óriàsi mértékben kezdett nòvekedni. Az elsó NoBEL-féle telep kòriil gomba
módjéra szaporodtak a màsféle gyàrak, s ma màr a gyàrnegyed valósàgos
vàrossà fejlodòtt, a melvnek munkàs és hivatàlnok serege bizonyàra tòbb,
mint a/3 részét teszi Baku 100,000-re nòvekedett lakossàgànak.
Ezek az óriàsi muvek a technikusra nézve érdekesek lehetnek, de a
laikusnak a feje is fó a kormos, olajos vàros rengeteg siirgés-forgàsànak
làttàra, meg a muvek aitai megtestesiilt, zàporként hulló szàmadatok halla-
tàra. A mint a konzul megjegyezte, itt csak milliókban beszélnek, s végre
ìs a sok millió rubel évi forgalom, a tòbb millió pud évi naftatermelés, a
néhàny millió, olaj-szàllitàsra szolgàló vasùti kocsi valósàggal ósszekeveredik
az ember agyvelejében, s'még aludni sem tud tòliik.
A rafflnàlt petróleumot jelenleg màr tòbb versztnyi hosszu csòvòn vezetik
tovàbb, hogy a vasut forgalmàn kònnyitsenek, de néhàny év mulva készen
lesz az az óriàsi vezeték, a mely a petróleumot egyenesen Batum kikotó-
jébe vezeti, bàr ennek óriàsi kòltségei lesznek, s a térszin nehézségeivel
ugyancsak sokat kell majd ktìzdeni. Egyelóre azonban egész vonatok szàl-
litjàk a petróleumot, s a széllitó kocsik - rengeteg tòmege, a mit az ember a
vonalon, meg kiilònòsen Bakuban làthat, fogalmat nyujthatnak az évi kivitei
óriàsi voltàról.
A laikusra nézve sokkal érdekesebb maga a forràsvidék, a hol surun
emelkedik egymàs mellett a sok furó-torony. Hogyan rejthet a Fòld gyomra
ennyi dràga olajat magàban ?
A fùràs munkéja rendkivùl egyszeru- egészen az artézi-kutak furàsànak
mintàjàra végzik. Gozgép emelgeti a vésószeru fùrót, a mely gyors egymàs-
utànban, mindig egy kicsit fordulva, zuhanik le a fùràs mélyében a laza
homokkòre, mialatt a furo utàn egymàssal szorosan òsszeerositett, tokosan
illesztett csòveket nyomnak le. Mire a 350—550 méter mély fùràs készen
van, a fùràslyuk egyszersmind ki is van bélelve vascsovel.
A legelsó csódarab, a mit a furàsba illesztenek, természetesen, a munka
végén a fùró-lyuk legmélyére kerul Azért ennek oldalai àt vannak lyuggatva,
hogy a nafta minden oldalról bele òmòlhessék, de meg, hogy némileg szuro
gyanànt is szolgàljon.
Néhàny tapasztalati jel, mint pi. gàzok felszàllàsa stb. tudatja, hogy
elérték az olajtartalmu rétegeket, s most kòvetkezik a dòntó pillanat, hogy
a kùt sikerult-e ? illetóleg, hogy elég kiadós lesz-e ? Azt mondjàk, hogy Bibi-
Eibàdban egyàltalàban nincsenek sikertelen furàsok, Bala-chanehben is csak
igen ritkàn akadnak, s ezekre is azt mondjàk az empirikusok, hogy iigyetlen-
ségból fojtottàk el a fùràst, mert helyes kezeléssel, a sósviz helyett naftànak
kellett vólna feljònnie. Senki sem fél tehàt, hogy teljesen csalódjék, csak
arról van szó, hogy az ùj fùràs „fontaine“, 1 azaz szòko forràs lesz-e, vagy
1 Helyi mesterszó.
pedig csak kòzonséges kùt. A szokó forràsok gyakran elemi eróvel tornek
eló, s mindent elpusztitanak, a mit érnek, azért az utolsó kózetréteg keresztiil-
tòrése utàn minden eszkòzt elhordanak onnan, a fùrólyukat kòriilveszik
homoktòltéssel, hogy a felszôkkenô naftât felfogjâk, s aztàn fesziilten vàrjàk
a bekòvetkezendóket.
Bibi-Eibàdban egész kòzonséges a fontaine, s a fùrólyukaknak legalàbb
2 0%-a ilyen, a mint azt a naftàval òntòzòtt, mintegy beszurkolt fùrótor-
nyokról kònnyen làthatni. Némely fontaine csak néhàny óràig, vagy néhàny
209. Bibi-Eibàd.
napig szôkik, mâsok idôszakosak, mert szabâlyos, vagy szabâlytalan idôkôzok-
ben van egy-egy kitorésük, s aztân megint stagnâlnak. Némely fürâs azonban
hônapokon keresztül szokik, s az ilyennek a megnyitâsa aztàn a „nagy esemény“,
a mely milliôkat hoz a tulajdonosânak, holott a petrôleum-piaczon, külônôsen
régente, a mikor a petroleum helyi feldolgozâsa még nem fejlôdott ki annyira,
aggodalmat, valosâgos pânikot s ôriâsi ârhanyatlâst okozott.
Deczember 4-én Bibi-Eibâd-ban egy kedves, flatal mérnok bemutatta
az egyik fontaine szokését.
A rendes naftaforrâsokat kôzônséges hüzô-kutak môdjâra, hatalmas
nagy, szivaralakü vôdrôkkel üritik ki, a melyek egyetlen hüzâsra 50 pud