A Tamgali-tasz emlékei kétségkívül a dzungároktól származnak, a kiknek
uralma ideiglenesen eddig terjedt. A . dzungár-birodalmat a XV. szàzadban
néhàny szôvetséges mongol-tôrzs alapitotta, a kik a „Dorben-Ojrat*, azaz
„a négy egyesült“ nevet viselték. 1678-ban a dzungárok meghódították
Kasgariát, a hova A pa k -C h o d sa , egy iszlam szekta vezére hivta meg ôket.
A XVII. század végén, az Oroszország és Khina aitai is elismert C z ev a n -
R a bd an uralkodó alatt kiterjesztették uralmukat egész a Balchas-tô kôrnyé-
kére és a Tien-san-vidék tetemes részére. A XVIII. század elsô felében a
khinaiak segitségével A m u r sza n vagy  m u r sza n a mongol fejedelem ragadía
magához a Dzungária feletti uralmat, de a ki csakhamar függetleniteni akarta
magát a khináiaktól. Ekkor indították a khinaiak azt az irto háborút a kalmiikk
birodalom ellen, a melyrôl már emlîtèst tettem, s a mely 1755-ben, illetôleg
1758-ban a birodalmat vérbe fojtotta. Ennélfogva nagyon valószinü, hogy
a Tamgali-tasz felírásai az 1697 kôrüli idôbôl, tehât C z ev a n -R a bd an ura-
lomra jutásának idejébôl, vagy a kôzvetetlen ezután kôvetkezô idôkbôl származnak,
tehát alig idôsebbek 200 évnéï.
Habâr csekély is ez az idô, mégis tanusítja, hogy arânylag milÿen rendkivül
lassan változik meg a kôvek felszine ebben a sivatagos, klimában, de.azon-
kivül milyen külpnbôzô môdon hatnak a légkôri tünemények a kovek egyes
részeire : a mig a napsütôtte lapokon a vésô nyomán támadt ¿sebhelyeken“
még alig képzôdôtt újra a sivatagi kéreg, addig az árnyékban levo kovek
annyira elmállottak, hogy az irás már elmosódott és alig olvasható tòbbé.
Ennek az érdekes emléknek a lábánál kôltôttük el egyszerü ebédiinket.
Az emlék bizonyára a Dzungárbirodalom határá||jelezte, mert nem messze
tôle az Ili ismét kilép a szorosból a ñyilt lapályra, A forróság valóban trópusi,
s a nap izzó sugaraiban felhevült sziklàk kôzt kétszeresen kellemetlen
volt. Kozàkjainknak az a nem éppen higienikus gondolata támadt, hogy
mindjárt ebéd után megfürôdjünk a folyóban.; K l ip p e r t már útkozben jel.eit
mutatta annak, hogy irtózík a viztôl, s így természetes,. hogy a társaság
tréfamestere, a mindig jôkedvü P a g u d j in 6t is meghivta fürdeni. Ezt az ajànlatot
természetesen általános helyeslés ko vette, s a szegény kis preparâtor kény-
telen volt ônkénytesen rászápni magát a, fürdôre, külônben a két pajkos
kozák, a kik úgy úsztak, mint hai a vízben, még ruhástól együtt beledobja
a folyôba. Mielôtt belemerészkedett volna a vízbe, ugyancsak hánytá' magán
a keresztet, s azután a vizbôl meg iparkodott àm kifelé, hogy minél elôbb
megint biztos talajt érezzen a lába alatt. De a fürdô, úgy látszik, mégis izlett
neki, mert dicsérte késôbb a havôs viz hiisitô hatását.
A Tamgali-taszon alul lassankint ellaposodnak a halmok s kopâr szikla
csak elvétve tünik ismét fel a partokon. A parti lejtôt felverte az ürôm,
vagy elîedi a hegyi tôrmelék. Sok helyen keskeny ôsvény jô lé a folyôra :
ez a golyvás-antilopok csapása, a melyen az' itatóra járnak. S zitn yiko v mutatott
néhány olyan helyet, a hol az ilijszki kozàkok rendesen lesnek a „kara-
UTAZÁS LAD IKON AZ ILI DELTÁJA FÊLÉ 147
kujruk -ra (fekete-farkúakra). Jûliusban, a mikor a puszták teljesen szàrazok
és viztelenek, akkor a külônben nagyon félénk àllatok kénytelenek lejönni
a folyóra inni, és pedig napjában kétszer, a reggeli és az esti órákban.
A kozàkok a mélyen kitiport csapásról kônnyen felismerhetô itatô kozelében
lyukat àsnak, amelybôl lesve, minden fáradság nelkül ejtik el a csinos antilopokat
Rendesen megvárják, a mig néhány antilop ôsszegyült, s akkor néha egy
lôvésre 3—4 is esik el.
A foly.ó jellege alább mindinkább megvàltozik. A pusztai halmok mindkét
parton lankasabbak es kerekdedebbek lesznek, majd a balpartiak mind messzebb
53. kép. Szakya-Mûni faragott képe a Tamgali-Taszon.
és messzebb tävoznak a folyótól, s végre egészen eltünnek, mig a folyo
hatalmas kanyarulattal jobb kéz felé kitér, s az északi plateau peremét követi.
Ezen a 'parton szämos homokfüväs lätszik kopär, särga buczkäk alakjàban,
a folyót pedig sok apro, bozóttal benó'tt sziget osztja. ägakra. Az Ücs-aral
(Häromsziget) gazlón alacsony vizàllaskor àllitólag àt lehet làbalni a folyót,
és pedig, a mint mondjàk, tìgy, hogy az ember köröl köre, ugräl s egyik
partról a mäsikra jut. Legaläbb a kirgizek igy mesélik, s ällitjäk; hogy
a kalmükkök ezen a helyen hidat is épitettek, a melynek maradvänyait még
ma is lehet lätni. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést
eldönthessem, de hiszem, hogy azok a folyómederben. levö kövek,. a
melyeken keresztül ät lehet gäzolni a folyón, nem mäsok, mint vaiami termé-
10*