n e v ü folyó m e lle tt la k ó n a g y n é p tó rz s re v o n a tk o z ik . L erch a sz ó u to lsó két
s z ó ta g já b a n , a ,,x a r ta i“-b a n , a z ó -iràni khszatra g y ó k ó t k e re s i, s a ,,ja “
s z ó c s k à t v a iam i n é vm á s g y o k é til tek in ti, m in é lfo g v a a „ ja x a r ta i“ sz ó a z iráni
s z k ith á k n y e lv é n a n n y it je le n te n e , m in t „ a v à ro sb ó l v a iò “ , ,-,a v à ro s h o z ta r to z ó “ .
A nélktil, Jáogy a szakavatott nyelvtudósnak ellenmondani akarnék,
ùgytetszik nekem, hogy a tòrókósen olvasott „Jak-szartai“ „az íj-(ász)-szártok“
alkalmas arra, hogy minden módosítás nélkül magyaràzza a szót, s ezzel
annak talán bizonyos ethnológiai jelentést is adjon. Ha azonban mint idegen
szó, * vagy khsz hangzóval jòtt volna a tòrók nyelvbe, ott bizonyára vagy
metathezist szenvedett volna szk alakban, vagy pedig még elózó magànhangzó-
hoz is jutott volna a szó (Alexander-Szkander, vagy Iszkender).
A turkesztáni szàrtokhoz legkózelebb àllnak faji jellegre, viseletre ¡¡és
szokàsokra a Tarandzsik. Ezek fòldmiveló népek, a itielyeknek tòrzse Kas-
gáriában telepillt le, s a khinai IJi-vólgyet népesítette be, de onnan a dungàn-
lázadás miatt, azután, hogy Kuldzsát ismét visszaadtàk a khinaiaknak, nagy
szémmal vándoroltak ki ónkénytesen Szemirjécs orosz tartomànyba. A tarandzsik
nyelve toròk dialektus, a mely némileg killónbózik a kozónséges kasgári ,,szàrt‘ -
nyelvtól és inkább a kirgizek és kipcsakok nyelvéhezs làtszik kozelebb àlln.L
Ezeket is sokan ària vagy iráni eredetüeknek tartják.
A kózépázsiai mongol-tórók népek viselete a khalaf (tórokül csapan), e/.
a bó, hálókópenyszerü, gyapottal bélelt kabàt, a melyet majdnem teljesen
egyformàn viselnek a mongolok (kalmtikkók), tibetiek, tangutok, kirgizek,
turkmenek, szóval valamennyi belso-àzsiai nép. Ez a viselèt lényegéàéh kiilon-
bozik a perzsák szük, ránczolt kabátjától, a melyet ezek ‘ még ma is
tókéletesen ugyanabban az alakban viselnek, mint azt a legrégibb képeken
làtjuk. Ez aJ ktilónbòzóség éppen nem làtszik bizonyitani, hogy Belsó-Azsia
nagy tòrzsei eredetileg iráni származásúak lennének, s; csak idókòzhen leftek
tòròkókké.
Az ázsiaiak általában mereven ragaszkodnak oróklòtt szókàsaikhoz, s
teljesen valószinütlennek làtszik, hogy a letelepiilt, magasabh müveltségü,
városban lakó nép nomàd hóditók viseletét vegye fel.
FelttìnÒ, hogy éppen a letelepült turk-népek, a kasgariak, tarandzsik,
szártok (beleértve a tádzsikokat is), külónós szeretettel viselnek olyan kabàtot,
a melynek besmen (v. csekmen) a neve, s a mely annyiban killónbózik a
kózónséges khalattól, hogy testhóz ilio, majdnem attila-szabású, s ferdén
lehet a mellen ósszegombolni.1
1 Sok néprajzi mu felemliti azt a kiilònbséget, a mi.jobbról balra, vagy forditva vaio
gombolás tekintetében a buddhisták és a mohammedànok kòzt talàlható. Ugy hiszem, hogy
ez a kiilònbség vagy egészen helyi jelentoségü, vagy pedig egyáltalában hamis informàcziókon
alapul. Az ázsiaiak khalatján egyáltalában nincsen gornb, s csak szalaggal kotik òssze. A besment
azonban mindig balról jobbra gombolják, a mi az elobb említett leírások szerint éppen a
buddhisták szokása volna.
A perzsa köntösnek ehhez a ruhadarabhoz semmi köze nincsen, mert
ezt 'eaeszben szabjäk ki, s nem varrjak külön fei az also szärnyät a csiponel,
mint amazon; azert ez csak modositott csapännak lätszik. A tatarok is hasonlö
kabätot viselnek, s. valöszinü, hogy a besment is ok hoztäk be. Ez a kabät
alonban a szärtoknak különös ismertetö jele, s minden szärt värosban es
hlysegben az emberek munkaközben mindig a besment viselik, mig a csapänt
mak akkor veszik e föle, ha mintegy teljes, diszben kimennek a värosba.
Msär eredeti szärt, vagy tarandzsi ruhadarab legyen is a besmen, a mint en
gimdolom, akär pedig a tatäroktol vettäk ät, minden körtilmänyek között
tqrök eredetre vall,1 holott a közep-äzsiai ruhäzatokban az iräni hatäsnak
minden nyoma eltünt.
\ Az utolsö neptörzs, a melyrol itt nehäny szöval megemlekezni öhajtok,
sJmungdnob (düngen) fökent földmivelessel foglalkozo nepe, a melynek szunnita
niohammedän valläsa van, khinai nyelven beszel, s ältaläban viseletevel,
sjokäsaival, epitkezesevel 6s lakäsänak berendezesevel stb. epp ügy, mint
mlöHösen külsö tipusäval is teljesen khinainak mutatkozik. A khinai-
« 6 1 különösen peldatlan becsületessegevel különbözik, a mely nagy szorgal-
niäval es jelentekeny intelligencziäjäval egyesülve, Orosz-Turkesztän leger-
kilcsösebb es legjobban becsült nepeve tette a dungänokat. A dungänok orosz
területre a Khinäban kitört dungan-läzadäs §s Kuldzsa visszaadäsa öta vändo-
r«nak nagyobb szämban.
1 Ämbär, a mint emlitettem, ä dungänok tiszta khinai neptörzsnek lätszanak,
üpbb kutatok, különösen az ismert GRUM-GRSHiMAiii|i, testverek annak a nezet-
nlk adtak kifejezest, hogy a dungänok eredetileg törökök, es pedig azoknak a
njhigat-turkesztäniaknak az utödjai, a kiket D z s en g is z - k h än küldött Khinäba.
Ezek Bucharäbol, Ferghanäbol es Szamarkandböl valök voltak s nagy szäm-
h^r hatoltak elöre a khinai birodalomban, s ämbär valläsuk különbözösege-
n|att a többi buddhista neptol elkülönitve, de a khinai befolyästöl meg sem
tjjesen mentesen maradtak meg.
> Miutän igy kedves olvasöimnak ättekintest ny ujtottam T urkesztän nepeiröl,
ü&y hiszem, sikerült megmutatnom, hogy sokszor milyen kifürkeszhetetlenek
e i homalyosak az ethnografla tudomänyänak ütjani Annak a közmondäsnak,
Mgy „a valöszinü nem mindig a termeszetes“, megfelel6en,;'a kiilönben is
^ ■ r a ällapotokat az ethnografusok .meg jobban összekevertek, a mennyiben
■ e s z nagy csoport csagatäj-török nyelvet beszelo nepet äriai iräniaknak
minpsitettek, egy mäsik, valläsän es meglepo becsületessegen kivül egyebkent
^■psen indo-khinainak lätszö nepet, a dungänokat, pedig ural-altai, szoro-
s*)ban veve törökAatär szärmazäsünak minösitettek.
■ ^ besmen felreismerhetetlen leszärmazottjai a nyugati nepek között is felismerhetök.
a sztambuhna az ozmanokon, az attila a magyarokon; valöszinüleg ide tartozik a len-
^ B e k hosszü kabdtja es az eszaki szlävok csamardja is.