tudjàk, hogy mivel foglalkoznak azok, milyen rejtélyes munkàlkodàst fejtenek
ki, s nemsokàra az embert mindeniìtt ugy tekintik, mint jó ismeróst, való-
sàggal, mint az aulnak bensó tagjàt. Làtogatók jonnek, mennek; majd a
fegyvereket és a felszerelést csodàljàk meg, majd k is . tizleteket próbàlnak
kòtni, esetleg orvosi tanàcsokat is kérnek, de leggyakrabban a jurt leghàtsó
zugàban, szerényen lekuporodva, óràkon àt komolyan, szótlanul, kivàncsi
gyermekszemekkel fìgyelik meg a tiire, elottuk érthetetlen, mindenféle tény-
kedését. Ha az ember vaiami aul vagy magànyos jurt mellett elvetódik,
természetes, hogy a szokàsos vendéglàtàs szabàlyainak megfelelóen betér
egy korty airàn- vagy kumiszra. A vendégszeretetnek igazi koronàja azonban a
dasztarchàn, 1 és pedig husétellel, a hainagan-hoj vagy fótt birkahussal.
A kirgizek fótàplàléka az erjedt tej, a meddig ebból csak futja. A gazdag
bai-ok, a kiknek tàbun-jai (ménesei) gyakran tòbb szàz lóbó] àllanak (néme-
lyiknek 3—4000. drb lo va is van) az egész nyàron àt ugyszólvàn kizàrólag
kumisz-szal2 élnek.
Ennek a meglehetósen szeszes italnak a készitése a leheto legegyszerubb.
A kis csikókat az aul kòzelében visszatartjàk, sajàtsàgos módon két sor-
ban kikòtve óket, ugy, hogy az àllatoknak egymàssal szembe fordult fejét
mindig egy hosszu kòtélnek az ellenkezó oldalàn levo hurokba fuzik. A kirgizek
felfogàsa szerint a fiatai csikóknak àrt az eros mozgàs, s azért ólotiik
elsó hónapjait majdnem teljes nyugalomban kell tòlteniòk. Az anyakanczàk
a helyi viszonyok szerint vagy teljes szabadsàgban, vagy pedig lovas csikósok
órizete alatt vannak éjjel-nappal a legelón s maguktól, onkényt jonnek vissza
reggel és este, anyai kòtelességuknek eleget teendók, a szopós csikókhoz,
De mielótt ezekhez eresztenék a kanczàkat, a kirgizek elóbb óket- is kikotik
a hurkos kotéjre (dzsélé), s tejuk egy részet kifejik, mely munka kizàrólag a
férfiak ùgykorébe tartozik. Egy-egy kancza fejése lji— 1/2 liter rendkiviil
édes, erosen aromatikus, kevés zsirtartalmu tejet szolgàltat, melyet nagy,
rendesen tevegyomorból készult bórkannàkban, az ùgynevezett koniioh-ben
fognak fel. A kòniiok-ok tartalmàt egyszeruen-àtontik egy piramisalaku, az
embernél is magasabb, szdba vagy szava nevezetu bórtbmldbe, melyben az
erjedést az abban màr évtizedek óta felhalmozódott erjeszto anyagok inditjàk
meg. Az uj. szaba-t egyszeruen erds erjedésben, levo kumiszszal teszik muko-
désképessé.
Ha a kanczàkat megfejték, akkor a szabadon bocsàtott csikók is kivehetik
résztiket az anyatejbol, mire aztàn rovid ideig -szabadon szaladgàlhatnak,
legelhetnek és az itatóra jàrhatnak. Egy kis ido mulva aztàn megint a
dzsélé-hez hurkoljàk óket, a kanczàkat pedig kiverik a legelóre és az itatóhoz.
1 Dasztarchàn eredctileg annyit jelent, mint «abrosz» vagy «kczi kendó», mert ven-
degség alkalmàval butorok hiànyaban, ilyen kis kendóket teritenek a vendég eie, s arra szol-
gàljàk fel az ételeket. Innen ment àt a szó a «vendégség», «tor» megjelolésére.
2 A kirgizek kiejtcsével «'kimissz».
A szava-ban a kanczatej egyszeruen savanyuvà erjedne, ha nyugodtan
hagynàk àllni ; hogy alkoholosan erjedjen, kavarni kell a tejet, a mely czélra
minden szàvàból esetlen köpülö nyülik ki, ü. n. biskek, à melylyel a folyadékot
kavarjàk. A szàva falànak ezen utógetéséból szàrmazó tompa hang igen
jellemzó zaj az aulok kórnyékén nyàron, s minden kirgiz szeme felcsillanik,
1 0 5 . kép. Kirgiz mardzsa (O r u z - b e k felesége).
ha vaiami idegen aul feléSK meghallja ezt a tompa pufogàst, mert:
„mana dzsàngi Mnvissz bolàde’ .' itt friss kumisz van!
A friss kumisz savanyu, erós szénsavtartalmu, pezsgó ital, kellemes
frissitó izzel, a melynek azonban a nem éppen jelentéktelen szesztartalma
kàbitó hatàsti. „éE- miatt mi európaiak ütközben nem igen élvezhetttìk,
mert különösen éhgyomorra fogyasztva, okvetetlentil tompa fejfàjàst okozott
néktink.