söt, a mi még többet jelent : egyetlen egy alkalom sem volt, melyben még
csak gondolhattam volna is arra, hogy a hivatalnok ilyen vesztegetést kivàn,
vagy vär tölem ! A mi przsevalszki esetiinkben sem lehetett erröl szó, hanem
az volt a baj, hogy a pomocsnyik ezredesi rangot viselt, mig fönöke és elügl
jàrója csak „törzskapitäny“ volt; azért aztàn ezt a magas rangjät minden
àron éreztetni akarta velünk. Különben ennek a „hivatali tùlkapàs“-nak sem .
volt vaiami hàtrànyos kovetkezménye, meri dr. Stummer, jól felvidulva a
kis intermezzón, 13-än este programmszerüen elutazhatott.
Magam Miron vadàsz és a derék E lly-bai tärsasägäban jülius 15-én
indultam elsö nagyobb kiràndulasomra- a Terszkei-Ala-tau-ba., és pedig elöször
is a Dzselàn dzsailaui (nyàri legelö) felé, ott lakó kirgiz baràtaimhoz, a
kikhez jurtomat és a szbkséges podgyàszt hàrom teher-bika hätän elöre
kiildtem volt.
A Tien-san hegyrendszere a Pamir-fenföld északi pereméról' kiindulva,
nyugat-keleti irànyban hbzódó lànczaival északról bekeriti a Tarim medenczét.
A hegyrendszer hossza 1956 km., s igy az Alpokét . (852 km:)., messze
feliilmulja. Meglehetösen szabàlyosan futó, különbözö hosszüsägü lànczokbót:
all, s egyike a Föld legnagyszerübb gyuródéseinek.
Az elöbbi fejezetekben olvasòimat ennek a hegyvidéknek kornyezetén
vezettem végig, s meg is próbàltam velök megismertetni a sivatagok és:
pusztók, meg a plateaukkà lekopott vidékek zónait. Csarimtól PrzsevalsZkig
megismertiik maganak a hegységnek orografìajàt is, a mennyiben làttuk,
hogy majdnem pàrvonalosan futó lànezokból all, a melyek kelet felé kon-
vergàlnak, nyugatra pedig mintegy szétnyilnak. Északról délfelé a lànczok
magassäga folyton növekszik, mig közöttük inind jobban és jobban- emelkedö
magas völgysikok terülnek el.
A Temirlik-tau kavicspusztàiról hosszas, meredek emelkèdéssei jutot-
tunk àt a Nan-san lanczon, s ezen tiil magas pusztara jutottunk, a melynek
dèli vége magasabb fekvésu, mint északon a hagó vizvàlasztó gerinczének
magassäga. Majdnem ugyanez a tiinemény ismétlodott, a mikor a Szan-tas
és K'izil-Kijah hàgókon àt elószor jutottunk be az igazi magas hegyvidékbe,
s elöször hatoltunk be ennek a hatalmas hegyrendSzernek belsej|be:
Az abszolut magassàgok emelkedésével egyiitt emelkednek a Tien-san-
ban a relativ magassàgok is, s ezzel kapcsolatosan növekszik az egyes làn-
czoknak horizontàlis kiterjedése is. A lànczok egyik leghatalmasabbikàt, a
Terszkei-Ala-taut, a következökben fogjuk meglàtogatni.
A Terszkei-tau délról övezi az Isszyk-kul medenczéjét. „Ala-tau“ kirgiz
nyelven annyit jelent, mint „a foltos, tarka hegySég“, s minden olyan hegyre
alkalmazzàk, a melyet tartós hó borii, s igy sotét hàtterén fehér foltok
mutatkoznak ; a Kungei és a Terszkei szavaknak lokàlis érteime napsütött
oldalü és àrnyékos oldalu, a mit a kirgizek az Isszyk-kul medenczéjére vonat-
koztatnak, t. i, hogy az északi hatärläncz napsütötte oldalàt forditja a tó