Embereim azonban nevetve nyugtattak meg : „kazak 4òhasem ärulja
el a kazakòt, kirgiz sem a kirgizt ; ne aggódj, uram, ha Te nem szólsz semmit,
akkor senki sem fog tudni Ü z pö k puskájáról!“
íg y n a g y o n jó Volt ;■ fe lje lén ten i n em a k a r tam a s z e g ê n y fiùt, s ilyen
k ô rü lm é n y e k k ö z ö tt n em v o lt n e h é z a z e g é s z d o lg o t e g y s z e rü e n elfelejteni.
Még egyszer megmondtam tehát nekik, hogy nem fogom ót feljelenteni,
de aztàn egyebet nem tehetek, mint hogy „semmit sem làttam, semmit sem
hallottam“ s intéZzék dolgaikat e sZerint.
Ùjabb köszönetek meggyóztek róla, hogy szavaimat tôkéletesen megT
értették, T emir azonban mindjàrt praktikus oldalàról fogta fel a dolgot, rn é rt
fèlszólitotta ÜzpÖK-öt, hogy hálája je!éül-a kovetkezó napokban legyen vezetônk
s ha lehet, hozzon még auljábói. is hajtókat. Az idea jó volt, s'azért én is
felszólítottam a kazäkot, de még hozzátettem, hogy az emberekért és lovakért
megfeleló napszàmot fogok fizetni, a mit persze Ü z p ö k örömben úszva fogadott
el. A nap reá neZve azzai a kilátással kezdodött, hogy börtön várja s pusT
kájától meg elbúcsúzhatik, s ime, most meg nemcsak teljesen megszabad:;!,
hanem még kis szolgálatot is végezhet a tiire kôrnyezetében — azt hiszem,
hogy a hetedik mennyországban képzelte magát. Túláradó- hálálkodássai
búcsúzott el a boldog flú s gyorsan vágtatott a Tekkesz-volgy felé, hogy
az aulbelieket megfeleló módon értesíthesse a tórténtekról. Megigérte, hogy
másnap Naryn-kolban pontosan jelentkezni fog elóttünk.
Mi, többiek, jobbfelé kanyarodva elhagytuk a Kapkak - volgyét s kopár,
unalmas hegyháton át, a vele párvonalosán futo Kara-kol vagy Bajan-koU
vólgybe Jutottunk, a mely a Tekkesz-medenczébe nyílik. A Bajan-Mi Vagy
Bijan-gol (tiszta viz) név mongol eredeíü s ¿pp úgy5 mint
a számos régi arik-rendszer, a mely dfsmeredek, most
teljesen ugaron heveró parti dombokat-ellepi, arra vali,
hogy ezt a vidéket hajdan mongol népek lakták,
Elsó pillànatra a Tekkesz-medencze rendkívül emlé;;
keztét a Tien-san íóbbi medenczéire, a melyeket eddig
láttam, különösen pedig, az lli-medenczére Csarywi mellett,
a mely hez különösen rengeteg kiterjedésével és azzal
hasonlít, hogy mindkettót úgy északon, mint délen bastÿa-
szeröen emelkedó, hófedte bérczek végtelen hosszúnak
látszó, nyugat-keleti irányú vonulatai kerítik. Ott' az
Altyn-imel és a Temirlik-tau, emití a Temirlik-tau és a
rejtélyes Muzart-iáncz ismeretlen folytatásaival, a Chalyli-
tau-val és a Narrathegységgel. Tájképi szépség és klima
tekintetében kétségtelenül a Tekkesz-medencze Naryn-kol
vidékén az egész hegység legszebb, legjobb fekvésú völgye.,
Körülbelül 1500 vagy 2000 méter magasságban, kelet-
nyugati irányban nyúlik el, s klimája a turkesztáni viszo^
nyokhoz mérten a lehetó legkedvezóbb, a mit nemcsak az aränylag üde fu
és rétnovényzet tanusit, hanem különösen az a düs, összefüggö erdóség, a
mely a dèli hatärläncz oldalait egészen a völgy fenekéig ellepi. Nincsenek itt
azok a rendes kopar elóhàlmok, mint egyebütt. A Kapkak és a Naryn-kol
hegyek szélesen elterülö mészkóvégzódései nincsenek vizmosàsokkal szaggatva,
hanem sürü, .összefüggö erdóség boritja óket, hogy még az európai novény-
zethez szokott szem is teljesen feltidülhet a lätäsän.
Természetes, hogy. ez a kedvezóen eloszlott novényzet legfóképpen
jarul hozza a tajkép szépségéhez, a mit azonban nagy mértékben novel a
viszonjdagos magassagok nagysäga, a mely miatt a hegyek impozàns képet
nyujtanak.
A hóhatàr itt becslés szerint 4500—4900 méter magassàgban van, de
a csücsok még ezen felül legalàbb 15Q0^j2000 méter magassägra nyülnak
ki a végtelen vilägür felé. A hegys.ég pedig olyan meredeken emelkedik ki,
hogy a hegy labatól még 3—4 versztnyi tàvolból is a siksagnak minden
részéról meglàthatjuk az erdók iolé nyuló szildavilagot, alpi legelóket, sót még
ezek felett a flrnmezóket és a hóval fedett magas csücsokat is. 30—35 kilometer
tàvolsàgról ez az egy pillantassal àttekinthetó 4500—5.000 métemyi
magassäg-különbseg hasonlithatatlanul nagyszerü.
■ A Tekkesz-völgybe lefutó néhany hegyi pätak völgye, a melyet meg-
lätogathattam (Bajan-kol, Szäry-bulak, Naryn-kol), pompäs kilätäst tär fei a
havasok belseje felé. KülöAösen pedig a Bajan-gol volgyében van egy hely
a Kapkak volgyéból Naryn-kol- felé vezetö üton, a mely meglepó szépségu.1
Erdös, feljebb szikläs hegyek között lankäsan emelkedik ez a széles, kedves
alpi v.Ölgy, s hogy aztän külisszaszeruen elórenyuló, amflteatrum modjära
emelkedó ränczok között tUnjék ,el. Ezek felett azutän tengernyi firnmezö,
a melyból befejezésill s az egésznek koronäja gyanänt a Khan-tengri pira-
misa emelkedik ki, valósàggal — hogy nè mondjam — leheletlennek lätszo
lätoszög alatt.
Méltan sorakoznak ehhez az óriàshoz a mélyen bevagdalt Muzart-läncz
szörnyen szaggatott ormai, a melyek mindenünnen làthatók lévén, Naryn-kol
vidékének valósagos ismertetó jelei lehetnek. Ezen a vidéken ugyanis a Khan-
tengrit csak az .elóbb emlitett helyról, meg a Naryn-kol-hegyek erdós gerin-
czéról lehet làtni, mig. masfelól elótte tomyosuló hegyek takarjàk, a melyek
mögül csak a tulajdonképpeni Tekkesz-völgyben bùvik ismét eló,;de persze
mär meglehetós nagy tävolsägban.
Az elóbbiekben àllandóan Tekkesz-medenczéról beszéltem s most hatä-
rozottan hangsülyoznom keil, hogy csakis ezt érintettem, mig a Tekkesz-
1 W. Church (With karavane and rifle in the Tekkes-valley, London, 1901.) a Muzart
és Chalik-làncznak keresztvölgyeit Kasmir hires vôlgyével hasonlitja össze, sot még ennél
is szebbnek tartja.