I I vl
i i n
I feasunk vegrehajtasara. Izvoscsik-ot (berkocsit) hozattam tehat, s eloszor is
I K eeland tanacsoshoz hajtattam, de 'nem talaltam otthon. Innen nemi kereses
I Ltan B a u er haza ele gordiilt a kocsim.
„Bauer ur elutazott, s ket-harom het elott semmiesetre sem jo haza“,
I L i t a rideg felvilagositas. igy azutan nemileg lehangolva kerdeztem kocsi-
I fcomat hogy nem tudja-e G ourdet ur lakasat ? Sajnalkozva nezett ram,
tnintha mondana: „Mit gondol az ur, ki vagyok, hogy meg azt sem tudnam ?“
llg y azutan a bazaron es valami nagy kerten keresztiil G ourdet ur haza ele I ^T-obogott a kis targoncza. Itt is azt mondtak, hogy G ourdet ur nines idehaza,
Lie szerencsere, eppen, mig az orosz szobaleanynyal igyekeztem megertetni
magam, holgy jelent meg a hatterben, a kit talalomra francziaul szolitottam
■^R:H:Imeg. Csakugyan GouRDET-ne asszony volt, a ki engem a legszivelyesebben
fogadott, s azonnal a legnagyobb elozekenyseggel keszitette el a tervet, hogy
»nikepen fogjuk a kuszobon alio bemutatkozasokat vegezni. Minthogy Io npff abornok, a kormanyzo, eppen ezen a napon fogadott, siettem haza galaba
sapni magamat, s mire visszatertem, mar G ourdet ur jott elebem, a ki
szives volt a kormanyzosagra kiserni s ott esetleg a tolmacs szerepet is
jelvallalni, minthogy a tabomok nem beszel francziaul. Ez volt az en bele-
Ipesem a vjernyii tarsasagba.
A kovetkezo napokat azzal toltottem, hogy latogatasokat tettejm, s
beszereztem mindent, a mire az expediczionak utkozben szuksege lesz. Ebben
a mukddesemben vjernyii ismeroseim a legszeretetremeltobb modon segitettek.
Vjernyi varosa ugy keletkezett, hogy az a ket kozak-allomas, a melyet
Szemirjecs megteremtoje, K o lp a k o v s z k y tabomok alapitott, egybeolvadt az
! 870-ben epult uj varossal, a melyben ugyszolvan minden kdzepiilet van.
Kolpakovszky erelyes mukodese kovetkezteben, de meg a gyarmatosoknak
ladott messzemcno kedvezmenyek miatt, a varos rendkiviil gyorsan fejlddott,
■Iugy, hogy rovid ido alatt lakosainak szama mintegy 2 0 ,000-re emelkedett, Thatalmas, palotaszeru epiiletek keletkeztek, sot ezek kozott tobb emcletes is,
la mi Turkesztanban valodi ritkasag.
1887-ben szornyu foldrenges teljesen tdnkretette a varost. Majdnem
» 0 pgrczig 16k6s-lokesre kovetkezett, majdnem szakadatlanul, s az epuletekbol
■ la szq.: szoros ertelmebefjsi egyetlen fal sem maradtsyses valami 800 ember
I Ipusztult el a romok kozott. Szerencsere az els6, mintegy flgyelmezteto lokes,
I Ireggel hat ora tajban volt, a mikor mar az emberek javaresze fenn volt, sfit
I Idolga utan latott, ktildnben az aldozatok szama meg sokkal nagyobb lett volna.
A varos felett, az Almatinka volgyeben volt a katonai nyari tabor,
I Ivalamint sok polgarnak a villaja s a kormanyzo nyari palotaja. Itt hegy-
I lomlas tamadt, a mely ezeknek az epuleteknek legnagyobb reszet eltemette.1