színbeli nehézségek daczára is meglepóen rovid ido alatt,1 úgyszólván egész
Turkesztán szivéig hatoltak, azonnal belátték, hogy az eredetileg kiinduló
pontul választott Uzun-Ada nem felel meg azoknak a kovetelményeknek, a
melyeket a természetszerüleg gyorsan kereskedelmi úttá fejlódó vonal tenger-
parti végzódésétól várunk. Habár Uzun-Ada kikotóje a tágas obolben elég
védett helyen van is, az óbol nagyon szikár, s elórelátható volt,, hogy a
sivatag északkeletrol elorenyomuló homokbuczkái csakhamar teljesen be
fogják temetni. 1896-ban tehát elhagyták ezt a kikotot, s Krassznovodszk
(voros-víz) lett a kiinduló állomás.
11. kép. A Nagy-Balkhan végzódése Krassznovodszk mellett.
Ettol az idóponttól kezdódik a városka igazi léte, s jelenleg, ámbár tulaj-
donképen kétségbeesett helyzetben van, mégis virágzó és gazdag jovo vár reá.
Meredek, vórdses-szürke sziklafalakkal kerített széles volgykatlan kerü-
letén lépcsósen emelkednek a város lapostetejú, élénk fehér, zold vagy kék-
szinüre mázolt házacskái. A város kozepén emelkedik az egyetleñ monu-
mentális épület, a faragott homokkóbol, izléses perzsa stílusban épült pálya-
udvar, a mely kupoláival, hatalmas mór ablakíveivel és két színben csíko-
zott falaival uralja az egész helységet.
1 1885-ben Askhabádig 520 versztet, 1886-ban Mervig és az Amu-darjáig 1070 versztet,
1898-ban MervtólKuskig 142 versztet, 1888-ban Szamarkandig 1415 versztet építettek; 1895-ben
folytatták a szamarkandi vonalat, s 1899-ben megnyitották a fergánait Andidzsán végállomással
(307 verszt), 1898-ban pedig a taskenti vonalat (332 verszt). Az egész kozépázsiai vasuthálózat
hossza jelenleg 2196 verszt, vagyis 2518 km.
Dél felé hosszú sor kietlen, fekete vagy vorosbarna sziklazátony rúg
ki a tengerre, a mely az 6 smaragdzold, kristálytiszta hullámaival gyonydrü
elótérül szolgál a külonos, de festói tájképnek.
A medenczeszerü mélyedést, a melyben a város elterül, pusztán, kopáran
veszik korül a Nagy-Balkhan sziklafalai, Egyetleñ fa vagy bokor, de sót
egyetleñ füszál sem diszíti ezt az igazi. sivatagi hegységet, s vigasztalan
kopárságban terülnek el elottünk a vorosbarna sziklák, a fényes feketére
porkolt sziklazátonyok s a vakítóan fehér vagy fakósárga parti homokbucz-
kák; mindéz pedig igazi sivatagi képpé egyesiil.
12. kép. Krassznovodszk.
. A Kaspi-tó itt is sekély, habár a partok sziklásak is, úgy, hogy a hajók
kénytelenek hosszú fahidak mellé kikotni. A „Kozépázsiai vasutak'h S- így
nevezik ma hivatalosan a hajdani katonai vasutvonalat — forgaíma igen
nagy, s ezért a gozhajó-kikotó korül élénk, tarka élet fejlodótt, a melyet
mi idegenek természetesen külonos érdeklodéssel szemléltünk.
Katonatisztek és hivatalnokok, tobben feleségükkel, siettek a hajóhoz,
részben, hogy ..ismerósokre akadjanak, részben pedig, hogy a hajó kitüno
konyháját élvezzék, mert Krassznovodszkban európaias vendégló nincs, s a
jégbehütott sor ezeken a napégette tájakon olyan élvezet, a melyet csakis
a gózhajókon lehet megkapni.
Mindenféle fajú benszülott, hosszúnyakú perzsák ibolyás-vórds szinüre
festett szakállal, aztán valóban félelmes, gonoszképü órrriények, nagy túrbanos
bucharioták és szártok messzirol, az ország belsejéból; vad, bozontos