azt àz ethriografiai jellegét, hogy népeinek java torok eredetfi; A Kaspi-
tenger keleti partjaitól messze be a KMen-liin északi lejtóségeig, s a Takla-
makàn sivatagjain àt a Lop-nor-ig mindentitt tulnyomó a torok (csagatàj)
nyelvjàràs, s a lakosoknak tulnyomó tobbsége torok-tatàr eredetu.
Nagyon jól tudom, hogy mind ez, mind a kòvetkezó fejtegetések az
ujabb idók néhàny neves kutatójànak ellenmondàsàt fogjàk elóidézni; de
meg vagyok gyózódve, hogy Belsó'-Àzsia néprajzàt ma még oly kevéssé
ismerjiik, hogy valóban dontó itéletet mondani a dolgok felett még, ma nem
szabad, s igy mìnden vélemény-nyilvanitàs hozzàjàrulhat a dolog tisztàzàsàhoz,
tehàt nem is szabad megtiltanunk.
Turkesztàn népessége ma részben leteleptiltekból, részben nomàdokból
all. v. Schwarz V., a taskenti csillagvizsgàló asztronomusa és a turkesztàni
meteorólogiai intézet vezetóje, a ki 15 évig élt itt, s, ’az orszàgról szóló
alapos ismereteinek bizonyitékàt a „Turkesztàn, mint az indogermàn népek
bòlcsóje“ czimu munkàjàval a d tam e g , 26 kulònféle néptorzset sorol fel
Turkesztànból. Ezek :
A) Letelepültek.
B) Nomàdok.
1. Szàrtok.
10. Kirgizek.
2. Tàdzsikok.
11. Nomàd ozbékek.
3. Galcsàk.
12. Turkmenek.
4. Ozbékek.
13. Kipcsakok.
5. Arabok.
14. Kara-kalpakok.
6. Kuramàk.
15. Kalmükkök.
7. Tarandzsik.
16. Targautok.
8. Dungànok.
9. Orosz gyarmatosok.
C) Szétszórva élnek.
17. Oroszok.
18., Németek.
197 Zsidók.
2Q,,, Czigànyok.
21, Perzsàk.
22. Indusok.
;23, Tatàrok.
24. Afgànok.
25. Khinaiak.
26. Szolónok, szibók.
mandsuk, daurok
csampànpk.
E z.az osztályozás csakis Orosz-Turkesztánra vonatkozik, mert Kelet
Turkesztànból még néhàny népfajt lehetne felsorolni, a milyenek a mongolok,
tibetiek, tangutok stb, Csak azért közlöm ezt a felsorolàst, hogy az olvasónal
fogaima legyen arról a nép-osszevisszasàgról, a melylyel az utazó itt lépésrói-
lépésre találkozik, s a mi természetesen a néprajzi kérdések tisztázásá
ézzel a tarkasàggal nagyon megneheziti.
A ScHWAEZ-féle beosztàs utolsó csoportja a mi czéljainkat illetoleg
nem johet tekintetbe, mert ez csak egészen jelentéktelen, izolàltan élp
törzsekre vonatkozik, vagy olyanokra, a kiknek bevàndorlàsa ethnológiailag,
vagy torténelmileg be van bizonyitva, s igy mint a, népességnek, csak
màsodlagos, esetleges toredékei tekintendók. Ide tartoznak az arabok, £
targautok és az oroszok is.
A mai. bensziilött népességet mi igy osztàlyoznók :
N om à d o k .
E. Mohammedànok.é s tö rökök.
l.i Turkmen.
p. Kara-kalpak.
I l
fc. Kipcsak,
IR ) . . . a) Kazak-Kirgizek.
%. i bj Kara-Kirgizek.
Ozbék.
Letelepültek.
(Mind mohammedànok.)
I. N em t ö r ö k ö k .
1. Tádzsik) ^
2. Galcsa ì PerZSak
3. Dungàn.
4. Szàrt-Kalmak.
II. Tö r ö k ö k .
5. Ozbék.
6. Nem ozbék „török“ (szárt).
7. Tarandzsi.
Minden olvasónak, a ki Belsö-Äzsia néprajzi viszonyaival. ismerös, fel
■log tttnni, hogy ebböl az osztályozásból hiänyoznak a szàrtok, a kiket
Bpedig mindig a letelspült népek fötörzse gyanánt szoktak felsorolni. Lerch,
Bcbwarz és még több más újabb;: irò véleményének megfelelöen, magam is
■fén^elen vagyok iiangsúlyozni, hogy a szárt szó „nem ethnikus, hanem
■isztán kulturtorténelmi jelentóségü“, azaz szárt nevü nép tulajdonképen
Wkincs, hanem igy nevezik azokat a perzsa és töjök népeket, a melyek a
Bárosokban és falvakban letelepülve, fóképen ¡parrai és kereskedelemmel
foglalkoznak. Hogy a szárt ! szó mennyire a letelepültséget fejezi ki, killo-
■aosen bizonyitja az a kis, mintegy 3000\före menò mohammedán kalmükk-
:®przs, a mely az IssZyk-kul keleti partjàn Przsevalszk kozelében félig letelepiilten,
ít|há$ foldmiveléssel foglalkozva, szétosztott, hatàrozott földbirtokhoz kötve,
Biaradt hátra. Ezen a vidéken csak a legújabb idökben (az orosz uralom
Bta) találunk állandó telepeket, s a nomàd kalmükkök és kirgizek elótt
Blsak „szárt“ foldmíveló-kolóniák, mint Csimkent, Aulie-Ata, Akszu, Kasgàr
jp b . voltak ismeretesek; igy azután azok a kalmükkök is, a kik àttértek
fcz iszlam vallásra s megtanulták a foldmívelést, a szàrt-kdlmak elnevezést
Bíapták.
Ujabb idóben a „szárt“ fogalom ismét bizonyos ethnikus jelentoségre
Bett szert, a mennyiben pi. az olyan kirgizeket, a kik valamely ok miatt
■llhagytak nomád baromtenyésztésükkel, s letelepiilt földmivesek lettek, ma
«nár nem nevezik egyszerüen szártoknak, hanem rendszeresen a „Csala“
I P :jjelz6vel illetik öket. Igy van sok Csala-kazak (letelepiilt kazak) és
Az irodalomban a „szárt“ szó mintegy a XV. szàzad óta szerepel „kereskedo“
^Kelemben. A szó legrégibb feljegyzését a „Codex cumanicüs“ kcziratában találjuk meg a
^■ en c z e i Szt.-Márkus konyvtárában 1303-ból. Azonban, sajnos, a szövegnek éppen ez a helye
■ cru ^ ’jSy. hogy nem lehet a mondatnak (rejtvény) az értelmét kibongészni, de minden
^■ ósz inñség szerint itt is annyit jelent, mint „mercator“, kereskedo.