tem, de lépten-nyomon felttintek elottem a inegegyezó szokàsok, szertartà-
sok, munkarészletek eredeti kepei ; a hatartalan vendegszeretet, az ildomos
tisztességtudàs, a keleti izlésben jómodoru, mondhatnàm elòkelo udvariassàg,
az àltalànosan elterjedt finom zeneì és kòltòi érzék, a jószivu, gyòngéd lelki
élet, a ràtartós parasztbiiszkeség, a gyors felfogàs és a helylyel-kozzel eré-
detien nyilvànuló, ravaszsàggal vegyes józan itélet : mìndmegannyi jellem-
vonàs, melyet tòròl szakadt ugyanazon kiadàsban tapasztaltam volt magyar
parasztsàgunknàl is. Utazàsom alatt sokszor volt alkalmam ezen érdekes
azonosségokkal tiizetesen foglalkozni, és mondhatom, hogy e megfigyelések
Utàn a szegény jàmbor orosz muzsik egészen mas szinben tiint fel elottem,
mint a milyennek ót addig a szokàsos leiràsok ìzetlen trefai utàn ismerni
véltem.K
onyvem czélja nem engedte ugyan meg, hogy liti benyomàsaim ezen
részével is rendszeresen foglalkozhassam, de azért teljésen még sem rnellòz-
hettem óket, és igy ezen kitéréssel kellett okadatolnom a kovetkezfi szo-
vegben nem egy helyen kifejezésre juttatott teljès ’ és osztatlan rokonérzést,
melylyel az orosz nép irànyàban ezen benyomàsaim eredményeképen visel-
tetem.
I. FEJEZET.
BU D A P E ST TÓ L A KASPI TENGERIG.
¿lexpedièliè 1900. màrczius 20-àn indult Budapestròl. A Dunagóz-
hajózàsi. ITàrsasàg „Sophie“ nevu hajójàra jó,: baràtok kisérték ki
az utasokat,'s a mikor este lO órakor elérkezett az indulàs ideje,
baràtsàgos bucsuszó és sok jókivànsàg kònnyitette meg a vàlàst.
Végrè a h a j|; nagy iwelv kanyarodott a folyam kòzepére, s'csendesen siklott
alà a kivilàgitott part két pompàs làmpasora .kòzott.
Lassanként eltiint a homàlyban a pesti okial làmpàinak ziirzavara,
elvesztek szem eldl a budai oldal lejtds utczàinak kanyargós làmpasorai,
s"a „Sophii“ esèndesen zugva haladt lefelé a bizonytalan homàlyban. Minden
nevezetesebb esemény nélkiil folvt le a Dunàn vaiò, utazàs; sajnos, leg-
nagyobb részt igen kellemetlen, viharos, esos .idòben, ugy, hogy az expediczió
tagjai az idò legnagyobb részét a hajó kényelmes szalonjàban s a hajótisztek
kellemes térsasàgàban tòltòtték, a , nélkiil, hogy az utat magàt élvezhették
volna. -Pedig a Dunàn lefelé sok érdekes dolgot, szép tàjképet, érdekes,
keleties népéletet lehet làtni, ;^
Màrczius 25-én érkeztunk Galaczra, a hol ToNóoHET muszaki tanàcsos
ur, jó baràtom, a nemzetkòziiìPruth-bizottsàg fòmérnòke, azzai a kellemetlen
hirrel fogadott, hogy a „Gagarin“ nevu orosz gózhajós-tàrsasàg a Galaczról
Batumba vaiò egyenes hajò-osszekòttetést bizonytalan idore megszakitottai
Eddig ragaszkodtunk ahhoz a terviinkhoz, hogy Galaczból egyeneSen Batumba
fogunk hajózni, ho^r tetemès podgyàszunkra fraló tekintettel a sok kòzbe-
esò vàmvizsgàlatot elkeriiljuk, s a podgyàsz szàllitàsànak kòltségeivel is
takarékoskodjunk, àmbàr Odesszàn vagy Rosztovon keresztiil ròvidebb uton
és gyorsabban jutottunk volna czélhoz. T o n c o u r t ur Segitségével a kikòtó-
ben hajók utàn tudakozódtam, s szerencsére sikeriilt is megtudni, hogy a
„Rjurik“ nevu orosz kereskedò-hajó deszkaszàllitmànyok àtvétele és Batumba
vaiò Szàllitàsa végétt’Galaczba késziil. A hajó màrczius 30-àn meg is^rkezett,
S miutàn a kàpitàny, A n to n J. ur, minden tovàbbi okoskodàs nélkiil haj-
landónak nyilatkozott az expedicziót minden pakkjàval, làdàival egytitt a
. 2*