Kisebb polgâri peres ügyekben, a melyek egyedül kirgizeket érintenek
a kirgizek âltal vâlasztott birâk (bit) illetékesek dönteni ; nagyobb fontos-
sâgü ügyekben, s mint felfolyamodâsü birôsâg a keriileti biik testülete sze-
repel. Ezeknek a bii-knek' ugyan nincsen végrehajtô hatalmuk — s az
oroszok âltal nyujtott végrehajtô segitséget csak a legritkâbb esetben hasz-
nâljâk fel — itéletük mégis nagy tekintélynek ôrvend, s pontosan teljesitik;
âltalâban a bii-birôsâgoknak igen nagy a tekintélye, s még az oroszok is-csak
dicsérettel nyilatkoznak pârtatlansâgukrôl és jogi érzékükrôl.
A rablâst, a gyilkossâgot, âltalâban a büntetteket és az oroszok és
benszülottek kôzti vitâs kérdések megoldâsât elvontâk a biik hatâskôrébôl,
s az orosz hatôsâgokrak tartottâk fenn.
A kôzségi ügyekeb a kôzségi elüljârôk (volosztnoj) intézik, a kiket a
kozség hârom évre vâlaszt. A török nyelvü népek âltalâban ok-szokal (ôsz-
szakâll) néven nevezik ezeket az elüljârôkat, de ezt a kirgizek nem igen
hasznâljâk. A kazakok ugyan néha mondjâk, de a kara-kirgizek inkâbb az
orosz szôbôl elrontott „bolostni“ néwel élnek, a mi bizonyitja, hogy efféle
hivatalok nâluk nem voltak szokâsban.
A mint a kôzségi elüljârôt, épp ügy vâlasztjâk az egyes aul-ok elül-
jârôit is, a kiknek orosz neve sztarsina, kirgizül pedig elly-bas (ôtvennek
feje). Minden kôzség 4—15 aulbôl s minden aul tiztöl tôbb szâzig terjedô
csalâdbôl âllhat, a melyeknek megint vagyonuk szerint két-hârom vagy hüsz-
harmincz jurtja lehet. Az elüljârôsâgnak egyik legfontosabb feladata az adô-
kivetés és behajtâs. Az adôt minden kôzségre a jurtok, ffletôleg a csalâdok
szâma szerint vetik ki, s egy-egy csalâdra mintegy 3 rubelt (8 koronât), szâ-
mitanak. A kôzségre igy kivetett adôt aztân elosztjâk az egyes tulajdonosok
marhaâllomânya szerint, s minthogy igy minden csalâdra kôrülbelül egy birka
értékével egyenlô nagysâgu ado jut, nem lehet mondani, hogy még a leg-
szegényebbek is érzékenyen meg volnânak terhelve.
Minden felnôtt kirgiznek aktiv és passziv vâlasztôjoga van. A vâlasz-
tâst azonban a keriileti kapitâny (Ujezdni nacsâlnik) hagyja jôvâ, s ebben a
tekintetben meglehetôsen szabad keze van. Minden befolyâsos kirgiz szôr-
nyen vâgyakozik az emlitett âllâsokra, s azért heves'vâlasztâsf küzdelmek
szoktak megesni, a szavazat-vâsârlâs, a megvesztegetés és mindenféle kortes-
fogâs diszes gyakorlatâval, a mint az éppen minden „ szabad vâlasztâs“ jel-
lemzô tulajdonsâga. A volosztnoj vâlasztâsi kôltségei rendesen hârom-négy-
ezer rubelt tesznek ki, a mit a megvâlasztott természetesen uralkodâsânak
rôvid hârom esztendeje alatt a megfelelô felesleggel együtt igyekezik voloszt-
jâbôl kipréselni. Az adôkivetés alkalmâval nem igen lehet ugyan rabolni, mert
1 A bii szo a bag gyokbôi szârmazhatik, a mely a baglamak (kötni, megâllapitani, ki-
mutatni) es a baikau (bemutatm, alismerni, megjelolni) igékben is elôfordul. Bagi, bigi, bii
(a mntatô, az elrendezô) megfelel annak a hangâtalakulâsnak, a mit az agil, ail, il (kara-
kirgiz nyelven) =Maul, cserény szôban talâltunk.
UTAZÁS LAD IKON AZ ILI DELTÂJA FELÉ 157
igen nagy az ellendrzés, s a dolog nagy nyilvánossággal torténik, de van rá
ezer más alkalom, mint pi. vaiami felülvizsgáló-hivatalnok fogadása, vaiami
utazónak az ellátása stb., a mikor a falut valósággal arczàtlanul ki lehet
fosztani.
Vaiami utazó türe fogadtatásához szükséges rendszerint bizonyos koltség.
Fel kell állítani egy ùj, fehér és szönyegekkel diszitett jurtot, s ebédet, dasz-
tarchànt kell késziteni, a melynek fö alkatrésze a fott juh. A fogadtatàs
koltségeit természetesen az aul vagy kozség viseli, akàr fizet érte az utas,
akár nem, s a pénz természetesen a hatóság zsebébe vándorol. Ez a szokàs
nemcsak onnan szàrmazik, hogy a keletiek a hatalmasokkal szemben mindig
szolgàlatra készek, hanem valódi vendégszeretetból is, a mely a kirgizek
közt tényleg nagyon ki van fejlödve. Csakugyan majdnem minden aulban
felszólítják az érkezo utast, hogy „hunähga belse“, azaz vendégül jöjjön,
s csakhamar be is mutatják az áldozati bárányt, hogy elég nagy és kovér-e ?
De rendszerint nagyon jól teszszük, ha elöbb megismerjiik a korülményeket,
mielött az efféle meghívást elfogadnók, mert a mig vaiami gazdag bai tényleg
megsértodnék, ha szíves meghívását nem fogadnánk el, addig vaiami szegény
ördög bizony örül, ha az akaratját mindjárt cselekedetnek veszsztik, s szives
meghívását köszönettel nem fogadjuk el. A dolgok könnyü megitélésére azonban
mindig van egy mód, a melyet még a benszülottek szokásait nem ismero
idegen is mindig felhasznàlhat, s a mely a keleti népek kapzsiságán alapszik.
Csak egyszerüen meg kell. kérdezni a bárány árát, s azonnal tisztàban
van a dolog. Ha az embert igazán meg akarjàk vendégelni, akkor erre szi-
vélyes, de határozottan visszautasító vàlaszt kapunk, ha azonban a meg-
hívás csak udvarias formasàg volt, akkor majdnem gyermekes naivitàssal
valóságos vásárt rögtönöznek, a mely en minden jelenlevó résztvesz, s a
mely semmi kétséget nem hágy az iránt, hogy a pénzvágy még a legtàvo-
labbi nomàd-aul természetességét is megronthatja !
m i
4
II
| | | | n f l ü
fi
S l i i
Az èmlitett jurtot közvetetlenül az Ílí pariján, a kôzségi elüljáró állít-
tatta fel tiszteletünkre. Néhány új és rikitóan színes kasgári szönyegen kívül
fából faragott, szép tarkára festett szárt ágyat, továbbá régi karosszéket
is találtam benne, sot elöhajszoltak valahonnan egy kózépnagyságú szamo-
várt is, a mit a kirgizek különben sohasem használnak. Mindez tanusítja,
hogy mindent elkövettek méltó fogadtatásunkra.
B a r lu - b a i és a volosztnoj elmondták, hogy itt a partokkal szemben, néhány
bozótos szigeten sok fáczán van, s ajánlották, hogy ott vadászszunk, azután
költsük el a dasztarchant, s éjjelre maradjunk itt. Az itt való hálás nem felelt
meg terveinknek, s azért a dasztarchant és az éjjeli szállást nem fogadtuk el,
hanem elhatároztuk, hogy a fáczánokat meg fogjuk látogatni rôvid idôre.
Teát ittunk, s a kozákok a zsákmányul ejtett madarak közül néhányat meg-
■ I I
l i l i
Ii F*
! Í | !
l il i;