mas felfogásra^vezettek. A férfì egyáltalában nem ,,úr a háznál“, ■ hanem
csakis a no, ìlletóleg a nók. Ezek az erélyes hölgyek nagyon értenek hozzà, hogy
mikepen kell házi jogaikat érvényesíteni s gyakran láttam saját szemeimmel,
hogy a férfl milyen szépen meghúzza magát s be adja derekàt zsémbèló'
mergeskedó' feleségei elótt. Csodálatosnak találtam azonban a lelkes osszetartàst
az asszonyok közt. Habár az egyik közülök, az elsö feleség, a „föasszony“
(a bai-bicse), rangjàt viseli is, mig a többi csak egyszem mardzsa, még sèm
igen fordul elo köztiik féltékenykedés, vetélykedés stb. Mint jó baràtnok,
elnek együtt ezek a jókedvfl jószàgok s csak kivételesen vettem. észre néha*
hogy valamelyik asszonyt a többi lenézte, elnyomta.
A munka természetesen egészén èzeknek a gyengéd termetü kis asszony-
káknak a vállait nyomja, de ehhez.,hozzá szoktak, máskép nem is tudjàk
elképzelni s azért nem is tekintik elnyomatásnak. Az illemszabályok is alà-
rendelt szerepet juttatnak nekik, ha vendég van a háznál. Ilyenkor szerényen,.
szégyenkezve és hallgatagon hùzódnak meg a sarokban s nagyon hálásak,
ha az ember a dasztarchànból egy csontot vagy vaiami kovér falatót vet oda
nekik. Ez semini más, mint règi szokàs, àdet, s bizonyára egyik no sem
talàl benne semmi lealaesonyitast, a miröl az ember azonnal meggyózódik,.
a, mint^az hnnep hivatalos része véget ért, mert akkor ök is éppen olyan
jókedvüen és korlátlanul vesznek részt a mulatozásban, mint a férflak.
A nóknek ez az alàrendelt volta a patriarchális szokásokból ered s-
közelröl sem a nemi különbsegek uralmi kérdése. Azt màr emlitettem, hogy
a matrónàknak (hymper) milyen kiváltságos helyzetök van a családban. Ez az:
öregek iránt általánosan tanusított, rendkívüli tisztelet kovetkezménye,. Minden
ah szakal (ösz) tiszteletreméltó személyiség a flatalok elött. Az idösebh
testver elott a fiatalabb sohasem ül le, ha csak az meg nem. kinálja. Egészeij
amis eredményekre vezetne, ha ebböl a nók társadalmi állására akarnánk
következtetni, hisz a nönek — nem tekintve munkaerejét — már az érte
fizetett kalymnál fogva is, anyagi értéke van.
^ Az asszonyok függetlensége és, öntudatos energiája éppen az anyagi
kérdésekben, úgy látszik, erre a kalymra vezethetó vissza, a mely mintegy
biztosítékul szolgál az apai házban. Az iszlam szabályai szerint a válásfjgen
konnyü, deakirgiz gyakorlat még jobban egyszerüsíti a dolgot. T emir vadászom
menye, vaiami félévi házasság után, egyszerüen megszökött férjétól, O roz-
A li-íó I, a mit az ember nem is tenne fel ilyen 14 éves gyerfekröl.
Most aztán végtelen huzavona kezdódik a kalym kiadása miatt. Minden
koveteles nyomán ellenkovetelés támad, a bíi-biróság elé viszik a dolgot
szóval az egész ügyet anyagi .oldaláról fogják fel. Mivel a dolog rendesen
azzal vegzódik, hogy nemcsak az asszony, hanem a kalym egy jókora része is
elvész, könnyen belátható, hogy a férfiak vigyáznak a házi békére.
, Ismeretesek azok a komplikácziók,%a melyek a férj^'vagy vólegény
halálaval beállnak. Ilyenkor a no, vagy a menyasszony a férj legközeiebbl
rokonaira szâll, mintegy orôkségképen. LJjabb idôben ez a szokâs, az orosz
befolyâs hatâsa alatt, mindinkâbb hâttérbe szorul.
A kirgizek csaladi életérôl s a valôsâggal rajongâsig szeretett gyere-
kekról volt alkalmam mâr nyilatkozni.
Ezen a szülôi szereteten kivül azonban a kis kirgiz gyerekeknek nem
sok jôban van részük. A gyereket születése utân hat hétig minden nap
hideg vizben fiirósztik, tekintet nélkül arra, hogy nyâr van-e, vagy pedig a
havasok majdnem sarkvidéki telének kegyetlen hidege uralkodik. Ez a heroikus
bânâsmôd bizonyos kivâlasztâsra vezet, mert gyenge szervezetü gyerekek
ezt sériimiesetre sem âlljâk ki. A névadâs, ügy lâtszik, ném jâr sèmmiféle
szertartâssal, legalâbb semmiféle vallasi szertartassal sem. Igen sokszor vaiami
egyszerû szôt, vagy megnevezést adnak névül a gyereknek, a melyet az anya
kozvetetlenül a sziilés utân mondott elôszôr, vagy a mely vaiami eseményre
emlékeztet a. születés idejébôl. Innen erednek a külônos nevek : B alta-bai
(balta ür)-; .;DzsAMÂN-Kôz (gonosz szem),; T üre-keldi (a fejedelem megjôtt).
O ruz-bek dzsigitem az 6 nevét (orosz ür) ügy magyarâzta, hogy születésekor
éppen egy orosz lovas haladt el a jurtjuk elôtt.
A szyltàn, beh, bai stb. toldalékok ma mâr elvesztették minden jelen-
tôségüket. A Szyltàn, khan és ture szókat azonban mégis rendesen csak azok
a csalâdok hasznâljâk, a melyek régi nemesi, vagy uralkodô szârmazâsüak.
A beh szô ugyan urat jelent, dé csak egyszerû toldalék lett, a mit a kirgizek
épp oly rendesen hasznâlnak, mint a kazakok a bai szôt. 1
A flü életében jelentôs fordulôpont a lovasitâs ténye, a mi kôrülbeltil
harmadik élètévében kôvetkezik be. Egész addig a gyerekeket a bòlcsóben
transzportâljâk, ezen tül azonban a gyereknyeregben kell ügy, a hogy tovâbb
vergôdniôk. Ez a lovasitâs, ügy lâtszik, nagyobb czeremôniâval jâr, mint a
kôrülmetélés. Sajrios, nem lâthattam ezt az ünnepélyt sajât szemeimmel s
azért nem szôlhatok bôvebben rôla.
Egész 11—13 éves korukig - I nemük szerint — a gyermekek meg-
lehetôs szabadon nônek fel, de mâr egészen zsenge korukban részt kell
venniôk mindenféle hâzi munkâban s igy hatârozott idôszakokra nem lehet
osztani tovâbbi életüket, hanem lassankint veszik fel a rendes nomâd-életet.
Az oktatàst kôzelrôl sem hanyagoljâk el annyira, mint azt az ember a kôborélet
kozben gondolnâ, Mâr a vallâsi nevelés is megkivân vaiami bizonyos, bâr
meglehetôsen szükkôrü oktatàst s csakugyan- az analfabétâk szâma éppen
nem mondhatô nagynak, aligha tëszi ki a férfl nép 7s részét. A gazdag
bai-ok majdnem kivétel nélkül elküldik gyermekeiket az alsôbbfokü korân-
iskolâkba a vârosba, vagy pedig a mollahhoz, a ki a notabilitâsok auljâban
szokott tartózkodni. Sok fiatai ember keresi fel azonkivül a felsôbb iskolâkat
1 Az andidzsânlik-ok éppen igy függesztik nevük utân az achun (ur) szôt, minden
jelentôség nélkül, mintegy kiegészito.ül, mint pl. Vali-achün, Iszlam-achun stb.