szarvast egész iparszerüen lövöldözik s ezért rendes kirándulásokat rendeznek
a három Merke és Naryn-kol felé, sot még a Tekkesz volgyébe is, khinai
területre. T emir barátsága a különben zárkózott néppel ezekböl a vadásza-
tokból származik, s ennek a vadásztulajdonságnak köszönhetjük, hogy meg-
ismerkedtünk velük, mert T emir meghívására igen szivesen megjelentek.
Elöször énekeltek, két hangon, a legmélyebb gége- és legmagasabb
torokhangok meglepö felhasználásával. Az orrhangú alaptónusban, a melyet
rikító diskant-hangok diszítettek, képtelen voltam akár melódiát, akár taktust
felismerni.
A kirgiz Zene a mi hangrendszerünkön alapul, melodikus és szép zenei
hatása van. Kevésbbé felel meg a mi ízlésünknek a szártok és tarandzsik
zenéje, mert ezek a régi görög enharmonikus hangtôrvények szerint éne-
177. kép. Tamasa Temir aul-jában. Mardzsàk.
kelnek, de azért nem kellemetlen hallani azoknak, a kik hozzàszoktak a
török, a dél-szláv, román vagy még a dél-olaszorszàgi igazi népies zenéhez.
A megérthetôség határán marad a dungán zene, a melynek kevés hangja van
és a legdiszharmonikusabb megszakítások teszik kellemetlenné (igazi khinai
zene) ; a szárt-kalmakok zenéjét azonban európai fül már képtelen megitélni.
Eredeti mindenesetre, de kritikusan szétbonczolni vagy még le is kottâzni,
azt hiszem, a legügyesebb zenésznek is igen kemény dio yolna.
A zenei élvezetekre táncz következett. Egyetlen férfi tànczolt doromb-
zene ütemeire. Az elsô táncz nem is volt olyan rossz. A tànczos lassan,
iitemszerüen lengeti felsô testét, ezt a Iábak mindenféle forgómozgással követik,
a kezét pedig majd csipôre teszi, majd pedig kônnyedén meghajlitva, felfelé
tartja. E mellett a tànczos büszke, kihívó állásba helyezkedik, a mi emlé-
keztet a mi lassù csárdásunkra. A második táncz ritmikus váil-rángatásból
áll s ez medveszerü ; a legeredetibb azonban a harmadik táncz volt, a mit
ujj-tàncznak is nevezhetünk, mert a tànczos ujjaival ütemszerû mozgàsokat
végez s majd jobbra, majd balra hajigàlja kezét. Ennek a tàncznak a moz-
dulatai nincsenek minden kellem híján, s az ujjaknak egyik kézrôl a màsikra
való, mintegy számláló mozgásai nagy ügyességet kivânnak.
A tamasa fénypontja azonban kétségtelenül az a némajâték volt, a
melyet egy szàrt-kalmak és egy kirgiz adtak elô : „Két berùgott kalmak haza-
térése“ czimen. Felülmulhatatlan hüséggel utánozták a részegek támolygását és
ôntudatlan hánykolódását, a mihez kalmak dalokat bôgtek azokkal a jellemzô
floraturákkal, a melyek ùgy hallatszanak, mintha valakinek a foga vaczogna
s azért mégis eles fejhangon akarna énekelni. Más mindenféle tréfât is
csinâltak, s a dolog fôkomikuma abban volt, hogy mindezt sebesen vág-
tatva, lóháton ! Az egyik müvész a hajszolódás közben minduntalan fejtetôre
állt a nyeregben s lábával a levegôben hadonászott. Majdnem szerencsétlenség
is tôrtént, mert a 16 nyereghevederje
nem volt jól megkôtve, felbomlott s
a lo oldalára fordult az egész szer-
szàm, a lovas pedig végig zuhant a
földön. Macskamódra szökött azonban
megint fei, mosolyogva nyug-
tatott meg bennünket s megerösitve
a szerszámot, folytatta örült bolond-
ságait. Természetes, hogy a kirgiz
volt az, a melyik laza nyereggel,
tehát tisztán egyensúlyozással tudta
megcsinálni négyszer, ötször egy-
másután ezt a groteszk mutatványt,
, 178. kép. Tamasa Temis aul-jában. Énekló gyerekek. teljesen vagtatva !
Az utolsó kirgiz-ünnepet mi
rendeztük. Jurtot állítottuk fel az udvaron, hatalmas kazán-o\Coan három birka
fôtt s temérdek magzin-tömlö növelte a hangulatot. A magzin a kirgizek söre,
a melyet kölesböl és búzából készítenek. Könnyü szeszes ital, savanykás izü,
zavaros sárga színú. Úgy látszik, hogy os török eredetû, s az oszmánok és
tatárok elhurczolták egészen Európába s még ma is, mint braga vagy boza1,
hasonló módon készítve, a szerbek, románok, bolgárok és görögök kedvelt
itala. Zene, ének és táncz toltotték ki a dús dasztarchán pauzáit, mert természe-
tesen, meghívtuk erre a búcsúra szárt-kalmak barátainkat is. Özönvizi mennyi-
ségekben folyt a tea, meg a magzin, vaiami tuczat kirgiz nö szépítette az
tinnepet, s végül még kereszteló czeremóniánk is volt. A míg a szyrten jártunk,
ORUz-BEK-nek fia született, s ezt, a kirgizek nem nagyon kegyeletes eljárása
szerint, SzÁRT-KAiMAK-nak nevezte. Arra a kérdésre, hogy miért ad ilyen csúnya
nevet a gyermekének, azt felelte a dzsigit, hogy már néhány szépnevñ gyer-
1 Kazak nyelven a köles-ital neve btiza.