ugynevezett Arasszan-forràsók mellett fiirdóhelyet épitèttek, s egész Sze-
mirjecsben nagy hire van a forràsok gyógyitó erejének.
Mindeddig a vólgy tàjképe kedves, baràtsàgos, de meglehetosen egy-
szeru volt, mert a Terszkei-taut eltakartàk az eìdtte emelkedo alacsonyabb
halmok. Akszu, vidékén azonban megvàltozik a kép, mert itt atkelve egy
meglehetSsen magas térszini emelkedésen, elószór nyilik szabad kilàtàs az^
Isszyk-kul tengernyi széles tukrére, azonltiviil a Terszkei-tau jégmezó ovezte
csùcsai is kibukkannak, mig a messze tàvolban, a jobb oldal hàttere gyanànt,
a Transzilii Ala-tau kevéssé rovàtkolt, végtelen hosszunak làtszó fala emel-
kedik, mint vaiami hosszu, fehér felhdcsik a làtóhatàr felett.
Ez a kép nagyszeru ugyan, de egy cseppet sem felel meg annak a
téves nézetnek, hogy az Isszyk-kul alpi jellegu tó volna. Belsd-Àzsiànak^inden
nagyobb medenczéje pusztai jellegu, s ezt az óriàsi tavat is széles, homokos
pusztasàg veszi kbrul, a mely mogòtt csak tisztes tàvolsàgban merednek fel
a Kungei- és a Terszkei-tau (a napos és az àrnyékos-oldalù hegyek) havas
lànczai. Az óriàsi méretek màr eleve kizàrjàk az alpi tavakkal vaiò hason-
latossàgot, mert hisz a tó vizének tendete mintegy 6656 km2, tehàt tóbb
mint tizszer akkora, mint a mi Balatonunk. A viztukór inkàbb a tengerre
emlékeztet, s nekem leginkàbb Batum òblét juttatta eszembe, a hol a feketekék-
vizù hullàmok felett Abcbasia ezustfényu havasai esillognak.
Àltalàban a tóra vaiò kilàtas rendkiviìl kedves és baràtsàgos, kiìlfe
nósen a kristàlytiszta levegóben elomlo, csodàlatosan derus vilàgitàs miatt,
a melyben az ég azurkék szine, ttikròzye a tóban, az erdók és rétek nyers
zoldje, s a havasok fényes fehér csipkézete szinte ragyogni làtszik a vakitó
fényòzdnben.
Przsevalszkba a kora délutàni óràkban érkeztunk umeg miutàn a;
,,Zemszki Kvartir“-ban kissé leràztuk az ut poràt s valamit ettunk i# ^ t t t ln k
felkeresni K r o o s -G r o s s urat, a vàroska gyógyszerépzét, a kt eszthlandi szàr-
mazàsù némot-orosz, s a kihez csiliki baratom, A c k e rm a n n biró utasitott. .
Baràtsàgosan fogadott bennùnket, s nagy érdeklódést tanusitott terveink
s tudomànyos feladataink irànt. Màr stiru éjjel borult Przsevalszk utezàira,
a mikor még mindig egyiitt tiltunk hàrman hàzigazdànk kissé kezdetleges,
agglegényes otthonàban, s csengÓ pohàr mellett, vigan s alaposan beszél-
getttìk meg tervezett kiràndulàsaink mindenféle részletét.
95. kép. Przseyalszkij emlékszobra az Isszyk-kul partjàn.
IX. FEJEZET.
P R Z S E V A L S Z K ÉS A T E R S Z K E I - A LA -TA U .
pfrg&ÖRZSEVALSZK vàroska örökre emlékezetes marad Àzsia felfedezé-
^ E Ì B sének torténetében, a mióta a vilàghiru utazó, P rzsevalszkij, több
nagy felfedezó utazàsànak kiinduló pontjàul vàlasztotta. Itt is
halt meg a pàratlan kutató legmerészebbre tervezett utazàsànak
elokésztlletei közben, a mikor Tibetbe és annak titokzatos fóvàrosàba, Lhassz-
szàba késziilt. Pispek felé jàrt vadàszaton, onnan hazatérve meghült s tìidó-
gyuladàst kapott, a mi annàl könnyebben diadalmaskodott vasszervezetén,
mert még ilyen betegen is vonakodott beköltözni a vàrosba, vaiami hàzba,
hanem inkàbb kin-n maradt a jurt-tanyàjàn, a szabad pusztàban.
Valóban csàszàrilag örökitette meg a czàr a halhatatlan utazó nevét,
a mennyiben a keriileti vàros eddigi nevétji; Karàkól-1, csàszàri ukàzzal
Przsevalszk-ra. vàltoztatta. Az Isszyk-kul magas partjàn szép emléket emeltek
nevének : fehér grànitsziklàkból: -rakott hatalmas oszlopot az elhünyt h8s
dombormüvü arczképe diszit, mig az oszlop csücsära leereszkedo érczsas
babérgalyat làtszik arra, mintegy hódolva, letenni.
Przsevalszknak körülbelül 7—SöOO orOsz szàrmazàsu lakosa van. Mivel
a vàroska arànylag még fiatai, lakóinak legnagyobb része bevàndorlókból
all, kik a rengeteg orosz birodalom minden részéból gyültek ide össze; az
elsó, helyben született przsevalszki generàczió pedig még csak eröteljes ifjù-
koràban viràgzik. A vàros Szemirjecs egyik legnagyobb keriiletének fövarosa,