Valamivel gyérebben tenyésztik a kirgizek a kecskét, a melynek fehér
vagy még többször fakó-barna szinú példányait elég gyakran lehet látni a
nomádok auljaiban, de a szárt és tarandzsi telepítvényeken sohasem szabad
hiányozniok. A kecske hosszú, rugalmas szöre kitünö kötelet (arlzan) szol-
gáltat, a mely a gyapjúból vert kozonséges kotélnél jóval tartósabb.
Néhány szóval meg kell emlékeznem a szamárról is, bár a nomádok
sohasem használják s a khánsági városok kivételével egyedül a tarandzsik
tenyésztik nagyobb mennyiségben. Ez a szamár-faj rendkívül kicsiny és finom
termetü, de dérekas munkára képes. A tarandzsi falvaknak jellemzg ' utczai
képe az óriási határ luczernával megrakott parányi kis csacsi. A kis állatka
egészen eltunik a kusza boglya alatt, csak apró kis patáit látni, a mint a
sulyos teher alatt serényeo lépdel. A csendes pusztákhoz szokott lovainkat
mindig páni félelem fogta el az ilyen mozgó széna-boglya láttára, a mely
alol csak néha-néha hangzik ki a hosszú fülu csacsi kellemetlen hangja.
A kirgizek háziállatai közül utoljára említem fel az ebet. Azt hittem
hogy ezek közt a világtól elzárkózott nomádok közt vaiami pompás kutyafajt
fogok találni, vaiami olyanfélét, mint a tibeti gyamduk vagy gyamák, de
nagyon csalódtam, mert vaiami egészen meghatározhatatlan, össze-vissza
keveredett korcs-fajzatot találtam, a mely ugyan dtihös és harapos, de
semmiféle faji jelleget sem lehet rajta felfedezni. Még. legjobban hasonlít
a magyar komondorhoz. Azt hallottam, ,hogy a délnyugati Tieh-sanban a
kara-kirgizeknek igen szép és bátor fehér szelindek-féléjük van, de magam,
sajnos, nem láttam ilyen ebet.
Minden aulban tuczatszámra hever a kutya s dühös csaholással s fog-
csattogtatva támad minden arra menöre. Gyalog ..épen nem -szeretnék ilyen
rohammal találkozni, de lóháton nem vaiami nagy a veszedeleffi' mert ipk'.!
bátorságuk, úgy látszik, nines ezeknek a bestiáknak. Ha az -ember feiern elt
nagaikával fordul velok szemben, vagy éppen a lóval rugtat kozéjük, mindjárt
behúzzák a farkukat s elsompolyognak a jurtok mogé, a honnan folytatják,
mintegy biztós menedékból, dühös, de ártatlan ugatásukat.,
A kutyákat tulajdonképen sohasem táplálják rendszeresen, á jurtba
nem szabad belépniok, onnan pedig ugyanesak vajmi ritkán vetnek eléjiik
csak egy falat megehetó holmit is. Azelhullott állatok döge lehet az it. (eb)
legföbb tápláléka; gázdájától ritkán kap jó szót, de annál több rúgást és:
nagaika-ütést, bár tulajdonképen nem kegyetlenkednek vele, ahhoz a nomád-
nak nines szíve, hanem csak egyszerüen nem törödnek vele.
Feltünö, hogy a kutyákat ennyire kevéssé becsülik, holott a kirgizek
egy csunya, czinikus legendája szerint az. egész nép magát egyenesen vaiami
sárga kutyától származtatja, a nélkül, hogy ebben a különös eredetben. vaiami
rosszat találna. Csak ez. a monda mágyarázza meg a különösen hangzó
It-balla (kutya-kölyök) nevet, a mit többször hallottam, mint „keresztnevet“,
s mely minden más mohammedán népnél'a legnagyobb szitoknak tartatnék,
holott kirgiz, vagy kazak viselóje egész biiszkén viselte. A kirgizek kiilòn-
ben, minden mende-monda ellenére is, félig-meddig tisztatalan àllatnak tartjàk
a kutyàt s a mint emlitettem, nem engedik belépni a jurtba.
Ezzel aztàn ki is van meritve a nomàdok hàziàllatainak sorozata,
mert az egyebtitt ismertetett. vadàszó sast és sólymot épp ugy nem tekint-
hetjtik tulajdonképpeni hàziàllatnak, mint a félig, vagy egészen megszeli-
ditett medvét, rókàt, ózet, ullàrt stb., a mit az ember elég gyakran làthat
az aulokban. Legnagyobbrészt, mint fiatai àllatokat fogdossàk ezeket òssze s
esupa jàtékból addig etetik 6ket, mig el nem pusztulnak, vagy annyira ki
nem fejlódnek, hogy érdemes 6ket levàgni. Ktilònosen a rókàkat èri ez, a
sors, a melyeket konnyu elfogni s eltartani, aztàn ószszel, a mikor a bun-
dàjuk kellóleg kifejlodòtt, ezt kónyórteleniil lehuzzàk róluk.
Csak a tarandzsik tartanak még vaiami hàziallat-félét, a melyet fel
kell emlitenem. Ez a szirti fogóly kakasa (kikilik, Perdix chucar), meg a
fiir j, a melyeket ‘.szuk ketreczekben nevelnek fel abból a czélból, hogy
hangos és kitartó énekiikkel mulattassàk à hàzigazdàt, részben pedig, hogy
kakasviadalokat rendezzenek velUk. A tarandzsi falvak majdnem minden
hàzànak tetején hosszu póznàt lehet làtni, a melynek végére a szerencsétlen
madàr kosàr-alaku kaliczkàja van feltuzve. Ezeknek a kakasoknak egyhangu,
kodàcs.oló làrmàja, a mitol neviik (Tzikilik) is szàrmazik, mindenfelé hangzik
a falvakban s szinte jellemzi a tarandzsi telepeket.
Magàt az efféle-, kakasviadalt, sajnos, nem làthattam. A tarandzsik
àllitólag ép ugy lelkesiilnek érte, mint a tadzsikok a.kos-viadalokért s nagy
ósszegekben fogadnak a gyoztesre.
A fentebbiekben megismertuk ròviden a nomàdok termelésének forrà-
sait, vessiink most még egy pillantàst az 6 .fogyasztàsukra.
Emlitettem, hogy a nomàdok nem képesek a megélhetésukre sziiksé-
ges nyersanyagot esupàn a nyàjaikból eloàllitani s azért a gaboua-vàsàrlàsra
vannak utalva. Ennek nagy gazdasàgi jelentósége van, mert még a gazdagok
is télen at legfoképen novényi tàplaiékból élnek.
A szqros értelemben vett lisztet (tin) nem igen tekinthetjuk rendes
tàplàléknak, mert a palacsinta-szeru boorszak, meg az igazi kenyérre emlé-
keztetó tókacs csak az urak, a bai-ok eledele. Rendes tàplàlék gyanànt piritott
gabonaféléket esznek meg vizben vagy tejben fózve, kiilonòsen a kòlest {tara,
tary), az àrpàt {arpa) és a buzàt (bijdaj). A kolesbol kàsàt készitenek, a minek
neve botka vagy top ; az àrpàt megpòrkòlik és megorlik, s vagy mint ilyen
daràt {talkan) eszik meg, vagy pedig tejjel kàsàvà fozik szét (optajt). A
buzàból késztilt hasonló kàsànak a neve sziizme; a legelterjedtebb és leg-
àllalàho.sabban hasznàlt eledel azonban ugy késztil, hogy a buzàt megpór-
kólik, mozsàrban megtorìk s aztàn vizben megfózik. Ennek a neve dzarma.
A tibetiek nemzeti ételének feltìinóen hasonló neve van : dzamba.
Vajjon meró véletlen lehet-e az, hogy a Kiike-nor partjaitól egész az Altàj