egyetlen erdo-fàja, a Picea Schvenckiaua, tetemes magassàga ellenére is, egész
a talpäig ernyö gyanänt elórenyùló àgakkal és lombokkal van takarva, s igy
a vidék legtöbb erdejében minden egyes fa arànytalanul nagy tertiletet
àrnyékoz be. E miatt aztän az erdók meglehetós nyiltàk, mert az alsó àgak
àrnyékàban nem képes fiatalabb sarjadék fejlódni. Az egyes fäk közötti teret
azonban jobb helyeken olyan csalän, magas fri, különösen pedig ribizke- és
borbolya-bozót lepi el, hogy ott a magról keló nòvény feltétleniil elpusztul.
Àltalàban ùgy làtszik, hogy ezeknek a feltiinóen kevés gyantàjù fàknak
igen lassù nòvésók van, mert még arànylag gyenge és fiatai törzsek is, mint
a hogy azt Vjernyiben H o fb a u e r tärsasägäban läthattam, mär 120, 150
evgyürusek voltak, de ezèk valósagos gyerekék az ö 50—60 cm. àtmérójiik-
kel azokhoz az óriàsokhoz képest, a melyek 4—5 méter kerületüek s èzré-
vel ällnak itt az öserdökben.
Sokat panaszkodnak Turkesztänban az erdök pusztulàsa miatt ®' ezt
részben a klimànak, részben a nomàdok erdöpusztitäsainak tudjäk be.iA klima
ugyan jelenleg ellenséges az erdókre nézve,. a mennyiben az erdós règio ùgy
alsó, mint felsö hatärän hatàrozottan visszafejlódésben van, de ez a befolyàs
közelröl sem olyan nagy, hogy a Tien-san erdö-ällomänyät belàtható idó-
kon belili érzékenyen fenyegetné. Arról azonban szó sincs; hogy ma :màr
sarjd-erdö egyältaläban nem is fejlödhetik ki. Minél védettebb a terület, ànnàl
több és annàl szebb nóvénysarjadzàst és fiatai fäkat lehet làtni.
Komolyabb az a veszedelem, ,à mely az erdóket a nomàdok részéról .
fenyegeti. A nomàdok a Szó szoros értelmében nem igazi erdopusztitók,
mert a fàkkal àltalàban kiméletesen bànnak s a nehezen ellenórizhetó erdo-
rendöri hatärozmänyokat mär csak meggyökerezett szokàsból is ||§iegtartjàk
s nem igen nyùlnak az élófàhoz, hanem sziikségleteiket csakis a , szàraz,
holt anyagból szerzik be. Sokkal nagyobb bajt csinàlnak azonban a tàbor-
tüzek vagy päsztortüzek nyomän keletkezö erdóégésekkel, meg az erdök és
rétek legeltetésével, a mi mindig igen kàros szokott lenni.
Egész csomó rendelet szabàlyozza a Tien-san erdóségeinek hasznàlatàt,
s azoknak betartäsära szigorù biintetésekkel kényszeritik a nomàdokat, mig
a felügyeletet meglehetösen bonyolult szervezet ellenörzi. Ezek közül a ren-
deletek köziil legjelentösebb az, hogy friss zöldelö fät kivägni egyältaläban
nem szabad, hanem csak olyant, a melynek ägai mär elszäradtak, mäsod-
szor pedig, hogy az erdöterületek szélein, vaiami 300 arein (röf) tävolsägra
az erdö szélétól a legeltetés és a kagzäläs tilos. Az elöbbi rendelet ellenórzése
arànylag könnyü, mert a hegyes téfszinen.csak kevés. kivitelre alkalmas ut
nyilik, s igy a völgytorkolatokon elhelyezett. orhàzak tokéletesen és szigoruan
ellenörizhetik a fa szàllitàsàt ; ezzel ellentétben a màsodik rendelet ellen-
orzése illuzórius, s intézkedései csakis papiron maradnak.
Akàrmilyen jóakaratuak is ezek a rendeletek, véleményem szerint, a
Tien-san erdö gazdasàgàra nézve nem elegendök, s még az erdök folytonos
pusztulàsàt sem képesek megakadàlyozni, nem hogy azok fejlódését hatàsosan
elósegitenék. Az a rendszer, hogy a tuz, szél vagy ho aitai szàrazzà vàlt
fàkkal nem torodnek, szabad gazdàlkodàst hoz létre, a mely a fogyasztó
lakossàg kényelmére, rendkivul nagy kiterjedésu, rendetlenul elszórt és vad
teriileten gyakorolható. Rendszeres erdómuvelésról a mai koriilmények
kòzt Turkesztànban persze szó sem lehet, s az ùjra-erdosodés csak a ter-
mészetes magzàs utjàn tòrténik. Kònnyen belàtható', hogy az itt elmondott
kòrulmények (a fàk suru àrnyas volta, a buja aljanovényzet, a lassù noveke-
dés) miatt az erdók mai àllomànya nem fejlódhetik, kulònósen, mert a Picea
Schrenckiana nem nóvekedik a nemes-fenydk módjàra az erdó àrnyékàban,
s' igy az -erdók lassanként àllandóan nyiltabakkà vàlnak, a mi az àrtalmas,
lombos bozót kifejlódését segiti eló, màsrészt pedig rendkivul megkdnnyiti
az erdók legeltetését.
Vjernyi es Przsevalszk videken a suru lakossàg es fàból vaiò épitkezés
miatt az erdók zàrlata ma màr becstilèsem szerint nem tòbb, mint 3/ 10,
legfeljebb 4/ 10, a talajt embernyi magas gaz fediy^fiatalos V'sót még egyes
cs,emef§k sinesenek sehol, ugy, hogy az erdó a pusztulàs képét nyiijtja.
Naryn-kol kòriil a lakossag'gyérebb, a fafogyasztós kevesebb,¥az erdók
nagyobb terjedelmuek. Itt sok olyan kHomànyt làttam, a melynek zàrlatàt
e/!<rfc, #/ io-re, sót teljesre is kellett becsiilnòm; az erdótàlaj tiszta, humusz-
szal és hullott falevélréfegel^kel van fedve, a széleken és az esetleges tisz-
tàsokon pedig gyónyòru magavetés diszlik.
Nagyon egyszeru ezekból àltalànos torvényt levezetni. A ritkàs erdó
dùs aljanòvényzetével legeltetésre csàbitja a nomàdokat, s igy a lassù nóve-
kedésù kevés magavetés feltétlenul elpusztul. A falusi lakossàg kényel-
mes ritkitó-gàzdasàga miatt a ltegeltetést lehetetlen ellenórizni, mert az a
csekély szàmù erdész, a ki az óriàsi,;400 kilométeres védóterilleteket kény-
telen szemmel tartaniy képtelen az ellenórzésre. Az erdószélek védelme,
ha. kulònben Sem egészen illuzórius, màr csak azért is teljesen czéltalan,
mert ezek az erdószélek ma még a klima aitai megszabott hatàrokkal
esnek óssze s Tufkesztàn éghajlàta alatt a vilàg semmiféle erdésze sem
volna képes az erdót. csak ègy araszszal tovàbb fejleszteni a napsutòtte
nyugati és dèli lejtókón.
Sokkal jobb volna ' egyes ;erdórészleteket teljesen àtengedni a hasznà-
latnak s azokat keskeny csikokban teljesen levàgatnij.de ezzel szemben a
tóbbit aztàn szigoruan órizet alà venni. A vàrosi és falusi nép azzai sem
volna megterhelve, hogy sokkal messzebbról és sokkal kényelmetlenebb kórul-
mények kòzótt kellene szàllitariia a fàt, mert ez a kòrulmény ma még Turkesztàn
àldott viszonyai kòzótt, a hol mindenkinek bóségesen van mindenre ideje,
nem jàtszik nagy .szerepet ; a verseny is ki van zàrva, mert minden erdó
aliami tulajdon s igy monopoliumot gyakorolhatnak ; ezzel az ellenórzés is
nem csak egyszerubb lenne, hanem csakugyan olyan helyzetben is volna,
Almàsy : Vàndor-utam Àzsia szivébe. 32