2. A két Ala-tau folyói és patakjai s az Isszyk-kul medenczéje.
3. A Csu folyó vizrendszere, a melynek ma mar semmi òsszekòttetése
sincs az Isszyk-kul tóval.
4. A Ta-uskan-darja és a Tarim szàmos mellékvize, kiilònosen pedig
a Szdri-dsasz vizrendszere, a Khan-Tengri csomópont kòriìl, a melyek mind
a Lop-nor medenczébe adjàk le vizeiket.
5. A Szir-Darja rendszere (nagy és kis N a r in ) , a mely az utolsó itt
tàrgyalandó medencze, az Aral-tó horpadàsa felé siet.
Konnyen belàtható, hogy a szorosan sajàt eleméhez lànczolt vizi fauna,
kiilònosen pedig annak alsóbbrendu fajai, a crustaceàk és férgek, a melyek
természetiiknél fogva nem igen vàltoztathatjàk helytiket s alig képesek vaiami
vizvàlasztón àtkelni, két irànyban is fontos eredménynyel kecsegtethetik a
kutatót. Tàjékozàst nyujthatnak ugyanis a most elkulonitett medenczék haj-
dani osszefiiggésének kérdéséról, és màsodszor megvilàgithatjék azt a bio-
logiai kérdést, hogy a teriiletek fokozatos kiszàradàsa és az életfeltételek
folytonos vàltozàsa milyen hatàsu volt ezekre a flnom organizmusokra.
Nagyon messze vezetne, ha most ennek a kérdésnek a részleteibe akar-
nànk mélyedni. Csak arra a tényre akarok mutatni, hogy a belsó-àzsiai terii-
letek gyors kiszàradàsa okozza, hogy a lecsapoló vizrendszereknek folytonos
elszakadàsa folytàn mind ujabb és ujabb kiilònàlló medenczék keletkeznek,
s azonkiviil a talaj oldható alkatrészeinek folyton tartó kilugozàsa kòvpt-
keztében a vizek mindinkàbb jobban és job ban megtelnek mindenféle sóval.
Ez az utóbbi dolog nagyban tanusitja, a mit kicsinyben mar az aquariumok
laboratóriumaiban is sikeriilt elóàllitani, mint igazàn nagyfontossàgu ered-
ményt, t. i. sikeriilt a viz sótartalmànak lassù nòvelésével vagy csokkenté-
sével elóidézni, hogy kicsiny vizi crustaceàk1 valósàggal a kisérletezò. szeme
elótt, tetszés szerint vàltoztattàk meg fajukat,' sot nemiiket (genusukat) is.
De a kiilònbòzó medenczevidékek hajdani topografiàjàhoz,. s az erre
vonatkozó geológiai kérdések megoldàsàhoz is: nem csekély segitséget nyujthatnak
a zoológiai kutatàsok. Igy pi. a Balchas- és az Aral-tò halfaunàjànak
teljes kiilònbozòsége kétségtelenné teszi, hogy ezek a medenczék egymàssal,
legalàbb az ujabb geológiai idókben, nem àjlottak ósszekòttetésben, holott
viszont az Aral-tó szibériai faunàja majdnem kétségtelenuF bizonyitja, hogy
ez a tómedencze a yilàgtengerrel, vagy legalàbb Szibiria periferikus vizeivel
ósszekòttetésben àllott.
Ezek a szempontok vezettek bennùnket, a mikor dr. S tum m e r v . T r a u n -
f e l s R u d o l f urral, a gràczi Ferencz Kàroly-egyetem zoológiai-zootómiai inté-
zetének akkori asszisztensével zoológiai kiràndulàsra vàllalkoztunk Szemirjecs
turkesztàni tartomànyba, kiilònosen pedig a kòzépsó Tien-sanba, a Balchas-tó
mélyedésébe és a tóle délre emelkedó magas hegységbe. Belsó-Azsiànak egyet-
1 Branchypus és Artemia salina.
lenn helye sem olyan alkalmas az aranylag szuk teren osszeszorult, kiilon-
.bozo nagy medenczek tanulmanyozasara; egy sincs, a melyet ilyen kevesse
tanulmanyoztak volna, es vegtil sehol sem talaljuk a mar meglevo gyujtesek
szerint a, faunisztikai oveknek olyan erdekes osszefonodasat, mint itt a ,,het
folyam orszagaban“, a hoi a kozeptengeri, a szibiriai es az indiai szubregiok
erintkeznek s egymasba olvadnak.
Miutan az expediczio czeljat s ezzej egyiitt a vegrehajtasahoz sziik-
seges technikai segedeszkozok sorozatat, sok id6t rablo elm61eti munkaval
megallapitottuk, 1899 elejen a gyakorlati vegrehajtashoz foghattunk. A val-
lalat koltsegeit illetdleg ugy hataroztunk, hogy mindegyikiink egyenld aranyban
viseli a terheket. Eppen igy, a munkamegosztas elve szerint, az elokeszti-
letek munkajat^ is felosztottuk magunk kozdtt. A mig S tum m e r dr. fdleg a
tudomanyos. es materialis felszereles gondjait vallalta; magara, addig en
az adminisztrativ intezkedeseknek alltam neki, s ezeknek vezetese kesobb, az
utazas alatt is nekem jutott osztalyresziil.
Ilyen szeles alapokon alio es aranylag, a dolog termeszetenel fogva
bonyolult uti vdllalatot nem volt eppen konnyu feladat siman es minden
nehezseg nelkiil meginditani. A nelkiil a joakaratu tamogatas es elozekeny
segitseg nelkiil, a.fhelylyel minden oldalrol ^Bm in d hivatalos reszrol, mind
hazai es kiilfoldi maganosok reszerol — talalkoztam, aligha is sikeriilt volna
a dolgot nyelbesjitni.
A legmelyebb halaval tartozunk elso sorban is az orosz csdszdri kor-
manynak, a mely.|utitervtinket, az akkor meg kiilonleges engedely nelkiil
meg nem nyitott Turkesztanban, minden nehezseg nelkiil jovahagjda, s nem-
csak azt engedte meg, hogy igazan a szerenytelensegig terjedelmes utipod-
gyaszunkat minden vam nelkiil vihettiik be, hanem meg a turkesztani hato-
sagoknak az expediczio tamogatasat is a legnyomatekosabban meghagyta.
Ennek kovetkezteben aztan mindeniitt peldatlanul szives vendegszeretetben
reszesiiltiink, a mit olyan mertekben, mint itt, a hatalmas es minden tudomanyos
torekves irant oly annyira baratsagos Oroszbirodalomban, maganos ember
alig kaphat. A vilag minden reszebdl szarmazott tudomanyos utazoknak egesz
sora elvezte mar es ismerte el halaval ezt a figyelmes joakaratot. Magam is
sietek csatlakozni ezekhez, s kellemes kotelessegemnek tartom mind a magam,
mind pedig utitarsaim reszdrdl mely tisztelettel kifejezni oszinte halamat.
Rendkiviil becses tamogatast kapott vallalatunk az orosz csdszdri tudo-
mdnyos akademia reszerol is, a mennyiben szamunkra hivatalos alakban nyilt
levelet allitott ki, a melylyel expediczionkat mind a turkesztani hivatalos koze-
geknek, mind maganosoknak is, meleg szavakkal joindulatukba ajanlotta.
Halaval tartozom azoknak a hazai hatosagoknak is, a melyek szivesek
voltak expediczionkat elozekenyen tamogatni.
Mindenekelott dr. -W la s s ic s G y u l a vallas- es kozoktatasiigyi m. kir.
miniszter urnak tartozom mely halaval, mint a ki elenk erdeklddessel kiserte
l*