elegáns gözös volt, a „Kawkaz i Merkurij“ hajóstársaságnak egyik legszebb
gözöse. Kényelmesen berendezkedtünk a gözös jó kabinjában, s a hajó csak-
hamar künn ringott a világos-zold Kaspi-tengeren, mert csakugyan tengernek
lehet nevezni a Földnek ezt a legnagyobb belvizét, a melynek oly hatalmas
viztömege van, s a melynek viharjai veszélyesek lehetnek még a legnagyobb
gözösökre is.
Vihart ugyan nem kaptunk, de a mint kiértünk a nyilt tengerre, .friss
szél támadt, s magas hullámok jártak, a melyek a hajót kellemetlen kettös
mozgásba hozták, t. i. a hajó egyidejüleg bólintó és támolygó mozgást végzett,
a mint a hullámok majd a hosszanti, majd a keresztirányú tengely körül
10 kép. Baku pályaudvara.
himbálták a hajó testét. Ez aztán olyan kellemetlen mozgás, ho^T'áz^ember
minden egyensúly-érzetét elveszti.
Az a sok utas, a ki az ebéden még együtt -volt, lassankint mini
eltünt a szalonból és a fedélzetrol, s este felé, a mikor már a szél ugyáncsak
megerösödött, egyedül maradtam „életben“ a szalonban, s leveleket írtam.
A hajó mind erösebben és erösebben tánczolt, s 9,_óra tájban teát rendeltem,
a melyet sikerült még épségben a pinczértol átvenni, de alig, hogy a kezemben
voltj: elvesztém az egyensúlyt, s teástól, székestól együtt a szalon tulsó
sarkába hömpölyögtem. Ezt- intö jelnek tekintettem, hogy ne daczoljak
tovább a Kaspi-tenger Neptunusával s minthogy írni úgy sem lehetett tóvább,
követtem útitársaimat, a kik már rég „vizszintes helyzetben“ horkoltak, s
magam is kis fészkembe kuporodva, álomra hajtottam' fejemet.
II. FEJEZET.
A KOZÉP-ÁZSIAI VASÜTON.
íajnalhasadtával már a fedélzeten voltam, a hajó heves tánczolása
daczára is jól töltött éjszaka után, mert felhozott a kiváncsiság,
ä hogy minél elöbb élvezhessem Ázsia partjainak feltünését. S csak-
ugyari a hajnal elsö pirkadásával az északkeleti látóhatáron fel is
tüntek a partok, mint hosszan végig nyuló csík az almaszín-zold habok felett.
Lassankint megtelt a fedélzet és a szalon az utasokkal, a kiknek hala-
ívány és■ zoidésszinü arczán még a- tégnapiy¿vihar‘ kovetkezményeit lehetett
i látni, s éppen olyan vágyva tekintettek a kozelgö partok felé, mint én, noha
i vágvakozásunknak egészen más oka volt, s ámbar az igéret foldje helyett
a Nagy-Baíkhan száraz, kopár és kövos sivatagja várta ís öket.
Krassznovödszk, a transzkaspi vasutak ma: kiindulási állomása, egyike
| Srószország legrégibb transzkaspi birtokainak. A väsüt korábbi kiinduló állo-
mását, Uzun-Adát, elhagyták, mert kikötöje, a Michailov-öböl, lassankint egészen
elhomokosódott. Krasznovodszkot N a g y Í é t e r czár parancsára, a B e k o v ic s
cserkesz fejedelem vezetésével Chiva és Buchara eilen indított expediezió
alapította már 1716-ban. A legújabb idökig egészen jelentéktelen, teljesen
j izolált eröd volt, a mely a Kaspi-tengeren váló hájózás védelnfére és a keleti
khánságok eilen indított operácziók kiinduló pontjául szolgált. Csak 1878-ban,
: a mikor komolyan megkezdték a tekke-turkmenek leigázását, tett szert Krassz-
novodszk nagyobb jelentoségre, mint a hadimüveletek kiinduló pontja, s ezért
i megnagyították az eródítményeket, a melyeket még ma is kaszárnyákul hasz-
; nálnak.
A tekke-háború szerencsés befejezése után elhatározták, hogy a S k o -
b e l e v tábornoktól tisztán hadi szempontból, a Michailov-öböltöl egész Kizil-
¡ Arvatig épített vasútat tovább fogják vezetni. A mint azután Á n n en k o v tábornok
jerélyes vezetésével 1883-bah újra kezdték az építést, s a rendkívüli tér