A kikôtô korül, meg a messze elôre nyülô félszigeten azonban a vâros hàzai
meredek emelkedésû amfltheatrum alakjâban kapaszkodnak a halmokra, s
a kozben elszórt, monumentàlis perzsa épitmények, meg a keleties, lapos-
fedelü hâzak hangulatos panorâmâvâ avatjak ezt a természettol is szép
képet. Csak az a kâr, hogy a vidék szornyü kopâr, valósàgos koves, siva-
tagos vilàg, minden nòvényi disz nélkiil. Zavarólag hat. azonkivül, legalâbb
eleinte, a mindenütt ott érezbetô kônnyü nafta-szag, a mely még az ételeken
és italokon is megérzik, ügy annyira, hogy az ember sehol sem szabadul-
hat tôle.
Ezt a két kellemetlenséget, meg a, sajnos, sokszor elòforduló viharokat
nem tekintve, Baku egészen csinos, délies, enyhe klimâjü hely, a melyben
azonkivül annyi érdekes latnivaló van, hogy mar csak turista-szempontból
is érdemes megtekinteni.
Perzsia és a Kaukàzus érintkeznek itt egymâssal, s ennek a két orszag-
nak érdekes népei elevenitik meg a szük, zegzugos utczâkat a régi perzsa
bala-Msszâr (magas vâr) festoies romjaiba belefészkelôdôtt bazâr-negyedben,
a melynek foékessége, a homokkôbôl épült perzsa stilusü csarnok, az érez-
hetô hanyatlâs daczâra is, még mindég sok érdekes, régi és üjabb müipar-
ârüt rejt magâban. A keleties szinezet mindenütt feltünik Bakuban, de ez
mâr mindenütt kaukâzusi vagy perzsa befolyâsra vali, s igy lényegesen külôn-
bôzik a belsô-âzsiai képektôl. A lovak farkai vôrôsre vagy kékre vannak
festve, a tevék fején és mellén türkizekkel diszitett sallangok ékeskednek, à ,
kocsik és kordék sajâtsâgos, az âzsiaiaktôl egészen elütô alakuak és diszi-
tésüek, ^szôval mindenféle üjat és érdekeset lehet lâtni, s nem utolsô lâtni-
valôk a festôiesen toprongyos tatârok, a sôtét ruh.âba burkolt, viôlaszinûre-
festett szakâllü perzsâk, az âllig felfegyverkezétt, szinpadias fellépésü kaukâzusi
„herczegek“.
A lieleti Baku azonban. ma mâr csak alârendelt szerepet jâtszik, s a
helységnek nemcsak igazi jelentôsége,'hanem legnevezetesebb lâtnivalôja is
ipari csodâiban rejlik, a melyeket nyugati szellem teremtett a kimerithetetlen
nafta-forrâsok feltârâsâval.
Ezeknek a forrâsoknak mâr évszâzadokkal, sot évezredekkel ezelôtt is
ismerték a létezését, s mâr legrégibb iskolakônyveink is tudnak „Baku szent
tüzeirôl“ regélni, a melyekhez minden évben szorgalmasan ehâtogatnak Z ara-
t h u s z t r a (Z o ro a sz t er ) tanainak hivei, a jâmbor gueberek Jezdbôl és a hivô-
parszik Indiâbôl, hogy a tiszta elem elôtt bemutassâk tiszteletüket.
A mult szâzad kozepe ôta lényegesen megvâltoztak itt S viszonyok;
legelôszôr is egész szabâlyszerüen : „tudqmânyosan felfedezték'1 ;a rég ismert
forrâsokat, aztân lassankint hozzâlâttak. a kiaknâzâsukhoz, a mivel a tüz-
imâdâs Jsorsa meg volt pecsételve. Mint minclenütt,. a hol az elvont eszmények
ôsszeütkôzésbe kerülnek a mai anyagias érdekekkel ez utôbbiak jutnak
diadalra; ügy volt itt is. Csodélkozva lâttâk a gueberek,. hogy tiszta, ragyogô
elementumuk odaât a moder'n iparvâros ' kazânjaiban piszkos szolgâlatokat
teljesit a leendô milliomosoknak ; lâttâk, hogy a büvôs lângokat békôba
verik, csôvezetékekbe kényszeritik, s az utczai világítás prôzai czéljaira hasz-
nâljâk. Igy aztân a csodálatossággal együtt eltünt a hit is. A zarândokok
szâma mind kisebb lett, s vaiami ôt évvel ezelôtt lâtogatta meg az utolsô
tüzimâdô. a szent helyet. A mig az ipar és kereskedelem ismét hatalmas
gyôzelem-ünnepet ült, addig ismét egy érdekes régi néphit sülyedt el a fele-
dékenység homâlyâba : a parszik kâpolnâi üresen âllnak, a bakui szent tü.zek
pedig, a melyek évezredeken ât lobogtak, ma mâr kialudtak, elmultak . . .
208. lïép. Tüzimádók kápolnája Baku vidékén.
A naftát Bakuban ma két helyen nyerik; a régibb forrásvidék, Bala-
■ckaneh, a hol az elso munkálatokat a svéd NoBEL-társaság kezdette meg, vaiami
12 versztnyire van a várostól északnyugatra, a tulajdonképeni Apszcheron-
félszigeten. Az újabb, a melyet csak néhény éve aknáznalí ki, s talán még
bóvebben szolgáltatja az értékes anyagot, mint az elobbi, kozvetetlenül délre
van a várostól, a Bibi-Eibád nevezetü parti' lapályon. Baku ipari tevékeny-
ségének igazi kozéppontja azonban a „Fekete város“ ; vaiami egy óra járás-
nyira van északra, benn a szárazfoldon. Itt bontják fel a külonbozó válla-
latok gyáripari telepein, a hosszú csóvezetékkel odavezetett naftát technikailag
értékes alkofó részeire. Természetes, hogy az elsó nagyobb desztiláló mü,
mint a megindult lavina, egész sereg egyéb melléküzemet hozott létre. Sósav,
kénsav, kenóolaj stb. gyárak nyíl'tak meg, s ezzel együtt aztán a város is