«l
i
l i
Ili I
-ili»
|;i
Ìli
1 1
l i gi i] i l lif
m i
31111 Jli
»
H i
M I
madàrnak megvan az a rossz szokàsa, hogy a békót csipkedi és ràgja, sót
làbàt is felvérezi. Hogy leszoktassàk erról a helytelenségról, kis deszkàt kotnek
a nyakàba, a mi miatt nem èri el a békójàt. Valamennyi vadàszó madarat
szabadon viszik a jobbkézen, csak a nehéz berkut fàrasztanà el igy nagyon
a kezet, a miért a berkutdzsi villaforma àgasfàt kot szijakkal a nyergéhez,
a melyen ruganyos bórpàrna tàmasztja alà à vadàsz karjàt,- hogy segitse az
ugyancsak jókora sulyu madarat czipelni. Ezt a gyakran faragvànyokkal
ékesitett tàmasztófàt baldak-nak nevezik, s ép ugy nem szabad a berkutdzsi
nyergéról hiànyoznia, mint a cs'irgà-nak.
Nagyon csinos làtvàny, a mikor a sólyomvadàszat évszakànak kezdetekor
szàmtalan lovas jon-megy a bazàrok kóriil, sólyommal az oklén. A kirgizek
annyira szeretik ezt a sólyomvadàszatot, hogy majdnem minden màsodik
kirgiz "CZipel magàval sólymot. Az elókelóséget persze a berkutdzsik teszik,
utànuk jdn szàmra nézve az igazi sólyomvadàsz, mig az egyszeru kus-
vadàszok szàma légió.
A vadàszat j.6 leredménye nemcsak a dresszuràtófiés a madàr termé-
szetes hajlandósàgàtól fiigg, hanem még a , sólymàrnak is tigyeskednie kell,
.kiilSnosen pedig tudnia kell, hogy mikor jott el a kelló pillanat a madàr
eleresztésérè. A sipkàtlan madarak a vadàszat minden mozdulatàt flgyélemmel
kisérik, s ezeket a kar gyors mozdulatàval valósàggal utàna hajitjàk a kiszemelt
àldozatnakv A sólyriàèkról azonban csak akkor veszik le a sipkàt, ha a vad
màr mutatkozik. A sólymàr feladata màr most az, hogy a kelló pillanatban
mutassa meg ’ à sóJyomnak a vadat, s ha a s'ólyom meglàtta és meg~
értette, a mit integetéssel és. tollànak borzolàsàval érul el, akkor a vadàsz
vàgtatva rohan a 'vad uldozésére, karjàt lassan leereszti egész a fòldig s a
madarat magàtól engedi leszàllni-a kezéról. Persze vigyàznia kell, hogy éppen
azt a vadat iildozze, a melyet a sólyom kiszemelt, mert ha pi. tobb fàczàn
febbent fél, s iàzok kòzul a lovas nem az utàn rohan, a melyet a sìllyom kiszemelt,;
1 akkor kòrinyen zavar tàmadhat. A berkut kezelésére még kiilón Vissza
fogok tèrni.
A inint làtható, a modem àzsiai sólymàszat minden tekintetben hasonlit
a koràbbi évszàzadokban Európàban divatozott .vadàszathoz, csakhogy sokkal
egyszerubb és természetesebb, s nincS meg benne az a sok mindenféle babonàs,
megrogzótt szokàs, meg az a sok sallangos czifrasàg, a mi oivan nehézkessé
és olyan kòltségessé tette. A sólymàszat igazi hazàja a Kelet, a honnan ennek
a mesterségnek lényege szàrmazott àt a kozépkorban hozzànk, s vàltozatlanul
meg is maradt; a késóbbi sok sallang, a mit idók folytàn aggattàk rà a sóly-
màszatra Európàban, az csak kàràra volt ennek a szép sportnak, a helyett,
hogy elómozdltotta volna fejlódését.
Igy az àzsiaf sólymàszat nem ismeri azt a barbàr szokàst, hogy a
sólyom szemhéjait’ vakitàs czéljàból ósszevarrjàk. Ismeretlen a gyurun vaiò
hintàzàs is, a minek az volna a czélja, hogy àlmatlansàggal és fàradsaggal