A golyós patronokat és a kis madarak gyujtéséhez vaiò gyenge töl-
tésu aprósórétes patronokat hazulról vitttink magunkkal, a sorétes patronok
nagy tomegét pedig Tifliszben rendeltük meg, s csak ott vettiik àt. A serétet,
mint az egész felszerelés legnehezebb részét, csak Vjernyiben yettük meg, a
hol az egészen finom seréten kivtil mindenféle, habàr nem is vaiami kitiino
minòségu, de elég jó ärü kapható, s a mi fò, mindig elegendo menynyiségbèn.
A fotografiai felszerelés ' természetesen az elòkésztiletek között fontos
szerepet jätszott. Be keil azönban ismernünk, hogy bàrmilyen nagy gondot
forditottunk is erre, a gyakorlatban még sem vàlt be tókéletesen az, a mit
beszereztünk.
Sajnos, a fösülyt a filmekre fektettük, a melyeket a fotografiai osztäly ■
vezetöje, dr. S tum m e r , az ismert .Easlmaw-tärsasägnäl rendelt meg. Igaz, hogy
a filmeknek nagy elönye a csekély süly és à könnyu kezelés, de ügy lät-
szik, hogy az emulzió ósszetétele nem teljesen megbizható, vagy pedig nincs
elég ellenàllóképessége a hòmérséklet vältozäsai, stb. irànb; legalàbb egy teljes
9.: 12-es méretu készlet teljesen hasznàlhatatlannak bizonyult, pedig allitólag
éppen ez az emulzió specziälisan az expediczió czéljaira késziilt, s a czég
annak 1900 végéig vaiò tartóssàgaért kezességet vàllalt.
Engem különösen azért sujtott keményen ez a csapàs, mert ezzel az
én tulajdonképeni dolgozó kamaram (9:12) teljesen hasznavehetetlen lett, s
ezutàn csak kis Kodakomat hasznàltam, a melyet pedig csakis arra szan-
am, hogy vele apróbb genreképeket, feltiinöbb tipusokat puskazzak le. Sze-
rencsére, az ehhez a géphez vaiò filmek hasznàlhatóknak bizonyultak, s a
felvett képek ältaläban sikeriilteknek mondhatók.
Dr. S tum m e r kitünö Kartridge-Kodakjähoz (Zeiss-féle objektiv 13:18) az
ominozus filmeken kivül jókora készlet szäraz tiveglemezt is szerzett be, a
melyek az emlitett emulzió-baj felfedezése utän tényleg a legjobb szolgälatot
tették; räm nézve azonban, sajnos, ez a felfedezés késòn tortént, Prszevalszkban,
a mikor mär legeredménydusabb utamon tul voltam, s valóban szäzäval
kellett eldobàlnom a felvételeket, mint teljesen hasznalhatatlanokat. Termé-
szetes, hogy ez a pótolhatatlannak mondhàtó veszteség megérzik a jelen
könyv illusztraczióin is, mert sok tanulsagos felvétel a sivatagokról és a gle-
cserekròl, a melyeket pedig a dolog jellemzö voltänak teljes tudataval készi-
tettem, még arra sem volt vaiò, hogy képek készitésére segitöeszközül szol-
gàljanak;
*
Igy szaporodott mind nagyobb és nagyobb tömegre a felszerelés, mig
végre a nagy és nehéz lädäknak olyan fenyegetö nagy tömege halmozódott
fel, hogy kezdtem kétségbeesni azoknak elszàllithatàsa felett. Az orosz csà-
szàri kormàny leirata ugyanis, a mely jóvahagyta ütitervünket s megengedte
a felszerelésnek és fegyvereknek vammentes bevitelét, nagyon késòn, csak
1900 februáriusában érkezett meg, tehát akkor, a mikor a holminak teherárú
gyanánt vaiò elszállítására már gondolni sem lehetett. Nem maradt más
választásunk, minthogy a podgyászt magunkkal vigyük, akár mint vasúti
személypodgyászt, akár pedig mint gyorsárút, a mi természetesen mindegyik
nagyon koltséges. Ezek kòzt a kórülmények kozt azután külonósen kelle-
metlen volt a podgyász óriási tómege, s ctóbbszor arra kényszerített ben-
nünket, hogy a holmit átpakoljuk s a feleslegeset biztos òrizet alatt vissza-
hagyjuk.
Nem hagyhatom itt említés nélkül a es. és Mr. dunagozhajózási tár-
saságnak azt a szíves elòzékenységét, hogy nemesak a podgyászt vette fel
díjtalanul, hanem még a személyeket is ingyen szállította Budapestról Galaczba.
Az elméleti elòkésztiletekhez tartozott az ís, hogy oroszul kellett tanul-
nunk, s ennek útitársammal együtt jó eleve nekifeküdtünk. Ennek a nyelvnek
az ismerete nemesak azért feltétlenül szükséges, mert Orosz-Kozép-Ázsiában
ez a legfontosabb nyelve az érintkezésnek, hanem azért is* mert a dolog
természeténél fogvà a Kozép-Ázsiára vonatkozó tudományos drodalom leg-
nagyobbreszt orosz nyelven jelent meg, s ennek a hatalmas irodalomnak az
ismerete nélkül a szakszerü buvárlat úgyszólván teljesen lehetetlen. Elméleti
nyelvtanulás azonban Sohasem • elegendó az élét gyakorlati tapasztalatainak
pótlására, s így el kefiett szánnunk magunkat arra, hogy tolmácsot fogad-
j u n l ^ g k i legalább az utazásíétején keresztülsegít fiennünket az idegen
nyelv szokatlan használatának elsò nehézségein. Hosszas levelezés után sike-
rült egy minden tekiñtetben megfelelò egyént, vaiami L a is nevezetü preparatori,
idegenbe szakadt svábot, a transzkaukázusi Lenkoránból, az utazásra
megnyemem. LAis-szal meg kellett elégednünk, ámbár csak németül, oroszul
és: tatár nyelven tudott, azonban azonkívül már tóbb zoológiai gyüjtóuta-
zásban vett részt a transzkaspi vidéken mint preparátor, s így egyszersmind
preparátorul és ,,manager“-ül, útitanácsadóul esetleg jól használhattuk volna.
Ebben a reményben azután nem ís vittünk magunkkal hazulról vaiami
szakképzett preparátort. Ugyanisy tapasztalat szerint, az olyan egyének, a
kiket nem vezet az utazáson semmi személyes, vagy tudományos érdek,
hanem tisztán az anyagi nyereség, rendesen mind testileg, mindj szellemileg
kevés kitartást tanusítanak ; a helyett, hogy: segítségére volnának az expe-
diczionak, a teljesen idegen kórülmények kózott, szokatlan fáradalmak hatása
alatt teljesen elvésztik rugalmasságukat, mindenféle kellemetlenkedéseket
okoznak, s legtobbszor nem hogy eloremozdítanák, hanem inkább hátrál-
atjak az utazást. Ugy határoztuk, hogy ilyen kétesbecsü, fizetett, alantas
ozeg ' helyett inkább fiatai orvosnóvendéket viszünk magunkkal, a kinek
tudományos elóképzettsége lehetové teszi, hogy munkálkodásunkban rend-
szeresen résztvegyen, ■ és azonkívül orvosi tudományát esetleg'az expediczió
6r, e ében érvényesitheti is.;' Ilyen minóségben nyertük meg az expediczió
szamara V. L a n s e r R ó b e r t orvosjeìolt urat, a ki a-gráezi egyetemet abszol