Ezeken a „nagy urakon kiviil szàmos kis kciYcikcit'vici (kormoràn,
Phalacrocorax carbo) csoport szàllingózik a parti sziklàkon, azonkiviil tóme-
gesen jelentkeznek a réti sasok, kòztuk az európai Hcilìaetus albicilla faj
is. Mind ez a sok àllat bizonyàra csak a vàndotló halak kedveért gyult
óssze, mert csakhamar megint eltunt. A mig ugyanis ilijszki kiràndulàsaink
alkalmàval mind ez a sok faj - tòménytelen mennyiségben jelentkezett, s nem
kellett vaiami kìilònós véletlen hozzà, hogy a Tal gara patak vòigyében nehàny
percz alatt hàrom-négy réti sas is keriiljon a puskacsó elé, addig visszaté-
résunk utàn valamennyien, kulonSsen pedig a pelikànok, teljesen eltuntek.
Ezeken az idószakos vendégeken kiviil van a kapcsegai nak (sziklaszoros)
még szàmos, egyénekben gazdag, aliando madàrnépessége is. Sziklagalambok
(Cólumba, livia), csókàk (Colaeus collaris) tòmegesen laknak a sziklahasa-
dékokban, a csucsokon a mi fusti fecskéinkhez hasonló, csinos hegyi fecskék
(Hirundo daurica) nagy csoportjai élnek. De ezeken a hegyi madaràkon
kiviil még igazi pusztai madarak is meglàtogatjàk a folyót: ott ropkodnek
a csinos rózsaszin-seregély (Pastor roseus) ezrei és ezrei, meg a pompàs
szmu gyurgyalag (Merops apiaster) egész seregei, a melyek kòzvetetlen a
viz szélén levo sziklàkra és kòvekre szàllnak le, s azutàn apro tipegéssel
sietnek a folyóból egyet inni. Igy àrulja el màr a madàr-vilàg is a szemlélónek
az Ili-àttdrés festói „dombvidékének“ igazi jellegét, a rnoly tulajdojiképen
a rengeteg kiterjedésu, vigasztalan pusztasag kòzèpére csak mint vaiami
optikai csalódàs varàzsolódik oda a folyó vólgyére leszakadó sziklàs lejtókkel.
Ez az utazas. óràkhosszat tart folyvàst vàltozó képek -kòzòtt. Majd vaiami
tulhajló sziklafal ragadja meg figyelmiinket, a melynek kozepére egy réti sas
épitetté fel durva àgakból hatalmas fészkét, s most annak szélén iilve, békésen és
bizalmasan tekintget le a kozel uszó lodkàra ; majd vaiami karcsu sziklaoszlop
tiinik fel, a mely magànyosan, mint vaiami festói romtorony emelkedik a fa jj
tékzó habokfólé; màskor meg kulisszaszeruen elóugró btituk és gerinczek varà-
zsolnak bizarr és fantasztikus keretet a sajàtsàgosan kusza és kigyózó folyó-
medernek szakadatlan, folyvàst vàltozó képei kóré. Szóval az idó gyorsan
repiil, s mielótt még eszunkbe is jutna, màr kòzeledtink a dèli pihenó felé,
a melyet Uijszktól mintegy 25- 26 versztnyi tàvolban allò sziklafal, a Tamgall
tasz làba alatt szemeltiink ki.
Itt a visszahuzódott pusztai plateauról keskeny sziklagerincz nyulik le,
a mely meredeken felturt rétegeivel majdnem fiiggólegesen esik le a folyóra.
Ennek a ^^silOO m. magas falnak a làbari al téveteg ósszevisszasàgban
hever egymàson egy csomó hatalmas leomlott szikladarab és egy-egy nagy
szikla-lap, a melynek sima felszinén itt-ott szàmos feliràst és bàlvànyképet
lehet làtni, a mitól a hely neve is szàrmazik.
Tamga1 keleti tòròk nyelven annyit tesz, mint pecsét, jegy: hatàrozó
1 Oroszul tanga : pecsét, bclyeg, vani.
alakban tamgali annyi, mint „feltiinö, könnyen megismerhetö“, vagy pedig
fónévi alakban: „a megjélolt, .a megpecsételt“ ^ S é s igy a Tamgali-lasz1
annyit jelent, mint „a jel-kö“ vagy ,a z irott kö“.
Ambàr ez a név török, s az itt kóborló kirgizektól szàrmazik, ezek
mégis csak édes-keveset tudnak az emlékek eredetéról és jelentéséról mondani,
s egyszerüen a halmükliöknek tulajdonitjàk, a kik àllitólag elóttiik ezen a
legelórvidéken tanyàztak.
Kikötöttünk a Tamgali-tasz làbànài elnyiiló, széles, homokos part-
szegélyen, s a mig embereink a 1 hevenyében rakott tüz mellett egyszeru
52; kép. A Tamgali-Tasz.
ebédilnket készitették, azalatt mi a feliràsok és à sziklàkat diszitó képek
közelebbi megtekintésére siettünk.
1897-ben P a n tu sz o v N. làtogatta meg a Tamgali-taszt, s P o z d n y é je f f A.
orientalistàval közrebocsätotta vizsgàlódàsainak eredményét a Szemirjecsenszki
Kormànyzósàg Évkdnyvének 1900. évi kotetében. Innen vettem a kóvetkezó
nyelvészeti adatokat. A mellékelt képeket is P a n tu sz o v szivességének köszön-
hetem, a ki az emlitett évben felvett képeiról lenyomatokat bocsàtott ren-
delkezésemre. D r . S tum m e r , tekintettel a tàrgy érdekes voltàra, üvegleme-
A kazak (kirgiz) nyelvjàràs szerint rendesen, és igy a tas (ko) szóban is az s helyett
mondanak.