sütöttek, úgy-ahogy nyárson, aztán átkeltünk a szigetre, s azt minden irány-
ban keresztül-kasul csatangoltuk.
Az Ilinek ezek a bozótos szigetei legnagyobtìrészt az árvíz szine alati
vannak, nincsenek rajtuk igazi fák, hanem csak 3— 4 m. magas füzfák, olaj-
füzek és néhány nyárfa. Ezek alatt a fák alatt azonban oly sü’rualjú
novényzet van, a mely füzfa-sarjúból, borbolya, crataegus, kókény, vadrózsa,'
iszalag, nád és még számtalan más üdén burjánzó bozótból és füféléból áll,
hogy azon áthatolni ebben a kánikulai forróságban csakugyan ném tartozott
a -legkellemesebb mulatságok kózzé. Sajnos, csakhamar világossá lett, hogy a
fáczánállomány nagyon sokat szenvedett az elmúlt rendkívül szigorú és havas
telen. Bármilyen lelkiismeretesen be is barangoltuk a bozptot, alig találtunk
fáczánt, csak P a g u d jd j íott elöször egyet, aztán u tán a . magam két pompás
kakast. A kazakok állítása szerint pedig különben ez a.nagy, széptollazatú
mongolfáczán (Phas. mongolicus) éppen ezen a szigeten, n mely. külonben
rendkívül kedvezóen fekszik, százával szo.kott tanyázni. Néhány prdekes;
apróbb madár egészítette ki ezt a szerény zsákmányt, a melylyel két órai
vadászgátás után visszatértünk a jurthozrfjtt S tum m e r dr. néhány felvételt
készített a helyról és az egybegyült kazakokról.
A hely neve Ak-togoi a togoi szóval a kazakok az olyan helyeket
jelBIik, a melyeket a folyó e puszták lósz-takarójábóí. kimosvC,. a folyó vffi
gyéhez csatolt majd az egyik, majd a másik parton, a mint a folyó árteré
csatlakozik annak birodalmához.1 Minthogy a folyó folyvást változtatja fuit$át
s azonkívül folyton mélyebbre és mélyebbre is vágódik be a lósz-plateaubá,
annálfogva ezeknek a togoioknak igen különbözö magasságuk van. Némelyik
egyszerü arter, részben elmocsarasodva, surún benove náddal és füzessel,
mások pedig valamivel magasabbak lévén, csak puszta! fGnóvényzet lepi el
s kitünó legelóül szolgálnak. Némely togoit azelótt szántófóldnek használtak,
különösen az olyanokat, a melyek a folyónak vaiami kanyarülatában
feküsznek, úgy, hogy azoknak fe]so részén a folyóból arik-okat (öntözö árko-
kat) lehetett vezetni a területre. A folyó medrének folytonosan mélyebbre
való sülyedése miatt azonban az árkok lassankint víz nélkül maradtak, s & '
foldmívelésnek csakhamar ismét vége lett.
Az Ak-togoi (Fehér-lapos) legelóül szolgál, a mely messze nyugatra
elnjnílik, s ott a magas térszin- meredek lépcsóje, mint vaiami hullámos
dombvídék határolja; hossza mintegy 10 versztet tesz ki.
Ugy délután 4 óra körül ismét hajóba szálltunk, B a l t a - b a i keserüsé-:
gére, a ki itt most pihenésre számított, de csalódott.
A folyó arczulata meglehetósen állandó maradt ; számos szíget és sok
zátony akadályozza a hajózást, s minduntalan zátonyra is akadtunk, a mikor
A togoi átvitt értelemben erdöt is jelent, mert ezeket az ártéri öblözeteket rendesen
füzfabozót és nádas lepi el.
a z u tà n P agudjin ró g tó n k iu g ro tt a h a jó b ó l, s h im b à là s s a l, to lo g a tà s s a l p ró b à lta
a lo d k a t ism é t s z a b a d d à ten n i. T e rm é s z e te s e n le g tò b b sz ò r BALTA-BAi-nak
is se g ite n ie k e lle tt, a ki m in t afféle ig a z i k a z a k , re tte n e te s e n félt a viztól, s
elsó a lk a lom m a l v a ló s à g g a l c z itrom s à rg a le tt fé le lm éb en , a mi p e rsz e a
k o z à k o k n a k h a tà r ta la n c su fo ló d à so k ra a d o tt a lk a lm a t.
A hóség rekkenó volt, s igy B a l t a - b a i levetette felsó ruhàjàt, a mi
minden kirgizen szórmés vagy gyapottal1 bélelt nadràgból (csambar) s hasonló-
képen vattàzott barna, kék vagy fekete kabàtból all, a mely hàlókòntós-
szerfien van szabva, egész a bokàig ér, s hosszii, a kézen is tulnyuló, bó
iijjai vannak. Ezt a kóponyeget a kazakok csapàn-nak nevezik, az oroszok
pedig tatàr szóval chalat-nak hivjàk. Ez. alatt a ruha alatt a kirgiz, hacsak
nem vaiami egészen szegény vfrdòg, még inget (kojlèk) és bó, rànczos alsó-
nadràgot (dambal) is hord, a mely nyàri oltòzetul is szolgàl.
B a l t a - b a i négerszeru, fekete arozàval ellentétben, olyan vadonatuj, finom,
halvànyrózsaszinù gyolcsalsóruhàzatot viselt, hogy az inkàbb vaiami lànykà-
nak illett volna. Ha most aztàn ki kellett ugrania a hajóból, akkor a viztól
vaiò félelméhez még hozzàjàrult az az aggodalom is, hogy finom ruhàja is
kellemetlen érintkezésbe keriil az ellenséges elemmel, s azért azutàn kényes,
aggódó mozgàssal segitett a ’ h.ajó kórul. Killònben sem volt vaiami nagyon
ilgyes ficzkó^ s tulzott óvatoskodasàt rendesen- azzai fizette meg, hogy vagy
elcsiiszott vagy vaiami lyukba lépett, s azutàn hórògve és lubiczkolva bukott
egész. a ftiléig a habokba, a mire persze àltalànos, hangos kaczaj csendiilt
fel a hajóból..
Veszélyes nem volt a dolog, s a finom ruha alig ót percz alatt ismét
megszàradt, de fóleg, a mintPAGUDnN egész helyesen jegyczte nieg : ,nem art az
a kazaknak, h a .li j^ p S:esztendóben legalàbb egyszer alaposan megmosdik.“
Ak-togoi kornyéke, ugy làtszik,' surun lakott. Néhàhy helyen itt tèlen-
nyàrón laknak kazakok, de-, azonkiviil éppen most huzódott le a Balchas-
kazakok legnagyobb tómege dèi felé, ugy, hogy mindentìtt jurtokat és iegelészó
nyàjakat làttunfc. Tóbb helyen rongyóSj -.fustos jurtokat làttunk kozvetetlenill
a folyó partjàn, a melyek kórul primitiv faàllvànyokon szàzàval szàradtak
a felhasitptt és sózott halak 'a napon.
Eredetileg a kazakok nem foglalkoztak halàszattal, S ezt csak a kozà-
koktól tanultàk. Egy idó óta a szegény emberek erre fanyalodtak, s a halà-
Szatot jelenleg egészen az oroszok módjàra és orosz eredetu eszkòzókkel
folytatjàk. A marinki nevu halakat ' (Schizothorax) besózzàk és szàritjàk, gyé-
rebben filstólik, s igy adjàk el a szàrtoknak. Néhàny kopekért mi is vàsà-
roltunk néhàny szàritott halat, hogy vacsoràra megizleljuk.
1 A heves hómérsékvàltozàsokra vaiò tekintettel ez a viselet kétségtelenìll praktikus, de
az európaiak elott érthetetlen marad, bogy miképen lebet 30—40° hoségben vastagon vattàzott
gunyàban vagy pedig durvàn cserzett ózborbltozetben jàrni, a melyen a teljes téli
szor rajta van, s befelé forditva hordjàk.