fakóbarna, ròvid, alig gyapjas, simàn fekvó szórbólvan. A csótàr-rajzolat ezen
a nyàri ruhàn alig làtszik meg, sót ellenkezóleg, ilyenkor az àllatok hàtàn
jól làtható barnàs-fekete csik vonul végig, à mi a téli ruhàn csak elmosó-
dottan jelentkezik. Alsó oldaluk vilégos, de làbaik csokolàdé-barnàk, s majd
egyszinuek, majd meg fehér csikok dlszltik ; lehet, hogy ez àz utóbbi jelenség,
mas egyebekkel dsszekòttetésben magyaràzza meg, hogy az àllatnak al'fajàt
kulònboztetik meg (Capra sibirica lydeUkeri Rottiseli, az Irtis mellól), de
inkàbb azt hiszem, hogy ez csak a tòkéletesen kifejlódott téli szinezetnek
a jele. A tekintélyes, fekete-barna kecskeszakàllat csak a bak viseli, épp
ugy, mint a szarva is csak a baknak fejlódik ki olyan hatalmas,' szépen
gòrbiilt diszszé A szarv
minden évbenkét élesen
feltrino,.pàrvonalos gyu-
ruvel nòvekedik az eltil-
so részén, a melyek kii-
lonósen a 6AJJ2 évés
korban érnek el hatalmas
nagysàgot, mig a
koràbbi években lapp-
sabbak és elmosódottdbbak. A szarv
épzódésében két hatàrozottan jellemzett
tipust lehet megkulonboztetni,- a.?melyek
azonban mindenesetre csak cgyéni jelle-
guek.- Az egyik tipus karcsi%; magas
nóvésu, kevés gòrbiilettel, a szarvak meg-
lehetósen meredeken, arànylag szuken
indulnak ki s csak felsó harmad résziik-
ben górbiilnek hàtra és kifelé. A màsik
tipusu szarvak rendkivul erósek, sokkal
163. kép.
A kószàli vad fejdisze.
F e l i i l a keeske, alul a
bak koponyäja.
erósebben dudorosak, gyokiikból kiindulva azonnal górbiilnek, s eros, kifelé
vaiò hajlàsukkal némileg a kos szarvàra emlékeztetnek.
A kirgizek szerint az az igazi szép szarv, a melynek hossza a gorbiilet
szerint mérve, 8—9 arasz, a mi 180 cm. hosszusàgnak felel meg! Magam
csak gyengébb szarvakról beszélhetek, s àtlag a 7-310 éves bakok szarvàt
70—80 cm. hòsszunak talàltam ; a leghatalmasabb szarv, a mely kezeim
kozott volt, 134 cm. hosszù volt, a gorbiilet szerint mérve I A szarvak kerii-
lete a gyòknél mérve àtlag 23—26 cm. ; a csucsok tàvolsàgàt, a mely persze
a szarvak hosszusàgàtól és gòrbeségétòl filgg, 50—92 cm.-nyinek mértem.
Az àzsiai kószàlivad szarva mindenesetre egyike a legszebb trofeumoknak,
a mire vadàsz csak szert tehet; s minden tekintet a jól megérdemelt diadal-
jelvényre, rendkivul élénken felidézi az ember emlékében a fàradsàgos, de
hàlàs vadàszatot s a nemes vad hasonlithatatlanul fenséges hegyi hazàjàt.
A nòstény szarva gyenge, lapos és csak kiesiny, elmosódott évgyuruk
diszitik; 20—30 cm.-es hosszàval és 10—12 cm.-es keriiletével semmiképen
sirics arànyban a tekke szarvàval, a melytòl alakilag is annyira kiilönbözik,
mintha egészen külön fajokhoz tartoznànak.
A vadjuhok közül a Tien-sanban két faj, vagy legalàbb két alak fordul
elo: a tulajdonképeni Pawiir-juh (Ovis poli typ.) és a SzEVERCzov-féle Ovis
poli karelini, a mely az elòbbitòl valamivel karesübb, oldalt jobban össze-
nyomott s gyengébb és sürübb kereszt-bordàzattal ellàtott szarvai aitai külön-
bözik. A pamir-juh, ugy làtszik, ritkàbb, s föleg. a terület délibb részeiben,
Ak-szaiban és Naryn-fenföläöh éldegél szórvànyosan, mig az igazi idevaló
faj a Karelin-juh. Kizàrólag csakis erre az utóbbira vadàsztam, m ig az elóbbi-
nek csak néhàny koponyàjàt talàltam a Szàry-
dzsasz magaslatain, a nélkiil, hogy elèven példànyt
làttam volna. S t um m er dr. is hozott magàval néhàny
ilyen koponyàt. A vadjuh, a mint màr emlitet-
tem, nemek szerint küfiinvalt ésapatokban, él: ; A
borjàs csapàtot; vaiami vén arkar ve-
zeti, mig a bakok élén vaiami igazi
„vezérkos“ a hangadò. A pàrosodàs
ideje novemberre vagy deczernberre
esili, ròvid ideig tart, s utàna a kuld-
zsàk ismét külön vàlnak. Màjusban
vagy jüniusban az arkar 1 ^ 2 bàrànyt
èllik, a melyek vilagos sàrgàs-sziirkék
a nagyon hasonlitanak a kószàli-vad
gidàihoz, csakhogy a. mig ezeknek a
làbàt barna csikok diszitik, addig a
164. kép. A vadjuh fejdisze.
yadjuhok làba fehér. — Az ullàh-ok
Felül a nóstény, alul a kos koponyäja.
szarvai is szeptemberben büjnak elö:
A kószàli vaddal és az Aitai argalijàval ellentétben, a vadjuhnak
nincsen gyapjas alsószóre,. s azért téli bundàja emlékeztet a mi ózeink
szórozetére, - de. ezt goromba suruségével felülmulja. Ez a koriilmény az
àzsiai hàzi-juh eredetének magyaràzàsàra annyiban jelentós, hogy ezzel-ya
keresett ósformàk kòztil az Ovis poli-féléket ki kell zàrnunk. Ha a domesz-
tikàczió megvàltozott, kedvezótlenebb kòrtìlményei képesek is voltakaz óriàsi,
szabadon éló juh-félét a hàzi-àllatok nyomorusàgosabb alakjàvà zsugoritani,
semmiesetre sem vàltoztathattàk àt a vadjuh merev, tòrékeny szórét a hàzi-
juh bodros gyapjàvà, a mi azt éppen a primitiv ember elótt olyan rend-
kivtil becsessé^teszi.
Az àzsiai hàzi-juh eredetét tehät nem kereshetjük a Pamirban vagy a
Tien-sanban, hanem vagy az Altaiban, vagy az Irànban (Musimon vignei),
hacsak ugy az európai, mint az àzsiai szelid hàzi-juh nem szàrmazik