rendes tartôzkodâsi helyén szâllt ki. Ennek a tisztnek, a ki jelenleg. valami
igazsâgügyminiszter-féle volt az emir udvarâban, vagy 12 köpönyege, khalatja
volt egymâs felett, a mi mindenesetre meggyözött bennilnket az 6 roppant
tekintélyérôl, mert még igen gazdag és magasrangü egyéneknek sem szokott
5—6 kopônyegnél tôbbjük lenni. A köpönyegek közül a legfelsô kézimunka
volt, viola-szlnü és fehér csikokkal, svékony fekete bârsony-szalaggal düsan
diszitve. B6, vilâgoskék lengyel-bugyogôjât düsan kivarrtâk aranyzsinôrral s
telehimezték selyemmel. Fején a szokasos ôriâsi fehér turban, kezében valami
kormânypâlczâhoz hasonlô, rövid, vastag, faragott fütykôs, s végül oldalan
félkôralakü, ezüsttel kivert k:s kard, inkâbb jâtékszer, mint fegyver.
Ez a magasrangü ür — a ki különben rendkivül szép, nemes vonâsü,
tüzes szemü flatal ember volt j | hiheteüenül temperamentumosnak lâ t^ ik :
intézkedik, gesztikulâl, parancsolgat jobbra-balra, hogy y p a k L Mélt;6s|gos
leereszkedéssel engedi jobbrôl-balrôl a kezét csôkolni a tiszteletére kivqnult
helyi notabilitâsoktôl ; kormânypâlczâjâval valôban veszedelmesen hadgnâ-
zik, s egyâltalâban semmibe sem veszi, hogy a vonat összes utasai az
ablakokhoz tôdulnak 6t bâmulni. A jelenet végre azzal yégzôdôtt, hogy a
nagy ür az âllomâs mellett elfolyô ârik vizéhez sietett, s ott a nagy nyil-
vânyossâg elôtt, nem éppen elôkelô poziturâban, rituâlis mosakodâsât, az ügy-
nevezett abdeszt-et végezte, a mely tényében a jogar és â kard nagyon e t
ütjâban volt.
Este Szamarkand-ba érkezett a vonat, s mig az èxpedicziô többi tagja
azonnal tovâbb utazott Taskentbe, magam kiszâlltam, hogy néhâny ürral, a kik-
hez különös ajânlôlevelem volt, az utazâs néhâny részletét megbeszélhessem,
Az üzleti ügyeket mâsnap délelôtt sikerült elintézni, s igy örömmel- fogadtam
szamarkandi hâzigazdâm, B. ür meghivâsât, hogy délutân az âzsiai vârosban
körültekintsünk. . ' -
Utazâsunk eddigi, valôsâggal futtâban gyüjtôtt tapasztalaiai nem voltak
elégségesek, hogy âllandô és mély benyomâsokat hagyjanak hâtra,- s i.hogy
mélyebben behatolhassak annak a kérdésnek a tanulmânyozâsâha, hogy mi
külônbség van Europa és Âzsia kôzott. Annal megkapôbb és annal mélyebb
volt az a benyomâs, a melyet Szamarkand elsô lâtâsa okozott. Nem^vezettek
engem a „földi paradicsomba“, mint a hogyan viragos, török nyelven mondjâk,
specziâlis tanulmânyok, s azért nem is irok rôla behatôan, nem fogom tör-
ténetét, fényes épitményeit ismertetni, hanem azon ^olvasôimnak, a kik érdek-
lôdnek irânta, ajânlom az erre vonatkozô bôséges irodalmat, különösen pedig
U j f a l v y , H . M o s e r , P r o s s k o w e t z , K a u d e e , F u t t e e e r , S c h u b e r t von S o ld e n ,
A l b r e c h t stb. kutatôk munkâit. Magam ügy jârtam a vârosban, mint a
vândor, a ki felszedi az ütszéli virâgokat, hogy csokrot kössön belöluk, a
nélkül, hogy L in n é osztâlyozâsâval egyâltalâban tôrôdnék. Nem zavartak itt
részletkérdések, a melyekbe a ' természetvizsgâlô gyakran belegabalyodva,
képtelen az ôsszbenyomâst élvezni, hanem teljesen elfogulatlanul engedtem
lât magamat a mesés vâros hatâsânak, s bâr sokat olvastam Szamarkandrôl,
ls bâr magasan felcsigâzott vârakozâssal léptem falai kôzé, mégis mindent
Ifelülmült, a mit képzeltem.
Szép napsütéses tavaszi délutân volt, a mikor Szamarkand orosz
Ivârosrészébôl kônnyû kétkerekü kocsin az âzsiai vârosba hajtattunk. Az
[orosz vârosrész villa-rendszerben épült, s lombok kôzt rejtôzkôdô hâzaival,
ipompâs kertjeivel méltân megérdemli az ,„alvô szépség“ melléknevet. Szamar-
Piand talaja annyira termékeny, hogy bâr.egészen üjak itt (ügy, mint mâs
;>J. kép. A „Taskenti üt“ Szamarkand bazimegyedében.
[àzsiai vàrosokban) az oroszok park-tiltetvényei, mégis ma màr akkoràra
nottek a nòvények, hogy vaiami régóta jól àpolt kerthez hasonlitanak. Minden
|rilgyezett és levelezett, s a magas koronàju nyàrfàk és szilfàk, tòvàbbà az
iidevaló flòra sokat esodali biiszkesége, a kara-agacs éppen most kezdették
¡elsó, ude lombjukkal azt a flnom smaragdzòld keretet kijoliilni, a melyen
belili majd a jòvendò nyàr buja pompàja, udezold. lombdisze fog kifejlòdni.
lAzsia mosolygó, kék ege a fejiink felett; a vàros fehér hàzai fénytengerben
tósznak, s fény hatòl àt még a legsurùbb lombokon, a legkuszàbb bozóton
Bs, egészen a bujàn termó talajig; kristàlytiszta a levegò, vaiami szokatlan
[meleg, aranyos vilàgossàg omlik el az egész tàjképen, S még a Sxerafsan-
jpolgy ko.pàr lòsz-falait is idegenszeru varàzszsal vonja be.