•deniitt, ffiindig. ugyanaz'ok. Néhâny csinos kilâtâs a Kebin-vôlgyre és a
transzilipj Ala-tau lànczaira elég élvezetes volt ugyan,. habâr ezeknek a
tâjképeknek jelleriizô vonâsai sem tartalmaztak sémmi üjat vagy meglepôt.
. Délben a hegység északi lejtôjén, mâr meglehetôs mélyen âlltunk meg
pihenni, ideiglenesen felâllitott kirgiz aulnâl, a hol a felhalmozott élelmisze-
rekbôl a vendéglôül szolgâlô hagy jurtban ember és âllat ellâtâst kaphat,
persze jô pénzért.
A néhâny nap ôta érzett bücsühangulat még a Kaztek szellôs magas-
latân sem enyhült s azért elhatâroztuk, hogy ezt a jurtban vaiò, elôrelâtha-
tólag utolsô tartôzkodâsunkat még egy kainagan hoj: rendezésével méltôan
181. kép. Kilâtâs a Kaztek-hâgôrôl dél felé.
fogjuk emïékezetessé tenni. Elly-bai-î, mint dzsigitet kiküldôttiik s kis vâr-
atva kiivér bârânynyal tért vissza, a melyet a tulàjdonosâtôl, akâr akarta
eladni, akâr nem, megvett, azonnal levâgott és feldarâbolt, s hasonlô rriôdon
rekvirâlt bogrâcsban a tüzre tett, mig a tüztiik-61 müértô kezek készltették
el a régi môdon a jurtban.
Dôgre gyülnek a keselyük ! A tâgas vendéglô-jurt rôvid idô alatt télé
lett kétes alakokkal, sot még egy sztarsina is beâllitott; nagy, hatalmas
ember, feltünôen szigorü, komoly szépségû vônâsokkal, a ki méltôsâgteljes
udvariassâggal bânt velünk. A Kaztek egyszersmind hatâra a kara-kirgizek és a
kazakok lakta területeknek, s igy bücsü-ünnepünknek még nagyobb jelentô'sége
volt. À jelénlèvôk mind kazakok voltaks kivéve a jurt tulajdonosânak neje,
a baibicse, mert ez kirgiz’ volt' s az ô személyével vetttlnk bücsût ettôl a