az europai utazok maral neven nevezik, sot ez a szo a tudomanyos nomen-
klaturaba is bejutott, mint Cervus maral elnevezes; maral-nak azonban
csak az iinot s altalaban a tarvadat nevezik, mig a szarvasbika helyes neve
bugu (magyarul bika), a -mely szo egy egesz kara-kirgiz torzsnek is neve,
mivel valamelyik mesbs ostik szarvasagancscsal volt diszitve. A szibiriai
ozrol nem irtak ujabb utazok, kulonben valoszinuleg erre is rea adtak
volna a gyakrabban hasznalt ilik nevet, a mely csak a sutat illeti meg, mig
a bakot a kirgizek es szartok egyarant kuran-nak nevezik; altalanos
gyujtoneve az ozvadnak, tfrint fajnak, a csagataj-torok nyelvben egyaltaiaban
nines. A koszali vadat illetoleg ellenben az irodalomban tobbnyire a bak
megjeloleset alkalmazzak, s alig van az az azsiai utleiras, a mely fol nem.
emlitene a „vadkeeskeket“ vagy „koszali kecskeket" tekke vagy tau-tekke
neven. Csagataj nyelven azonban --a nosteny koszalffikeeske neve. icske,
ecske, kara-kirgiz tajszolasban meg eppen kecske (persze rovid, zart e-ve:%fj;
a tau (hegy) szo csak azert kapcsolodik a nevhez, hogy megkulonbSztesse
a vad, hegyi kecsket a hasonnevu haziallattol. A tekke szo szarvat, atvitt
ertelemben, de' rendes megjeldleskent azonban “„koszali bakot“ jelent ; a
„kdszali vad“ altalanos megjelolesere pedig az eppen nem iigyetlenul valasz-
tott icske-tekke osszetetelt hasznaljak. A vadjuhok elnevezeser is hasonlp
fblreertesek alapjan kerilltek bele az irodalomba, mert az archar, arkar,
argar torok nevek csjik a ndstenyt jblolik, mig a kos neve a kara-kirgizek
es hegyvideki szartok kozt kuldzsa, a tobbi turk-torzs nyelven pedig hacsgar,
kacskar vagy hocskor. Ebbol konnyen megertheto, mennyire hianyos az az
eljaras, hogy alassankint kozkeletuve valt altalanos nemi elnevezeseket, melyek
minden fa jr a nezve azonosak, a' kiilonbozo vadjuh-fajoknak teriiletileg-es" faji
jellegtiknel fogva onallo csoportjaira alkalmazzak. Az Altai-videki kirgizseg
az o hegyeinek vad-kosat, az Ovis ammon-t, iocskor-nak nevezi, ugyanezen
szoval jeloli a taskenti, alfoldsegi szart az Ovis poli karelini kosat, a melyet
a kara-kirgiz. kuldzsa nevvel illet, mig kacskar alatt hatalmas szarvakkal
ekeskedo hazi kost ertend^csak. Hogy az argali vagy, argal szo a kdilti
dialektusok archar szavanak atalakulasabol szarmazhatott, az valoszinu, s
igy ez sem egyeb, .inint a nemi elneve^esnek helytelen alkalmazasa egy
kiilonallo fajra. E szerint a helyi elnevezesek alkalmazasa nem latszik valami
tanacsosnak, hanem e helyett ajanlatosabb volna az- irodalomban ott, a hoi
altalanos - megkulonboztetesrol van szo, csakis az elesen jellemzo elnevezeseket
hasznalni, melyek vagy a tudomany altal megallapitott fajt, vagy egy
meghatarozott terulet vadjuh-alakjat irjak kortil. Az igy meghatarozott kereten
beliil aztan bizvast hasznalhatjuk a nemek szerinti, keleti nepies elnevezeseket,
a melyeknek a kenyelmes hasznalatukon kiviil meg go. az elonytik
is megvan, hogy mintegy mesterszavak jellegevel birnak es igy kelleme-
sebben hangzanak a vadaszember fiileben, mint a ,,juh“:, „barany“,. „kosfsl
kisse hodalyizu jelolesek. Igy tehat a kovetkezokben (minthogy csak meghatärozott
teriiletrol s az ott elo egyfajü vadjuhrol van szo) ezt az elvet
fogom követni, s megtartom a kirgiz elnevezeseket, a kost a huldzsa, az
anyaallatot az arhar, s a bäränyt az nlldk szoval jelölve.
A kos ügy szerepel az azsiai nepek elott ösidoktol fogva, mint az ero
jelkepe; Jupiter Ammon es a szarvas Alexander-töl kezdve egeszen a mai
rnazar-ok .(szentsirok) .ezzel diszitett thug-jaig, a kos hatalmas koponyäja es
szarvai ebben az ertelemben hasznältatnak jelkep gyanant. Az etnografusoknak
haiäs munkaja volna megällapitani es felkutatni mindama vonatkozasokat, a
melyek az azsiai nepek kulturatörtenetet mondäk es babonak reven kapcso-
latb.a hozzäk a juh, ktilöriösen pedig a kbs alakjäval. Olyan vonatkozäsok
ezek, a melyek ezeknek a törzseknek 6si idoszakaira visszanyulnak, s azdrt
mai nyilvänuläsaikban gazdag forräsanyagot szolgältatnänak az östörtenelem
kutatäsähoz. Igy pi. hatärozottan nines minden jelentöseg nelkül az a dolog,
hogy liffürkesztän legjelentekenyebb värosai közül kettonek, Kuldzsd-nak es
Kasgar-nak ugyanaz a neve, mint a mivel äAkeleti töfökseg a kost jeloli;
hasonlokepen nines minden jelentöseg nelkül az sem, hogy a kara-kirgizek
primitiven egyszerü, de ketsegtelenül ösregi ornamentikäjänak egyetlen moti-
vuma, a mely „käeskaringos“ csigavonalboiiyan összeteve, ny^kacskaring
müzi“ vagy kosiizarv nevet viseli, a mi nem eppen megvetendo analögia a
magyar elnevezessel szemben.
Termeszeles, hogy az összes juhfelek leghatalmasabbika, a vad hegyi-juh
az, a melyikhez a legtöbb monda es babona füzodik; igy pi. a kuldzsa hüsänak
elvezete eröt kÄsönöz arra, hogy a legrohanobb hegjdpatakon is biztosan
es ve^elytelenül ätkelhessen az ember; a mergen golyoja biztosan taläl, es
különösen fegyverenek kanocza sohasem alszik el es sohasem mondja fel a
szolgälatot,. ha a gazdäja a vadasZat eldtt arkar-nyelvet eszik stb.
Azt hiszem, hogy ezek a dolgok nem erdektelenek, s csak azert emlitettem
fei öket ilyen röviden is, hogy felhivjam reäjok a szakferfiak figyelmet, a kik
hivatottabbak azok ertekesitesere, mint csekely magam. Szives olvasom pedig
bocsassa meg ezt az elmelkedS kiterest, a mely utän visszaterek elbeszelesemhez.
Az arkar-ok megjelenese a kora reggeli idoben is friss eletet varäzsolt
kis täborunkba, s elhatäroztuk, hogy azonnal kirandulunk vadaszni, habdr
magam — . babonäs leven, mint minden vadäsz: IB /eltökeltem, hogy elsö
golyomat csakis kuldzsdra fogom repiteni, az arkar-okat ellenben egyelfire
bäntatlanul hagyom. Kuldzsat azonban egesz nap nem lattunk, s igy a
vadäszkiränduläs eredmenytelenül folyt le, habär rendkivül elegedetten a
kesö delutäni oräkban tertünk is psak haza. Nemcsak hogy rendkivül
erdekes szyrt-videket jartarn be, a mely az eddigiektöl hegyi jeliege es melyen
bevagdalt völgyei folytän nem lenyegtelenül különbözilc, hanem azonkivül
härom jokora nyäj arkar- es uliakkal, meg kis köszäli-vad csapattal is taläl-
koztunk, a melyek, ha nem is'^-eppen zsäkmänyt, de pompäs alkalmat.
nyujtottak a megflgyelesre. Idöközben embereim a tanyän — magam T emir,