kezdetén az ámyékban még elég kellemes 18—25° hómérséklet volt, addig
a napon már akkor is felment a homéro 49°-ra. A folyón való utazás ideje
alatt a dolog mind rosszabb és rosszabb lett, mert a lenditö homéro állan-
dóan 30° C körül mutatott, s a legnagyobb homérsékletet május 31-én
Bazar-hikjében mértem, s ez 34° C volt, hollott ugyanekkor a napra kitett
hfíméro 54'5° C-t mutatott. Természetes, hogy a homéro kéneso-gombjénél
az inszolácziót jobban érz6 tárgyak még sokkal jobban felmelegedtek, -s
minthogy a puska csöve, meg a lószerszám vasrészei valósággal izzók voltak,
elképzelhetjük, hogy a sivatag homokja is oly nagyon felmelegedett, hogy
abban bizony bátran meg lehetett a tojást napjában háromszor keményre fözni.
Mindazáltal ezek a gyilkos hómérsékletek nem éppen elviselhetetlenek;
elöször is a nagy szárazság mérsékli a meleg hatását, , másodszor pedig a
napi hdingadozás olyan erös, hogy az éjjelek hüvös levegojén a test mindig
felfrissiil, s a napi legnagyobb hómérsékletek elviselésére újból alkalmas lesz.
Az éjjelek rendesen meglehetösen alacsony hdmérsékletüek, és sóhasem volt
a sikságon való tartózkodásunk ideje alatt éjszaka melegebb, mint .1.8 “ C;
néha azonban nagyon leszállt a hómérséklet, s a kpvetkezö maximumokat
(ámyékban) és minimumokat jegyeztem fel:
Ilijszk, május 16-án . . . ._máx. -f- 44° C . . . . min. -|- tó.’ñ11 C
19-én . . . . . „ -(- 32» C . . . ? .. |3'7° £
Kok-dzsigde, „ 28-án . . . . „ 4 - 42° C . . . . „ i |-~-'9‘40 C
Bazar-bikje, „ 3 1 -é n ............ „ _ '|¡jj- 34-5“ . » E l 10-p° C1
Ennél az esteli lehülésnél, a mely közvetetlenül napnyugta után, minden
átmenet nélkül köszönt be, s ezért nagyon erösen, szinte kellemetlenül érez-
hetö, még sokkal jobban mérsékli a forróság hatását a levegö rendkívüli
szárazsága. A bör felszinéról oly heves az elpárolgás, hogy izzadság úgy-
szólván nem is érezheto az ember testén, mert azonnal eltáyózik. Hogy ez
a gyors párolgás a testre hüsitöleg hat, könnyü belátni, s mindaddig, míg
a test kellö mennyiségú nedvességet képes kiválasztani, addig a meleget
inkább csak fizikailag érezzük, a nélkül, hogy ez kellemetlén és bágyasztó
volna. Kellemetlenné csak akkor válik a dolog, ha a bör kezdi tevékeny-
ségét megszüntetni, s forró és száraz lesz, a mi akkor kovetkezilr be, ha
az ember nem iszik eleget. Magam, a ki nagyon sovány és szikár szer-
vezetü vagyok, /többször éreztem ezt a sajátságos lázas forróságot különben
teljes jó kozérzés mellett s mindig úgy képzeltem, hogy ilyesvalamit érezhet
az, a kit elevenen megsütnek. 2 Hogy milyen óriási jótétemény a levegónek
ez a szárazsága, csak az fogja igazán méltányolni, á. ki nagyobb ned-
1 Ugyane napon délben a napon 54‘5° C.
3 Bóséges teázás biztos ellenszere a hoség kellemetlen hatásának. Akárrailyen para-
doxnak látszik is, az oroszok a fo r ró teát dicsérik hüsíto hatása miatt, mert hisz éppen ez
fejleszt boséges izzadságot, a mi a testet húti.
vességü idójárást is élvezett már ilyen meleggel. Már ha az eso esik is,
a mi pedig rendesen általános ‘lebüléssel jár, mindenki ernyedt, álmos lesz,
s a rendes ruganyosság gyorsan elenyeszik \ meg inkább ereztem azonban
ezt a nádasokban, a hol az álló víz felett a levegö meglehetösen telítve
van párával. Ilijszkbe való visszatérésünk után eltokéltenn hogy néhány
kis madarat (Acrocephalus dumetorwm, Cyanecwla suecica és Motacilla
citreola) behatóbban meg fogok figyelni, s azért ezeknek titkos rejtekhelyein,
a sürü nádassal osszekúszált kecskefüz-bozótban sokat kellett bújkálnom.
Itt térdig a barna, langyos pocsolyavízben állva, a majdnem áthatolhatatlan
novényrengeteg árnyában sokkal jobban éreztem a forróságot, mint künn a
szabad pusztán, a hol pedig a napsúgár könyörtelen forrósággal tüzött le'a
fér.yes ¿gröl. Ámbár teljesen mozdulatlanul álltam, hogy az állatok életét
és mükodését itt a fészkük körül megflgyeljem, mégis azonnal patakokban
ömlött rólam az izzadságílninden pórusomon keresztül, söi; a dni még
sohasem tortént velem, a szemüvegem, a melyet a szemgyuladás megákadályo-
zása végett viseltem, ázonnal behomályosodott, s minduntalan törülgetnem
kellett. Mindez tanusítja, hogy a nádas rengeteg novény-khaoszában, közvetetlenül
a langyos víz felszine felett; sokkal, de sokkal nedvesebb a levegö,
mint künn a szabad'pusztán.
A levegónek ez a nagy szárazsága áll á novényzet kifejlódésének is
útjában, s éz kölcsönöz az ország nagy fészének sivatag jelleget; mert a
lolyókból nem képég annyi elpárologni, hogy ilyen driási területeken ned-
veSisé, legyen; a levegö. Nem érdektelenül világítjá meg ezt a dolgot az a
pszichrométer-leolvasás,. a melyet május 26:án Kok-dzsigdében végeztem. Ez
a heiv, a mint már említettem, közvetetlenül a folyó partján fekszik; mindkét
oldalon lábnyi mély vízzel fedett kamis-bozót, s hátunk mögött a folyóval
párvonalosan, széles mocsár-pászta huzódott el, alig néhány száz lépésre
jurtjainktól. Mindazáltal a nedves hómérd 18’9° C-t, a száraz pedig 25‘3°-ot
mutatott, a mi körülbelül 53“/ 0 nedvességnek felel meg oly vidéken, a mely,
legalább a mi fogalmaink szerint „nedves“ tartoznék lenni. 1
így aztán könnyen érthetó, hogy egy hatalmas, bövizü folyam mindkét
partja, közvetetlenül a folyam mellett vigasztalan sivatag, a mely teljesen
terméketlen, s. beláthatatlan idökre el van zárva a kulturától. 2
De térjünk visSza karavánunk sorsához!
1 Ósszehasonlításképen említjük, hogy hazánk égyik legszárazabb helyének, Balaton-
Fürednek kozépes nedvessége az egész év folyamán 72a/0. ' 'Pszichrométerem azonkívül nem
is volt tokélétes, mert nem volt szelloztetésre. ■ berendezve, a mi pedig szélcsendes idóben
tetemesen nagyobb nedvességet szolgáltat a valóságnál.
3 Az Iliv hidja Ilijszk mellett 2 6 0 m. hoS^zú,;.:g, a 'fo ly ó szélessége csak kevéssel
kisebb ennél, de mélysége 7—8 m. A folyó közepes mélysége alsó folyásában csak 1—IV*
meterre rúg, de természetesen itt számtalan ágra szakad,^ szelessege sok helyen 1 km.-nel is
' többet tesz.