap hevében a
sàrgàszòld mezók, a koromfekete llalasziklàk, a kóztiik kanyargó folyók
eziist szalagja,- hàttérben a csillogó, villogé jégàrakba burkolt havasok s az
àtlàtszóan tiszta, sugàrzó kék ég oly remek hangulatu szinharmoniàban
olvadtak egybe, hogy annak megórokitése ugyancsak kivànatos lett volna a
sivàr, hangulatnélkiili, szintelen fénykép pótlàsàra.
A jobbparton is òmlik a Szàry-dzsaszba két jelentéktelen kis patak, a
melyeket az óket elvàlasztó Ecskèli-tas, vagy Ecskili tas (kecske-kó) szyrt
utàn neveztek el. Feltiint itt a Szàry-dzsasz mellékfolyóinak a levélerekhez
hasonló szimjnetrikus elhelyezkedése, a mi jellemzó az egész medenczére, a
mennyiben a mellékfolyók mindkét oldalról majdnem pontosan egymàssal
szemben torkolnak a fófolyóba, de ugy, hogy a jobboldali mellékàg rendesen
5 - 6 0 0 lépéssel feljebb èri el a fófolyót, mint a baloldali ellenlàbasa.