216. kép. Kirgiz nói hà-ték
( c s a c s h a p és c s a s z m i i n -
c s a k . ì
szórével kifelé forditjàk s akkor ép ugy festenek, mintha
vaiami vastag, bozontos allonge-parokàval ékeskednének.
A nok fejviseletéról, meg arról, hogy. milyen kiìlónbség
van ebben a tekintetben a kirgizek és a kazakok kózótt, màr
szóltam. Mind a két torzsbeli eladó lèànyok szàmos apro
fonatba fonjàk a hajukat, s effelett kis^vdròs, bagoly-tollakkal
ékesitett tópu-t viselnek. A férjes no haja két lapos fonatban
hàtul ftìgg. A kazak nók a himisék-k&\ elfedik ezt a két
fonatot fejiikkel, àllukkal, nyakukkal és melliikkel egyiitt, mig
a kirgiz nók szalahojma nevu fejkótójén alul szabadon lefug-
genének ezek a fonatok, de kirgiz felfogàs szerint ez illetlen
mezitelenség volna, s azért a kirgiz nók a szalakojma alatt
a hajukra erósitìk a mellékelt àbràn làtható ékszert (csacshap),
a mely az egész fonatot, mintegy rajta fiiggve, eltakarja.
A csacshap két hosszas, fekete bàrsony^darabból all,
a mely eziist gombokkal, pénzekkel van kivarrva s voròs
selyemmel meg vidra-prémmel van beszegve. Kiegészitó része
ennek ahosszu, eziistgombokkal diszitett szij (csaszmuncsak),
a melyet a lefuggó fonatok végére erósitenek. Ez a szij egész
a bokàig ftìgg le s ezen hordja a kirgiz no a kulcsait
Rendesen ékszerek is vannak a szij végére, a kulesok
mellé felfuggesztve, mint pi. képiinkón két nagy kalmiikk
. sàrgarézgytiru, a minek az a czélja, hogy a hàzi hatalom
jelvénye mindig esòrómpòléssel adja tudtunkra viselójének
tekintélyes voltàt, de meg, hogy az asszony mindig érezze
is a koloncz sulyàt s tudja, hogy nem vesztette el.
Kétségtelen, hogy éz az ékes fiiggó kozòs eredetu az
északtibeti tangut nók hasonló ékszerével1 s azért kétszeresen
érdekes,hogy csakis a kirgiz nók viselik, de a kazak nók nem.
Ugy latszik, hogy a kirgiz mardzsàknak nincsen kulò-
nós, iinnepélyes alkalmakra szolgàló ruhàja, legalàbb nem
tudtam effélét felfedezni, de a kazak nók mennyasszonyi ajàn-
dékul férjeiktól làngvóròs, tarkahimzetu chalatot (csapan) kap-
riak a melyet az eskuvójiikòn, meg azutàn még egy darabig
hordanak. Ehhez a mennyasszonyi òltózethez jàrul még egy
széles, élénk szinekkel himzett szalag is, am it diadém-módjàra
illesztenek a homlokukra, hàtul osszekotnek s aztàn a gyaigg
két vége hàtul hosszan lefugg. Hasonlóképen viselnek hàrom-
szógalaku himzett kendóket. Ezeket a dzsaulii (a kazak nók
1 CsuMi. 1. Landor 352. lap. Ilyen fiiggók képeit 1. Futterer: Durch
Asien. 339., 340., 394., 397., 440. oldal. XXIV. és XXVI. tàbla.
turbàn-kendóje) alà tuzik s palàstszeruen fedi a hàtukat. Az òltózethez tar-
tozik még ezeken kiviil a férfiak óve és a nók ékszere.
A karakirgizek — legalàbb azok, a kik Szemirjecs tartomànyban laknak
— nem viselnek valódi òvet, hanem bó csapànjukat ósszerànczolt, rendesen
fehér óv-kendóvel fogjàk ó^sze derékban. A kendót két végén nem kótik
óssze, hanem csak egymàson àtkulcsoljàk, a kendó egyik sarka pedig hàrom-
szóg alakjàban kell, hogy a baloldali csipót takarja. Ezt a kòtót kor néven
2 1 7 . kép. Nomàdok e s z k o z e i .
1. Kazak 6v; 2. Korbàcs; 3. Légyhajtó; 4. Puska-villa; 5—6. Csiholó-szerszàm ; 7. Szaru-doboz;
8. Hajitó buzogàny.
nevezik. A kirgizek, a kazakokkal ellentétben, a kést, lópor-szarut stb. aprósàgot
a csapàn alatt tartjàk, a nadràgot ósszefogó szijban vagy óvkendóben. A
kazakok derekukat a csapan felett fogjàk óssze kemény bórszijjal, a melyen
kis tarsoly, a tuzszerszàm, a kés, a golyótartó stb. vannak megerósitve, egy-
forma tàvolségokban egymàstól; s annàl szebb az óv, minél tóbb efféle
csiing rajtuk. Az ó v (kazak nyelven halta, bei-bau), valamint a kis
tarsoly mindig ki van verve vas- és eziìst-diszitményekkel és pedig gyakran
igen gazdagon. - A szij gyakran igen hosszu, annyira, hogy a vége oldalt
szabadon log. A mellékelt àbràn làtunk egy vóròsre festett szarvasbór-
óvet, marhabór-tarsolyokkal, Taskent vidékéról. Igazi jó kazak-készitésu