kaliberü ismétlô fegyvereket, akkor a régibb szerkezetü Berdân-puskâkat
nagylelkü módon osztottâk ki az orosz gyarmatosok között, ügy, hogy minden
falunak 30—60 fegyver jutott ingyen ; természetes, hogy ezeknek a fegyve-
reknek rohamos kelete volt a hegyi nomâdok között, a kiknek hatârozott
szenvedélye a vadâszat, s a kik azért a precziziós fegyvereket igen nagyra
becsülik. Igy aztân részben vétel, részben csere ütjân nagy csomó berdanka
jutott a kirgizek kezébe. Igaz, hogy az 1898. évi ferghanai felkelésnek s'emmi
jelentôségét sem tulajdonitottak, de azért az orosz kormâny nem tartotta
tanâcsosnak annyi ezer jô Bçrdân-fegyvert hagyni ép annak a' népnek a
kezében, a mely néhâny évtizeddel azelôtt még a rablâst és fosztogatâst
legkellemesebb idôtôltésnek tartotta.
H a b â r e z e k a n a g y g y e rm e k e k , a kirg iz ek , k ip c s a k o k é s ô zb eg ek ,
a la p jâ b a n v é v e b é k é s h a jlam ü a k , é s a m a i â lla p o to k k a l tô k é le te s e n mèg;
v a n n a k e lég ed v e , a z é r t n a g y o n k ö n n y ü ö k e t e g y k is fe lk e lé sre csâbitani^
tu la jd o n k é p b n n em politikai o k o k b ô l, h anem, tis z tâ n a s p o r t :is a k a la n d o k
k ed v e é rt. S aint S imon m e g h a tâ ro z â s a , h o g y „ a b u n te tt i d ô s z e r û ü e n c s é le k v é s “,
tô k é le te s e n illik e n n e k a n é p n e k a fe lfo g â s âh o z , a m e ly m in d en simulé-
k o n y s â g a mellett, m é g m a sem tu d ja m eg é rten i, h o g y m o s t e g y s z e rre mië rt
e tt „ id ô s z e rû tle n “ é s tisz te s sé g te le n „ ip a rü z em m é “ a râ b lé s é s fo s z tô g a tâ s ,
m e g a h a jd a n o ly d iv a to s fe jv a d â s z a t.
Hogy tehât a „rossz“ szomszédok“ (a milyen különösen ezen a vidéken
van elég) suttogâsainak megnehezitsék a szerepét, elvették a benszüiöttektöl
a jobb fegyvereket, elsô sorban pedig a hätultöltö, puskâkat, a mit minden
nagyobb nehézség nélkül s elég alaposan végre lehetett hajtani. Ez az intéz-
kedés ùgyan valódi jôtétemény volt a különösen Szemirjecsben aggodalmasan
megcsôkkent vadâllomânyra nézve, de egyszersmint sülyos csapâ&t mért
arra a sok mergen-re, vagy hivatâsos vadâszra, a kik a vidéket lakjak. Ezeket
aztân ^ a kormâny azzal igyekezett kârpôtolni, hogy a megbizhatôbbaknak,
a kikért az aulok elôljârôi kezeskedhettek, fegyverengedélyt szolgâltatott ki,
ügy, hogy mesterségüket folytathattâk.
TEMiR-nek n em v o lt ily en fe g y v e re n g e d é ly e , s a z é rt n y om o rü s â g o s elül-
tô ltô feg y v e rév e l c s a k ig en g y a rlô n v a d â s z g a th a to tt ; in n e n s z â rm a z o tt ö röm e ,
h o g y a v a d â s z a ta im o n n em e s a k k a la u z o lh a to tt, h a n em a zo n fe lü l m é g a z
e g y ik p u s k âm a t b ü s z k é n h o rd o z h a tta , s o t h a s z n â lh a tta is. A kirgizek u g y a n
le g in k â b b a z â lla to k h ü s â é rt v a d â s z n a k , d e a z é r t n em e s sp o r t g y a n â n t ü z ik
a v a d â s z a to t, n em p e d ig n em te le n , v a d â s z h o z n em ' illô e s zk ö zö k k e l. Ké tség -
te len , h o g y ü g y e s s é g ü k n é l, v a lam in t a v a d é s a te rm é s z e t m in d e n c s in jâ n a k -
b in jâ n a k v a iò ism e re tiik n é l fogva, e ls ô ra n g ü v a d â s z o k n a k m o n d h a tó k , a k ik e t
m é ltâ n ö s s z e le h e t h a so n lita n i a ré g i' jô id ô k am e rik a i in d iân ja iv a l, sô t, a
mi a v a d â s z - tis z te s s é g e t illeti, o k v e te tle n ü l m é g a z o k elé is keil h e ly e zn i.
A Karakol felsô vôlgyében még meglehetôs gazdag a kôszâli vadâllo-
mâny, hisz jurtombôl többször lâttam 30—40 darabbôl âllô csapatokat a
pala vagy mészkó-sziklàk éles gerinczein taplàlékuk utän järni, vagy pedig
a napsütötte tormeléklejtokdn lomhän sutkérezni; sajnos azonban, éppen itt
a hegység meglehetösen vad, s az erre a nemes vadra vaiò vadäszat hosszas
és nem minden veszély nélkiil vaiò kiràndulàsokat kivän. Az igaz, hogy
ennek legalàbb az a haszna is megvan, hogy a vadàszt becsalogatja a hegység
legrejtettebb zugaiba, s igy àttekintést nyerhet annak szerkezetérol.
A Karakol volgyének fennebb emlitett hosszusàga az erdo-zónàn keresztill
mär arra utal, hogy a Terszkei-tau nem lehet egyszerü, falszeruen felemel-
kedö hegylancz, hanem hogy ennek a fejlett keresztvölgynek megfelelòen,
gazdagon tagozott lànczhegységnek kell lennie. Valóban a fögerinczböl ki-
àgazó masod- és harmadrangù gerinczek pompasan tagozott hegyrendszerré
ésoportosulnak, a melyben a szabàlyszeruen kifejlodött vonulatok nyergekké,
élekké, csücsokkä éshiomeges: hegyküpokkä emelkednek. Feltüno ennek a
hegyvidéknek völgyrendszere, a mely azt a benyomàst kelti, hogy a völgyek
két periodusban järultak hozzà a felszini formäk kialakitasàhoz. A mig
ugyanis a mai fö; yizerek mélyen bevagódott szakadékokban folynak, addig
az egyes mellékgerinczeken jól kiképzòdott magasvölgyeket talàlunk, a melyek
a fovölgyre majdnem függölegesen, több széz méternyi magassàgról egyszerre
zuhannak le,-, s igy adnak alkalmat az elfibb emlitett fatyol-vizesések, porrà
zuzott zuhatagok keletkezésére. Különösen a-Karakol felsò vizvidékén talal-
kozunk gyakran ezzel a jelenséggel. A Karakol jelenleg két jégarpatakból ered,
s aranylag kis eséssel szeli ét azt a hajdani homlok-morénat, mely a forràs hatal-
mas czirkusz-volgyének fenekén teriil el. Ezt a nagy czirkusz-völgyet4fj"500m.
magassàgd, .majdnem függoleges-falu pärkänyzat veszi körül félkoralakban,
a mely felett mindenfelöl mésodlagos i^ellékfolyó-rendszerek vannak kifej-
lödve, rendes tölfrökkel ; ezek vagy szàrazon vannak most, vagy pedig
egészen tekintélyes patakokat bocsatanak a föfolyöba.
A mig tehät az ember a folyó volgyéból nem làt mast, mint a mere-,
deken emelkedö sziklafalakat, a melyeket csak itt-ott szakit meg vaiami
mellékpatak sekély völgyszurdoka, vagy egészen jelentéktelen eroziós-barazdàja,
— addig, feljutva a sziklapärkäny peremére, hosszan elnyuló, keresztmet-
szetben többnyire U-alaküMlankäs emelkedésu völgyeket làtunk, a melyek
a II. vagy Ili. rendü hegyàgazatok gerinczèi között hùzódnak felfelé, s
gyakran a legtokélètesebb czirkusz-völgyekben végzódnek.
Ezeknek a völgyeknek széles, teknöszerü kivägäsa glacziälis eredetre
ivall, s valóban még ma is itt-ott néhany rövid glecser-nyélv nyólik beléjtìk,
mig legnagyobb résztìkben ma mär nincsjég, hanem vagy rétségek, vagy durva
tormelék fedik öket. Azon a rövid üton, a mely az aul és a Karakol glecser-
forräsai között van, s mely az 5—6 versztet nem haladja meg, a jobb part
felett nem kevesebb, mint nyolcz ilyen magas völgyület van, a melyek közül
härom igen tekintélyes s több kilométernyi hosszü volgyrendszerré fejlödött
ki. Ezekben a magas völgyekben és czirkuszokban van a kirgizek igazi