szokott szemeim kisse felüdüljenek. Sajnos • azonban, hogy nem elvezhettem
ezt a gyönyörüseget, mert most meg, vältozatossäg kedveert, a lauest (teve-
hajesär) szerepet kellett magamra vällalni. Teveink nagyon sanyarü älla-
potban voltak, nem annyira a färadalmak es a nagy teher miatt, mint
inkäbb a täplälek hiänyäban, mert az ältalänos rossz legelö-ällapötok miatt
tanyaink körül mindig csak gyär täplälekot talälhattak; azonkivül most az
egyszer rosszul is pakoltäk fei öket, vagy pedig a meredek lejäraton vala-
hogyan felrecsüszott a terheles, szöval, ugyancsak bajban voltunk velük,
a mig a makacsul ellenkezö, folyton bogö barmokat a lejtön letereltük.
Minden pillanatban meg kellett ällni, az egyik vagy a mäsik ällatot le kellett
terdeltetni, hogy a podgyäszt megigazitsäk rajta stb., ügy, hogy vegre meg-
untam a dolgot, s hogy magam is segitsek, fogtam a. legderekabb ällatunkat,
a nagy kara-düjeh-1 (fekete-teve), s orränäl fogva, egyedül ¡ndultam elöre,
a karavänt sorsära bizva.
Az ido kiderült, a nap barätsägosan es melegen sütött az erdo's völgyT
ben. Magasan fekvö, simän-kerek havasi legelöivel, s a sötet fenyvesböl
kibukkanö, festöi sziklafokokkal elenken emlekeztetett a völgy az Alacsony-
Tauernek völgyeire. Türelmesen követett a köezos, fekete szörnyeteg, a
melyet orrzsinörjanäl fogva vezettem, s önkenytelenül is arra gondoltam, hogy
vajjon milyen hatäst keltenek most, ezzel a barätsägos häziällattal otthon, vagy
pedig meg inkäbb az annyira hasonlö Liesing- vagy Palten-völgy ämulö
laköi elött ? A teve miatt valöszinüleg vändor komediäsnak tartanänak, de
viszont a hosszü szyrt-kiränduläson kisse megviselt ruhäzatom miatt bizo-
nyosan csavargonak is neznenek, s rövid üton hüvösre tennenek. Otthon
mindenesetre nagyobb feltünést keltenék így, mint itt európai vadászruhám-
ban, mert ha ebbeü megjelenve, megszólítanék vaiami kirgizt, bizonyára
barátságosan fogadna, kószóntene, kumiszszal és airannal vendégelne meg,
bár neki egy ilyen állig. felfegyverkezett, sohasem látott ruházatbán járó
bai, a ki még hozzá saját beeses kezével tevét vezet, éppen olyan szokatlan
látvány volna, mint parasztjainknak a kirgiz-módon felpakolt teve.
Megint az a règi nòta ; —■ akárhogyan van is a dolog, mégis csak
a „vadak“ a „jobb emberek“. Még egyetlen aulban, egyetlen faluban sem
volt nekünk eddig az emberek kiváncsisága alkalmatlan, vagy terhes — de
élénken el tudom képzelni, hogy miesoda csodület támadna egy csapat
szárt vagy kirgiz korül a mi falvainkban, ha azok nemzeti viseletükben
indulnának neki egész ártatlanul ! Hát még a nagyvárosi esoeselék ! Ez
még a khinaiakat is felülmulná, s éppen mint a khinaiak, ez is müveltsége
tudatában, durva rohejjel csódülne ossze s aztán a jelenetet jól rendezett
e'lfogatás fejezné be egész csattanósan.
A m ik o r az ú t a s z é le s e d o v o lg y b e n ja v u ln i k e z d e tt, m e g v á r t am a z
u t á n u n k jo v ó k a r a v á n t , a z t á n a d e r é k hara-düjéh-1 ism é t r e n d e s v e z e tó -
j é n e k , Bn,EK-nek a d t am á t, m a g am p e d ig m e g in t e lo r e s ie t tem T emir k is é r e -
té b e n , h o g y a v ò lg y f e n e k é t, k ü lo n ó s e n p e d ig a n o m á d u t a t m in d e n e k e lo t t
m in d e n f é le v a d e s a p á s t e k in t e t é b e n á tk u t a s s am .
A vadcsapásokat szokás szerint mindig és mindenhol fel szoktuk
kutatni, mert ez a legegyszerübb és legbiztosabb tájékozódás a kornyék
faunájára nézve, ezúttal azonban más, komolyabb okunk is volt, hogy
kettozott flgyelemmel hajtsuk végre ezt a szokott eljárást.
A mikor Przsevalszkból elindultunk, Khinával való háborús hírek kóvá-
lyogtak, s habár megnyugtató híreket is kaptunk Przsevalszkban való tartóz-
kodásunk ideje alatt, azért a mozgósítás és a Dzsarkentben való csapatóssze-
pontosítás a Kuldzsa feloli határon, még mindig elég komolynak tüntette
fel a dolgot. Ezenfelül még azok a kazakok, a kik B ek-tas ellopott lovait
keresve, a Korundun levo tanyánkra jutottak, azt a hírt hozták, hogy két
szakasz gyalogság Karkarán keresztül Naryn-kol felé tart és a khinai határt
a Tekkesz-volgyben már kétségkívül átlépte.
Mi itt az exponált határszéli területen jártunk, mert a Kapkak-vólgybol
tóbb átjáró szolgált át a Karakol-vòlgybe és onnan a khinai Szaikal-volgybe ;
ha a háború csakugyan kitort, akkor kétségtelen, hogy a Tekkesz-vòlgy
kalmükkjei rablókirándulásokra indulnak a határon keresztül, és, a mint
embereim mondják, ez alkalmat szolgáltatna a Naryn-kol vidéki hírhedt
Dzsarkenti kazakok csócseléke számára, hogy minden tekintet nélkül a hova-
tartozandóságra, rabolni és fosztogatni kezdjen.
Ez okból elóvigyázatosaknak kellett lennünk, s külonósen meg kellett
róla bizonyosodnunk, hogy nem lépték-e át a határt ezek a hírhedt bandák,
s egyáltalában van-e vaiami nyoma itt az embernek ? Bár a leggondosabban
A lm á s y : Vándor-utam Azsia szivébe. 30