FtTGGELÉK
A nyergen eliil mindkét oldalon kettos szij-hurok
függ, a melyekhez a szügyelöt kötik s azonkivül mèg
mindenféle aprósàgot is akasztanak. A baloldali szijacs-
kàk neve dzserìm s valamivel rövidebbek, mig a jobb-
oldali szijak körülbelül felével hosszabbak, s ezeknek a
neve 6long. A nyereg kàtuljàn mindkét oldalon szintén
van egy-egy pär, meglehetös hosszü szijacska, a melyek-
nek kandzsiga a neve, s melyekre hüst, kumisz-, vagy.
airan-tömloket, ritkàbban ruhanemueket szoktak akàsztani.
Mmdegyik mögött egyszerü gyürüforma hurok van a
mibe a farmatring szijait füzik be s egyszerü csomóval
kötik meg.
A kengyel szijait (iizenge bd) a'zonban közvetlenül
a nyeregbe vàgott lyukakba füzik és kapesoljäk
bele. A kirgiz kengyel (üamgf): köfalaküa^kel-
löleg összehajlitott fäbol van. Ma mär a vas-
kengyelt is nagyon hasznäljäk s ez lassankint
kiszoritja az idétlen fakengyelt, annäl is inkäbb,
mert mindenféle alakü vaskengyelt lehet ma mär
a bazärokban kapni. Igen jellemzö alakja van a
khinai kengyelnek, a mit a 223. képen lehet lätni.
Ez nehéz, idétlen szerszäm, a melyre ngyan igen
kényelmesen lehet tämaszkodni, de az ügyneve-
zett „kigyóbó'rrel“, fémveretekkel, mindenféle czifra
gombokkal amügy is tülterhelt khinai nveregnek csak
a sülyät-növeli. Ezen a két älapformän kivül rengetegf
sok mindenféle alakü kengyelt lehet lätni a bensziilöttek
nyergein, melyek el-elütö, de mégis félig-meddig azonos
formäi közt ezek eredetét illetßleg nem igen igazoci-
hattam el, a miértezt az érdekes kérdést nem is tärgyal- 1
hatom behatóbban.
A nyergen rendesen mär van ugyan egy darab
nemez felkötve, de azért még tesznek rä egy egyszerü
nemez-takarót (köbcsuk), erre meg a tulajdonképeni
tilés szämära bäränybör, vagy vaiami vad-bör, de leg-
többször vaiami jobb bärsony- stb. takaró jön (körpöcsö%'
Különösen diszes nyergekre még elül és hätul diszes
veretü disz-szij jföä, a melynek neve bysten. A nye-
regkäpa ezüsh vagy vas-veretét, a melyet az äbra is
Khinai kengyjfvas és kirgiz felttatft,. ^ o M à k nevezik. Ügy lätszik, hogy azelott
vas-veretes farmatring. nagy fenyuzés uralkodott ezen a téren a kirgizek és
kazakok között, mert a nyergeket igazän pompäs vas- .
veretekkel diszitették. Még szebbé tette óket aztàn az, hogy ezusttel vagy
czinkkel ki voltak rakva.
Hasonló veretekkel diszitették s diszitik még ma is a szerszàmot is,
de kiilònosen a hevedert és a farmatringot. Kulònosen a nói lószerszàm volt
gazdagon diszitve. A mellékelt àbràn feltiintetett farmatring, a melyen vas-
veretet làtunk, eziistbetéttel és rézszegekkel, a kirgiz etikett szerint még a
szegényebb mardzsàk lószerszàmànak is- elengedhetetlen kiegészito része.
Sajnos, ez a szé'p divat lassankint eltiinedezik, legalabb a mi a nyereg
csevok nevfl veretét illeti. Helyette a nyeregkàpàt barbar czifrasàgokkal diszitik,
csillagforma sàrgaréz-verettel, mely a legjobb esetben ttirkizekkel és kar-
neolokkal, legtobbszòr azonban, sajnos, mindenféle diónyi tarka klàris-
kdvel van rikitóan kirakva. Hogy honnan eredt ez a mindenesetre fejlett gyàri
iparra vallò divat, azzai nem sokat tòròdtem, mert iziéstelen s minden népies
eredetiség hijjàn van. Sajnos azonban,-ma màr ez a divat jàrja Szemirjecs
kara-kirgizei kòzott, annyira, hogy ma màr nem elóbeló dolog a règi mòdi
nyergeket hasznàlni, a melyeket azelótt mindenki sajàt izlése és tehetsége
szerint maga àllitott elo.
Ugy làtszik, hogy ezeket a règi nyergeket a szomszédos, kiilono-
sen a khinai kazakok szivesen vàsàroltàk òssze, ugy, hogy Przsevalszk
kornyékén alig tudtam hozzàjutni. Néhàny év mulva az Isszyk-kul kòrnyé-
kén, a Bugu-tòrzs volosztjaiban ègyàltalàban nem lehe|:"imajd disz-veretu
nyerget kapni !
Rendkiviil egyszeru az àzsiaiak kantàrszerszàma. Ez àltalàban csakis a
tulajdonképeni kantàrból all. A zabla egyszeru vas-pàlcza (oozduk), végén két
gyuruvel (tóngóliik), a melyekhez a fejszerszàmot (dzsugen) csatoljàk meg
a kantàrszàrat (tizgin) is, a mely csak nyomorusàgos szijból van. A khinai
kantàrori kantàrszàr helyett csak tarka sèlyem-szalàg van, a mely ugyan
mutatós és diszés, de egyaltalàban nem a ló vezetésére vaiò. A kantàr melloz-
hetetlen kiegészitò része vaiami 4 m. hosszu kòtél (csilber), a'melyet a zabla
baloldali gyurujébe kòtnek s tulajdonképen kòtòfék gyanant szolgàl leszallàs
utàn. Ha ez a kòtófék szijakból van fonva, akkor kaisz csilber a neve, de
ha csak egyszeru kotélbòl, akkor kel csilber. Lovaglàs kòzben a csilber fel-
csavarva, a nyeregkàpàn ftigg, de kiilònosen a kezdó lovas vigyàzzon, hogy
le ne bomoljon, mert kònnyen elesik benne a 16.
A hàtas okrok és bìkàk szerszàma csak annyiban kiilònbòzik a lovaké-
tól, hogy ezeknek nincsen kantàrja, hanem csak vékony kòtélkén vezetik az
àllatot az orràba fuzòtt gyfirunél (morunduk) fogva. A tevének, mint emli-
tettem, kis peczket huznak az orra czimpàjàba; a szarvasmarha orràban
levò karika vaiami 8 cm. àtméróju, karikàra gorbitett fàból van, felfelé all.
s az àllat orra felett làtni a meggòrbitett fa òsszeillesztett végét.