H a a z eg y ik u jjá t eg y fél u jjn y iv a l m a g a s a b b ra em e lte , a z a z eg y en lö tlen -
sé g e t je lk é p e z te , s e z t a z á lla p o to t s z em re h á n y ó la g ta r to tta o rrom alá. Nevet-
n em kellett, s ezz e l a d o lo g e z a lk a lom m a l b é k é s e lin té z é s t n y e rt, s a jn o s
a z o n b a n , e z n em m in d ig vo lt íg y s a z em b e re k v a ló s á g g a l s z em te le n e k k e z d te k
len n i, a m e lle tt p e d ig d o lg a ik a t a le g h a n y a g a b b m ó d o n v ég e z ték .
IvLippEKT-tel s z em b e n is k e llem e tlen ü l k ié le s ed e tt a dolog, m e rt ú g y
lá tsz ik , h o g y a z Ili a lfo ld jé n ek k lim á ja n em n a g y o n te ts z e tt neki, s e z t a
k o rü lm é n y t fe lh a s z n á lta , h o g y m in d e n m u n k a alól k ib u jjék . A b b a n a m in d en -
e s e tre re k k e n ó fo rró s á g b a n , a m e ly h a z a é rk e z é s ü n k u tá n Iü jszk b en d ü h ö n -
g ö tt, h á z u n k p in c z é jé t ta lá lta le g k e llem e s e b b n e k , s o tt ü lt m a jd n em e g é s z n a p ,
jó k e d v fle n é s m eg e lé g e d e tte n , h a a z t h itte , h o g y se n k i s em lá tja , d e n y ö g -
d é c se lv e é s s ó h a jto z v a , m in t a ki n e h é z b e teg , h a a v a ta tla n s z em e k lá tták .
N ek i é s fó k é p e n a z ö k ö p ö n y e g fo rg a to je llem é n e k k ö s z ö n h e ttü k , h o g y a
k is k a r a v á n b a n n a p ró l-n a p ra jo b b a n e lh a ra p ó z o tt a feg y e lm e tlen ség , a mi v ég re
a r r a k é n y s z e ríte tt, h o g y Stumme r d r . v é lem é n y é v e l m eg eg y e zö leg , n em c s a k
KLippERT-nek a d tu k ki a z u ta t, h a n em e g y sz ép n a p o n B a lta -b a i- í é s b a r á tjá t
B a rlu -b a i-í is, te k in te t n é lk ü l a z ô h iv a ta lo s k e rü le ti d zsigit v o ltá ra , e g y s z e rü e n
e lk e rg e ttü k . P agudjin k á p lá r is k ije len te tte , h o g y p ró b a h ó n a p já n a k leteltével
v is s z a té r V je rn y ib e , a m it a z z a l o k o lt m eg , h o g y k ü lö n b e n o ttan i á llá s á t,
m in t a tam a n -h e ly e tte s , elv e sz íti ; n a g y o n v a ló s z in ü , h o g y a z e n e rg ík u s,
ta lá n tú ls á g o s a n is te tte rö s . fé rfiú n a k n em te ts z e tt a m i k a ra v á n u n k m o rá lis
á lla p o ta , s miv e l e z t e g y á lta la n n em v e h e ttem nek i ro s s z n é v e n , — h is z m a g am
is so k s z o r ú g y v o ltam , h o g y m e g keil s z ö k n öm k ö z ü lü k B te h á t el k é lle tt
b o c s á ta n om e z t a d e ré k fiú t, h a n em s z iv e s e n is te ttem . Ú jjá k e lle tt szü-
le tn ü n k , s e h h e z a z ú j é le th e z a régi a n y a g b ó l minél k e v e s e b b e t a k a r tu n k
fe lh a szn á ln i.
Ig y a rég i s z em é ly z e tb ô l n em ta r to ttu n k m e g m á s t, m in t a b u ta , de
jó ra v a ló E lly-bai-í , a ki e g y s z e rü , d e m e g b íz h a tó m u n k a e ró n e k b iz o n y u lt,
to v á b b á a k o z á k SziTNYiKOV-ot, a ki rö v id ido a la tt n a g y o n jó p re p a rá to rn a k
v á lt be. T u la jd o n k é p e n i in a s n a k p ed ig e g y e red e ti, m in te g y 50 é v e s koz ák o t,:
Zsdánov PAvEL-t fo g a d tu k meg , a ki m in t s z a k á c s é s .m in t e g y „ f ra n c z ia “ 1
ex p ed ic z ió v o lt k isé ró je m u ta tk o z o tt b e , s s z o lg á la tá n a k elsó n a p ja ib a n p o n to s f ,
s á g á v a l é s tis z ta s á g á v a l v a ló b a n id e g e n s z e rü n e k tü n t-fe f Stummer d r.-n a k é s
n ek em . Z sdánov ö z v e g y v o lt s m á r év tiz ed ek ó ta a z év n e k c s a k n é h á n y
h ó n a p já t to lté Iü jszk b en , m íg id e jé n e k le g n a g y o b b ré s z é n a n om á d k a z a k o k
k ö z t ta rtó z k o d ik , a k ik n é k n y e lv é t é s s z o k á s a it b e h a tó á n ism e rte , s. a k ik ,
m in t lá ts z o tt, n a g y o n s z e re tté k ót.
U ta z á s u n k k o v e tk e z ó ré s z é re n é z v e e z a s z em é ly z e t e le g e n d ö n e k lá ts z o tt,
m e rt S zitnyikov m in t p re p a rá to r s z e re p e lh e te tt, P ável e llá tta a k o n y h á t,
1 Turkesztánban minden idegent ,franczuz“-nak neveznek, a behozott „Manchester*-
áruktól egészen az idegen expedicziókig.
E l l y - b a i pedig a lovakat. Tervünk az volt, hogy kocsikaravánnal az Isszyk-
hul-hoz megyünk s onnan behatolunk a Tien-san magas hegyi régiójába.
Erre a czélra két út állott elóttünk: az egyik nyugaton a Kaztek-hágón át
Kutem-äldi felé, a. másik kelet felé Csilik-en (Zaiczevkán) és a Kegen-völgyön
át, a Szan-tas hágó felé s a tó keleti végére. Mind a két út az orosz tér-
képekre mint póstaút van bejegyezve, s mindkettöröl azt állították, hogy
csakugyan lehet rajtuk kocsival járni. Mi az utóbbit választottuk, mint a
mely Ilijszkbol kiindulva, határozottabban rövidebbnek látszott, annál is inkább,
mert az Isszyk-kul keleti vége sokkkal alkalmasabbnak látszott fó-tanyahely
czéljára, mint a tó nyugoti végének napégette, puszta tájai.
Minthogy felszerelésünknek egy része még Vjernyiben visszamaradt,
továbbá, hogy KxippERT-et elbocsássuk és egyéb ügyes-bajos dolgokat elin-
tézzünk, ketté kellett az expedicziónak válnia, és pedig úgy határoztuk, hogy
dr. Stummer visszamegy Vjernyibe, hogy ott a gyüjteményt deponálja s a
többi teendót is elintézze, én pedig a lovakat és a podgyászt egyenesen
tovább viszem az Ili völgye mentén, keletre, Csilik felé.
L anser o rv o s ta n h a llg a tó e k ö z b e n sz in té n e lh a tá ro z ta , h o g y h a z a té r,
s a z é r t Stummer d o k to rh o z c s a tla k o z o tt, a ki o t KLippERT-tel e g y ü tt V je rn y ib e
v itte , s o n n a n a p ó s ta ú tr a in d íto tta .
Június 3-án érkeztünk Ilijszkbe vissza, s .teljes 12 napra volt szükség,
hogy ezeket a dolgokat rendbehozzuk, s „tabula rasa^-t csináljunk a követ-
kezó utazásra. 1 2 nap oly sok viszaly és annyi bosszúság közt, hogy
é'letern legkellemetlenebb napjai kozé sorolom ezt az idót!
Talán kissé hosszasan ecseteltem ezeket a kellemetlenségeket, de szán-
dékkal tettem, hogy úgy mutassarn be az embereket, a milyenek valóban,
hogy azon olvasóimnak, a kiknek szándékuk van Belso-Ázsia érdekes viszo-
nyaival közelebbrol és saját tapasztalataik alapján megismerkedni, útmutatásul
szolgáljak, miképen kell elkerülni mindazt a sok kellemetlenséget, a mit utazásunk
elsö szakaszában nekünk átélnünk kellett.
Szigorúság. és kiméletlen erélyesség kell okvetlenül oda, bogy a tur-
kesztáni, félig gyermek-néppel 5|¡broszokkal úgy, mint benszülöttekkel^H
valamire menjen az ember. Az elnézést gyengeségnek tulajdonítják, s kiméletlen
feltigyelet nélkül a személyzet lassankint, elóbb vagy utóbb, valósággal
szétzüllik. Különösen az emberek igazi keleti indolencziáját kell abban
a tekintetben szigorúan ellenörizni, hogy a kiadott parancsokat valóban végre-
hajtották-e, és pedig teljesen és pontosan-e? Ennek az ellenórzésnek hiányával
igen kellemetlen kovetkezmények járnak, söt rendkívül komoly bonyodalmak
következhetnek be, mint H edin S ven ismert takla-makáni expedicziójának
hires katasztrófája bizonyítja, a mikor az emberek tisztán lustaságból és
hanyagságból nem teljesítették a vezetö paranesát, s a magukkal vitt czisz-
ternákat nem tottotték meg teljesen vízzel. De e mellett nagyon hibáznék
az, a ki maga is tényleg hozzáfogna a munkához, s így mintegy jó példával