dèli peremének régibb népeivel, illetóleg ezek viseletével. Ez pedig minden-
esetre nagy jelentóségü dolog, ha a turk népek altaü eredetéról szóló hipo-
tezishez viszonyítjuk, és pedig annál inkább, mivel a kirgiz nók csacskap nevü
hatdísze is határozottan rokon a tibeti tangut asszonyok csukti nevü hasonló
ekítményével, tehát itt is nyílt utalással találkozunk a dèli, a léfolyástalan
medenczék ósrégi idóktól fogva izolált vidékeire.
A 220. képen rajzolt tobbi ékszer külonféle eredetu.
Az 1. ábra vorós szalagra eró'sített vertarany-lemezkékkel és gránát-kó
betéttel díszített szárt homlokdísz ; a 2. ábra Csilik-bol vaiò, règi müvü,
tarandzsi függo ; ezüstbó'l való filigrán-munka, viaszszal belefoglalt tárka kóvek-
kel. A 4. ábra taskenti szárt függo. A sok finom lánczocska, tarka gyóngy,
filigrán-csecsebecse a mai khánságbeli városi nép eldurvult ízléséról tesz
tanuságot.
Az 5. és 6. ábrák ezüst-bádogból készült amulett-tartókat ábrázolnak,
a milyeneket a bazárok ezüstmüvesei a legkülonfélébb mintára készítenek.’
A 7., és 10. ábrán orosz gyártmányú karpereczek láthatók. Ilyeneket
™aJ 8 bál Tégì. minták után tbmegesen készítenek, külonosen a kazak nók
számára. A kovek ugyan igazi karneolok bennük, de azért nem drágábbak
25 kopeknél (64 flllérnél). Vaiami fehér . ontvénybol egész csinosan vannak
kiállítva s így bizonyára óriási tomegben gyártják óket.
Az 8., és 9. ábrákon dungán eredetñ ezüst holmit látunk. A .8.
ábra pipere-tartója ott függ minden dungán paraszt ovén. Olyan durván
van ezüstból verve, hogy inkább vaiami falusi kováes munkájának, mint
otvos-münek látszik. Annál csinosabbak a 9. sz. ábra filigrán ezüstfüggói.
Ezelcnek az ékszereknek stilusa és technikája ugyan egészen tó'ró'/e-nek i s
nem dungénnak (khinainak) látszik, de meg kell említenem, hogy a csiliki
bazárban a sokféle dungán fülbevaló kozt egyetlenegy olyant serm láttam, ;
a melyen szabadon függo részek lettek volna.
A szárt vagy tarandzsi fülbevalók tulajdonképeni gyürfíje gyakran
hasonló módon van flligrán-toldalékokkal díszítve, mint ezek a dungán fülon-
fuggok, de ezt a merev, kizárólag egybeforrasztott díszítésü fülbevalót, ugy
látszik csakis a dungánok használják.
A fülbevalók kivételével a kirgiz nó'k a már említett ékszereket viselik
külonosen karpereczeket, pénzdarabokból osszefüzótt nyaklánczokat, sot a .
szegény nomád rió'kon igen gyakran lehet ^indenféle európai gombokból
stb. ósszerakott füzéreket látni a fejkendojükon vagy egyebütt,
^ Kulonos említést érdemel a kirgiz nók gyüszüje, a hiely félig-meddig
szintén ekszer gyanánt szolgál. Ez saját készítményü, sima, széles ezüst-
gyürüból van, s rendesen nincs is ósszeforrasztva, hanem csak egyszerúen
óssze van hajlítva. Erre kis ezüst-lánczczal, vagy selyem-zsinórral pecsét-
gyüruszeru második gyürü van felfüggesztve. A sima gyürüt a balkéz
gyürúsujjára húzzák, a pecsétgyürüt (ojmoh) pedig a mutatóujj hegyére,
2‘20. kép. Turkesztáni ékszerek.
1. S zárt komlokdísz; 2. Tarandzsi — ; 4. Szárt —; 9. Dungán fülbevalók; 3. Nói meli csüngó
5—6. Amulett ta rtó k ; 7., 10., 11. Modern karpereczek; 8. Dungán pipere szerek.