tiäuB
¡■ir
Ì l i
I l i l
I
I
J ill*
9 ne mondjam ostoba arczâval, de a melyrol teljesen hiânyzott az itt âltalânos
I ravasz, alattomos vonâs, s szemeibôl bizonyos jôszivüség, mintegy ebhûség
■ tetszétt ki, a mi elsö pillanatra megnyero volt.
A flüB - E lly-bai1 tetszett, s megfogadtam IO rubel havi fizetésért,
B olyan kikôtéssel, hogy a lovât ugyan én adorn neki, de a szerszâmot 6
I tartozik magâval hozni. Vâlasztâsom jónak bizonyult, mert a jó, ostoba
I Eiay-bai az expediczió egész ideje alatt hüségesen szolgâlt, s csak elutazâ-
I sunk elött, november 18-ân bocsâtottuk el öt Vjernyiben.
41. kép. A kormânyzô palotâja Vjernyiben.
S eeland tanâcsos egy nagyon derék s kitüno bizonyitvânyokkal ellâtott
l?azakot, vaiami A rmen nevezetüt ajânlott, de B arlxi-bat annyira tiltakozott fel-
f igadâsa eilen, hogy végre is a béke érdekében lemondtam rôla, és inkâbb
J dzsigit védenczét, a barnaborü B alta-bai-î szerzodtettem hasonlô feltéte-
l ikkel, mint E lly-bai-î .
Mindezekben az ügyes-bajos dolgokban G ou rd e t tanâcsos a legnagyobb
/ékenységgel tâmogatott, s ezt a jôsâgât még azzal is tetézte, hogy mind-
1 Szôszerinti forditâsban „Ötvenes ü r“, a mely nevet azért kapta, mert születésekoi
vja mâr 50 éves volt. Kééôbb a kozâkok sokat bosszantottâk a szegény fiut neve mialt, s
y bosszusâgâra majd „Altmis-bai“, majd „Dzsetmis-bai“ („hatvanas ür“, „hetvenes ûr )
j^ iy n e v e t adtak neki.
W A lm â s y : Vândor-utam Âzsia szivébe.