oldalon lekerekitett ràncz, egyenletes hajlàssal egész a Szdry-dzsaszyn-tau
hófedte magaslatàig emelkedik. A folyó ott ered, a hoi ez a széles, kerek
hegyhàt hegyes szögben talälkozik a fövonulattal. Minden valószinuség szerint,
egész nagy csoport glecserböl fakad, a melyek mär azért is nagy kiterjedésuek
lehetnek, meri a tulajdonképeni hegygerincz itt messze délre vonul vissza, s a
völgy fejétol annak kulminàló csüosait terjedelmes hegyhàtak és ormok miatt
nem lehet làtni. A Tüz felsö folyäsänak vidéke tàjképileg nagyon emlékeztet az
Adr-Tör és a 'Szàry-dzsasz eredetének kornyékére, s lényegesen különbözik a
Szäry-dzsasz-läncz többi keresztvolgyétdl, a mi abban leli magyaràzatàt, hogy
a folyó völgye itt nemcsak egyszem eróziós völgy, hanem tektonikailag is
ahhoz a komplikàlt hegycsomóhoz tartozik, a mely, mint a Khan-tengri
tömege, a Szàry-dzsasz és az Inilcsek-làncznak ugyanazon délkoron vaiò
egyesùlésével kezdódik. Ezt a széles, végteleniil egyhangü hàtat hàgószeru,
sekély völgyületben szeltük at, a mely lankàs lejtöjü, részben a novényzet
hatàra folé emelkedó halomsorok között hosszan nyült el.
Igazi, tipusos szyrt-plateau volt ez, mint a Torpu vagy az Ecskeli-tas,
csakhogy azok a meredek sziklafalak, a melyek az elöbbieket jellemzik, itt
teljesen hiànyoznak. A Kuzgun-tlj (hollófészek) volgyébe vaiò lejärat elött
egy helyen szabad kilàtàs nyilott a Khan-tengri tomegére. A hegy itt közel
van, alig negyven versztnyire, ügy, hogy meglèhetósen sok részletet eleg
vilàgosan észre tudtam venni rajta. Sajnos azonban, a kép tàjképileg nem volt
vaiami megnyerò, mert az elotte fekvö szyrt-halmok nem szépen metszették
el, minélfogva a tömeg egyes torony módjàra felnyülo csücsai, az orlasi, kissé
nehézkes piramissal a kozépen, nem voltak kelloképen összekötve és igy
hatàsuk nem érvényestilhetett.
A vidék àllatvilàga is szegényes, érdektelen volt ; az alsó Tüz mentén
még elég sok vadjuh-nyàjat làttunk, de a felsö folyàs vidékén, s a folyó
jobb partjànak kornyékén ez a vad teljesen hiànyzott, mert semmi nyomàt
sem làttuk. Az alsóbbrendu allatvilàg, ü. m. a bogarak, lepkék stb. a beàllott
kemény hideg miatt teljesen eltüntek, vagy legalàbb igen megritkultak.
Hivatàsom tudatàban ugyan mélyen sajnàltam ezt a dolgot, de mint ember,
belsömben mindig titkos elragadtatässal örvendeztem, hogy a keményre
fagyott pocsolyäkban és forräsläpokban mar minden gyujt0-tevéken}rség
eleve kizärtnak lätszott, mert ezzel jó csomó idöt takarithattam meg, ebben
a pillanatban Sokkal szimpatikusabb feladataim szämära. Az igy keletkezett
„vakäcziot“, mint a mely munkaprogrammomban kellemesen érezhetd üdü-
lésre adott alkalmat, a legkéjesebben ki is élveztem, hisz mégis csak kelle-
mesebb volt räm nézve kirgiz dalokat és mondäkat jegyezgetni, mint izzadó
orczäval ormótlan köveket hempergetni, hogy alattok bogarakat és ronda
szazläbüakat fogdossak, vagy fogvaczogva haläszszak ki a patak jéghideg
vizébol nyomorult, nyälkäs planäriäkat, vagy pedig iskoläs gyermek módjàra,
lepkéket hajszoljak, még ha a legszebb, legtarkàbb Apolló-fajok voltak is . ..
A Tüz-szyrten azonban mâr mégis nagyon kevés volt az âllat,. mert
még az eleven, mindenütt ott levô havasi szürkebegy (Accentor montanellus-
faj) sem ropkôdôtt itt, s esak néhâny füles pacsirta (Otocorys) elevenitette fel
a tâjékot. Ezenkivül csak a mezei egerek (Arvicola sp.) rengeteg szâma kép-
viselte az âllatéletet, a melyek itt épp ügy, mint minden magasan fekvô szyr-
ten, majdnem egész a novényzet hatârâig épitik téveteg fôldalatti lakâsukat.
Végül a Kuzgun-üj felé ereszkedô lejtôn nagy fekete farkast pillantottunk
meg, a mely persze elég korân elhordta az irhâjât. Ezzel aztân a Tüz-szyrt
faunâja teljesen ki volt meritve.
A Kuzgun-üj jelentéktelen kis patak, a mely az épen most bejârt
szyrthât firn-mezôibôl ered, s a mely teljesen sikfenekü vôlgyben folyik a
Szàry-dzsasz felé. Ezen a szyrthâton folyik végig, mintegy ôt verszttel tovâbb
keletre, a Khan-tengri tomegérôl lejôvô Adr-tôr is,
Ennek a Szàry-dzsasz felé majdnem észrevétlenül lejtô volgyfenéknek sajât-
sâgos, egészen a mészalpok karren-mezôire emlékeztetô jelleme van; dolina-
szerü, sekély mélyedések a szâlban âllô kôzetben, mindenütt elôbukkanô sziklâk,
s : végül szétszôrt flnom kôzettôrmelékbôl âllô halmok vâltakoznak a lâtszôlag
egyenletes térszinén. Igazi karren-mezôrôl persze szô sem lehet, fôleg, mivel a
kôzet nem mészkô, hanem pala, s azonkivül a „roches-moutonnées“, tovâbbâ
a glecser-karczolâsok kétségtelenül elâruljék a képzôdmény glacziâlis eredetét.
Kétségtelen, hogy hajdan hatalmas glecser nyült végig ezen a területen és
sürolva, csiszolva tarolta le a sziklamezôt, de hogy ÿiikor és milyen külônôs
kôrülmények kôzt, az megfejtetlen maradt.
■ A .napyilâgra bukkanô kôzet sajâtsâgos, régies és mâllott arczulatü ;
vàstag fold- és> humusz-réteg terül rajta el sok helyen, sôt hajdan a sikkâ
tarolt sziklatalajt minden valôszinüség szerint vastag kavicsréteg fedhette,
mert néhâny-verszttel tovâbb észak felé meg mindig magas halmok és tera-
szok maradtak meg belôle, innen pedig, ügy lâtszik, a minden bevâgôdâs nélkül
folyô Kuzgun-üj lassankint elhordta. Kissé tovâbb, a folyôn felfelé, megle-
hetôs magas halmot lâttam a vôlgyben, a melyet a folyô félig alâmosotf, s
igy feltârt 70-^80 méter magas függôleges falai oly anyagot ârultak el, a
mely nagyon èftlékeztetett a lôszre. Egy kis kitéréssel kôzelebbrôl megte-
kintettem. Csakugyan, hatârozottan lôszszerü, okkersârga kemény fôldnembôl
âll, a melyben azonban hatârozott, rendes rétegzést lehet felismerni,
Geolôgiai ismereteirif| sajnos, nem terjednek olyan messzire, hogy meg
tudtam volna itélni, vajjon ez a réteges losz az ü. n. tavi lôsz-e, a mi itt,
a Szâry-dzsasz-medenczének legmagasabb részében, kétségtelenül nagyon
érdekes volna, vagy pedig azokhoz a késô-harmadkori képzôdményekhez
tartozik-e, a melyek Han-hai rétegek nevezete alatt Kôzép- és Kelet-Azsia
nagy részét boritjâk. Félreismerhetetlen csak az volt, hogy ez a lôszszerü
anyag nem glacziâlis eredetü, mint a szyrt agyagos detritusz-tômegei, és
semmiféle ôsszefüggésben sem âll azokkal a gleoser-nyomokkal, a melyeket