szinével élénken eliitve az óket koszoruzó fenyók haragos zoldjétol. A hegy-
ségról lejòvo patakok kapuszeru réseket iìtottek ezen a szirt-sorozaton, s
az ilyen helyek tàjképileg csodàlatosan szépek.
Az egyik este itt tanyàztunk a Dzseti-oguz vòlgyében, nem messze a
fénynyomatu képen làtható szirtektól, két meleg-forràs mellett, a melyek itt
zavartalan ósàllapotban a patak medrében erednek. A kirgizek az egyik for-
ràst hasznàljàk is néha, s ez le van fedve vaiami règi jurttal, de a màsik-
nak vize egész szabadon òmlik bele a patakba. A két melegforras hómér-
séklete vaiami 40’ C. s- kòrinyed kénszaga elàrulja àsvànyos òsszetételét.
Ezek a forràsok valószinuleg nem kùlònb.òznek az ak-szu-vòlgyitól "ilieg a
még jobb ismert pispeki-tól, érdekes csak érintetlen oseredetiségiik, az a
kdriilmény, hogy befoglalatlanul, teljesen természetes àllapotukban maradtak,
a mi az európai szemnek éppen olyan eredeti és szokatlan, mint idegenszem
làtvàny. Ónkénytelentil felmeriil az a gondolat, hogy mìlyen óriàsi toke
volna ez a két, kétségteleniìl gyógyitó ereju forràs Európàban, kulònosen,
ha hozzàveszszuk, hogy mint furdohely, a lehetó legszebb helyen fekiidnék,
a hol a természet pazarul rendezte be a pompàs tàjképek szinpadàt: otti,
vannak a vadregényes homokkó-sziklàk a susogó, kotnor fenyvesek lomb-
sàtora alatt, amott az Isszyk-kul végtelen tiikòrére tekinthetni, hàtunk mogòtt
meg az Oguz-bas jégàrakba burkollj' ormai ragyognak versenyt az àzsiai ég
verofényével.
Przsevalszkból vaiò elutazàsunk elott rendezett kiràndulàsaink fény-
pontja az a sólyomvadàszat volt, a melyre Szatoef keriileti eliiljàró hivott
meg október 23-àn. A betanitott madarakkal vaiò vadàszat KSzép-Àzsiàban
még àltalànosan viràgzik, kulònosen a kirgizek uzik, s mielòtt még a vadàszat
leiràsàba fognék, néhàny megjegyzést iktatok ide erról az érdekes
osfoglalkozàsról, a melyet mindig gondos figyelemmel kisértem.
A kirgizek épp ugy, mint a règi európai sólymàrok, megkulònbòztet-
nek alacsony- és magasròptu madarakat. Az alacsonyròptuekhez tartoznak
a ltéja, kirgiz nyelven ròviden hus vagy madàr, màsképen karcsaga,
vagy karcsiga; tovàbbà a harvaly, liirgij, k ’rgij, mig az igazi sólyomfélék
a magasròptuekhez tartoznak. Csak ezeket fedik le siiveggel (tomogo), mig
amazokat sólyomsapka nélkul hasznàljàk. Az orszàgban elóforduló majd-
nem minden falconidàt hasznàlnak vadàszatra, de erejiik, nagysàguk, tanù-
lékonysàguk szerint igen kiilonbòzó értékuek. Valamenriyi vadàszó madàr
kòzt a legtòbbet ér a szirti-sas, a berkiit, a melyet az európai sólymàszat egy-
àltalàban nem ismert. A kòvetkezò kis tàblàzat àttekintést nyujt az òsszes
vadàszmadarakróly azoknak a kirgiz nevéròl s a vadról, a melynek vadà-
szatàra hasznàljàk. Sajnos, az itt szàmbajòvò alakok ornithologiailag pontos
nevét nem tudom megadni, mert a mikor ezt a fejezetet irom, még az
ornithologiai gyujtemény nines feldolgozva, s ezért a Hierofalco-csalàd kép-
viseloi sincsenek véglegesen meghatàrozva.
Fiirj, kisebb ma-
1. Kaba sólyom . (Falco sttbbtUeo) Dzsagalmai darak fogoly és
2. Kis sólyom (Falco aesalon) Turumtai gzirti ’ -k vadà_
3. Karvaly (Accipiter nisus) K ’rgij szatàra.
4. Vàndor sólyom, (Falco peregrinus) Lâcsyn j Nyul, fàczàny,
5. Kòzònséges heja (Astur palumbarius) Kus v. Karcsiga . fogoly es recze-
6. Kerecsen sólyom (Hierofalcosacertyp?) Itölge, Itelge \ vadàszatra.
7. Kerecsen sólyom (Hierofalco sacer
subsp.) Bàrin
8. Vadàsz sólyom (Hierofalco candi-
cans)1 Ak-Itölge
Mint az elóbbiek, de egész a hattyùig,
a tìizokig és a daruig. Igen eros pél-
dànyok még antilopokra is.
Róka, farkas,) Rôka, 6ózz,, aannttiilloopp,, e€gész
9. Szirti sas (Aquila fulva typica) BerUit j az arkarig ég az jcskéig
Bar a vadâszsôlyom kivételével, a nevezett fajok mind a Tien-sanban
költenek, azért a benszülöttek mégis jobban szeretik a felnôtten foglyul
ejtett madarakat; mint a fészékbôl kiszedetteket, s majdnem csak a szirti-
sassal tesznek kiyételt, mert ezt felnott korâban igen nehéz elfogni.
A sélymokat a benszülöttek sajâtsâgos csapdâval vadâszszâk, az ügy-
nevezett tor-ral, a következö môdon: Négy vékony, 2'5—3 m. hosszii botot
(csivok), hegÿével egy kissé befelé, négyszôg-alakban, a melynek oldala
3 m, lehet;, Ä . földbe szürnak. Sekély ' bevàgâsokkal hâlôt [tor) erösitenek râ
lazân, ugyanolyan magassâgban. A halo sôtétszinü, aiig lâtszik, s szemei
g_4|§ ;cm bôségüek. Ez a tulajdonképeni csapda. A hàlô alâ teszik a csalo-
gatô madarat, galambot vagy varjüt, a melynek böven tesznek oda eleséget,
meg a földbe beletüzött ökörszarvba , vizet, hogy; elég legyen a hosszû
vârakozâsra. Vékony botokbôl készült ivalakü âllvânyon, a küjiiô-n keresztül
hosszü zsinôr fut, czôvekekkel a földre erösitve, az 50 lépés tâvolsâgban
levö ernyöhöz (nuôcsa), a mely mögött a madârfogo leselkedik.
A tor-okat rendesen .az erdös régiôkban olyan hegyhâtakon âllitjâk
fel, a mëlyeknek egyik (déli v. nyugati) oldala kopâr, mig a mâsik erdös.
A héjâk és karvalyok szâmâra, a melyek szivesen vadâszszâk az erdôszé-
leket, az ilyen hely mâr elegendô volna, de a sôlyrnok kedveért rendesen
különösen elôreugrô, messze terjedô kilâtâst nyujtô helyeken âllitjâk fel,
a hol a csalogato madâr mozdulatai szèlesebb körben tünnek fel.,
À madarâszok, a kiknek legnagyobh rêsze szârt, kis csoportokban
’ lovagolnak ki, hârmasâval, négyesével és pedig augusztus végén vagy szep-
tember elejèn, a kôltôzkôdès kezdetén. Kedvezö területet keresnek ki, ott
valôsâgos tanyât ütnek, a honnan minden nap meglâtogatjâk a 2 vagy &
1 Alighanem a H. Hendersoni-îa.].