elôkészitsen fogadtatásunkra, sôt szeretetreméltóságát még azzal is tetézte,
hogy egy másik dzsigitet még hozzánk rendelt útmutaíóul, úgy, hogy mi
függetlenül a kocsikaravántól, gyors tempóban siethettünk elore, legközelebbi
czélunkhoz.
A dzsigit végig vezetett bennünket a nagy kiterjedésü, nomád aulokkal
népes síkságon, egészen a déli határhegység lábáig. Ez az út annyiban járt
meglepetéssel, hogv meglehetôsen emelkedett dél felé. A Temirlik hágóról
ugyan az egész medencze meglehetôsen mélynek és egyenletesen síknak tetszik,
söt Kegenböl úgy látszik, hogy csak egészen jelentéktelen magaslatot kell
8 8 . kép. Ndptipusok a karkarai v â s à r r é l . ’ Z sA n o v PAl.
megmâszni, a mit még a Kis-Karkara partjân emelkedô lôsz és konglo-
merât magas-partok mintegy kiegyenliteni lâtszanak, mégis Karkara tetemesen
magasabban fekszik, mint a Temirlik hâgô, mert tengerszin feletti magassâga
eléri a 2000 métert is.
Ezen a széles siksâgon, a melyen magas kurgânok sugâr-egyenes sora
huzôdik végig, elôszôr ismertük meg a Tien-san magas stéppéinek sajât-
sâgos jellegét. Habâr csalodâsig hasonlitanak is külsôleg napégette testvéreik-
hez odalenn az alfôldségen, mégis nôvényzetük mâr olyan egyedeket mutât'
fel, a melyek hatârozottan elâruljâk ezeknek a siksâgoknak alpi jellegét.
Veratrum, tôbb Gentiana-féle, aztân meg a homoki mâk helyett, a mely
eddig kisért bennünket, az igaz sârga alpi mâk (Papaver alpinum) virâgzik
itt a mélyebb, nedvesebb helyeken; az olyan helyeken azonban, a hol
boséges talajvíz miatt a steppe a mi „savanyú réteink“ jellegét öltötte fei,
ott a Myosotis és mindenféle csáté, káka és gyapjúsás (Eriophorum) között a
havasi gyopár egész pázsitokban virágzik, úgy, hogy ezt az Alpokban olyan
nagyra becsült virágot itt valósággal kaszálni lehetne. Az igazi havasi flórának ez
a megjelenése azonban nem teszi azt a benyomást, mintha új novényország terü-
letére léptünk volna; üröm -
félék, a magas szárú esí és a
többi megszokott steppe-fü itt
is túlnyomóan uralkodik, s a
különben magas fekvésü terü-
letet is éppen olyan egyhan-
gúvá, olyan szegényes jelle-
güvé teszi, mint a hogyan az
alantabb fekvo síkságokból is
hiányzik minden vonzó jelleg.
A L ich a n o v úr által elore
küldött dzsigit teljesen hiva-
talos módon készítette elö
utunkat, s azért kiséretünkkel
együtt, mint valóságos türék
utaztunk. Minden nagyobb
aul -clott ^--¡pedig.ilyen egész
sereg volt szétszórva a síkságon
;-S egy ember várt bennünket,
egy tötnlö kumisszal,
meg csészékkel, s kénytelen-
kelletlen meg kellett innunk
egyik esészével a másik után
ébbol a friss, sávanykás ital- .
ból. Néhány tekintélyes bii
(kozségi biró)¿a kivel talál- ' , 89: kép. »umbrán i t o .6 SZ4rt a karkarai vfeáron.
koztunk, megállított bennün- -
ket egy-egy nyeregból nyujtott, ünnepélyes kézszorításra, a mit a benszülöttek
ép olyan elöszeretettel, mint alapossággal szoktak teljesíteni. A többi utasnép-
ség, a mellettünk elhaladó lovasok azonban tiszteletteljesen megálltak elöttünk,
leszálltak lovukról s mély hajlongásokkal üdvözöltek bennünket, nehéz prémes
sapkájukkal a kezükben, a mit a hasukra szorítottak. Az ilyen szájtátó utasok
aztán, nem tudom kiváncsiságból-e, vagy azért, hogy kimutassák tiszteletüket,
a menethez csatlakoznak, sót az útszélen ácsorgókat is odaszólítják, távolabb
állókért pedig még lovasokat is küldenek ki, úgy, hogy egy kis ido mulva
tekintélyes lovascsapat kiséri az utast.