Itt csak a nomádok föközlekedö vonalain észlelhetó valami csapásféle útnyom,
a mit a kirgizek nyájai vagy pásztor-karavánjai vágtak a talajba: a szyrtség
zöme azonban utak dolgában valóságos szüzi érintetlenségben tiindöklik, s
csak ítt-ott szabdalják azt a juhjárások vagy a vadváltók kuszált, rendszertelen
osvényei, melyek már természetüknél fogva is csak elvétve lehetnek segít-
ségére a portyázó vadásznak. így tehát az ember kénytelen-kelletlen maga
választja az útját, csak az irányt tartva szem elótt, különben pedig Isten
nevében nekivágva a meredek, sikamlós gyeplejtóknelc, a durva tormelék
omlatag mezóinek, a sziklás, párkányzatos bérczoldalaknak, a süppedékes
málladék-kúpoknak s a térszin egyéb, kedves változatosságainakBB mind-
jobban beletörödve ebbé a mindennapos kenyérbe, s mindig növekedö biza-
lommal a derék kis kóczos ponniek iránt, a melyek csodálatraméltó, való-
sággal a kecskét is megszégyenító ügyességgel mászkálnak ezeken a lehetetlen
utakon.
Gyorsan haladtunk lefelé a meredek, festói szakadékon. A sziklás lej-
tóket mind súrübb novényzet fonja be; füzfabokrok (Salix siiirica?) és a
düjeh knjruk (tevefark, Caragana yubata) különös alakú, tüskés seprói
húzódnak meg a védettebb helyeken, s az állatvilág is elég gazdag válto-
zatban népesíti be a tájékot A hegység kozonséges Ruticilla és Accentor-
fajain, meg a temérdek mormotán ldvül különösen egy kis nyúlféle tünik
fel nagy számban, a mely villámsebesen surran el a lovak elótt, s a téngeri
nyúl módjára fóldalatti üregekben keres menedéket üldözöi elótt. Az egyik
ilyen odii feltünt nagysága által, mely nem vállott sem mormotára, sem
nyúlra; kózelebbról megvizsgálva, a nyomokból és a jellemzó ganéj-
tólcsérekból fölismertem, hogy csakugyan borz a lakója. ennek az üregnek,
a m' | | tekintve a hely magas fekvését a hegység kelló kózepén —- nem
éppen érdektelen megfigyelés a borz elterjedésére nézve. ■
Több más, ez ido szerint száraz mellékvólgy torkollott mindkét oldalról
abba a szakadékba, a melyen lovagoltunk, s a mely ennek folytán mind
mélyebbén vágódott be a sziklák kózé, egyúttal mind vadabb és meredekebb
szinezetet óltve, úgy, hogy csakhamar leértünk a meredek ólében a Küljü-szu
vólgyébe. A szakadékból valóságos szük sziklakapu vezet ki a szabad,
legalább 4 verszt széles vólgysíkra: s íme, a tájképeknek kiáltóbb ellentéteit,
mint itt, alig lehet elképzelni ! A míg . a szakadék a légfestóiebb, a leg-
vadabb alpi tájképekkel gyönyörkqdtetett, addig ez a sziklakapu kózvetet-
lenül a legunalmasabb síkságra, a mélyfóldek sivár csí-steppéinek megfeleló
puszta lapályra nyílik meg. Ha nem merednének fei körben mindenfelé a
szyrt-vidék komor, szaggatott sziklafalaí, s ha nem bukkanna eló itt-ott egy-egy
hóval, jéggel fedett bérczóriás, az ember az Ili-völgy akármelyik csí-pusz-
táján képzelhetné magát.
A sikságot mintegy 25 versztnyire be lehet látni felfelé. Talaja hatalmas
konglomerát-rétegekból van, a melyek meredek falú teraszokban, lépcsószerüen
szakadnak le a folyó felé. Ez utóbbinak tulajdonképeni völgymedre
mélyen be van vágva a konglomerát-rétegbe, melynek legalsó terasza legalább
30 m. magas, függöleges falban szakad le a folyó szinére. Néhány'
versztnyire követtük a Küljürszut lefelé, a kavics-teraszok vízszintes lapá-
lyain haladva, egész a Kuru-szai vagy Kuruk-szai (Száraz-volgy) nevezetfl
sziklafokig, a mély azt a helyet jelzi, a hol a folyónak a Száry-dzsaszba való
betorkolása van.
A míg K o sztka és A t t e i itt alkalmas tanyát kerestek, magam O r u z -b e k -
kel átmentem az utóbb nevezett folyó partjára, egy kissé vizsgálódni, a
miért is keresztül kellett mennem a majdnem háromszógalakú vólgylapályon,
a mely a szyrt meredek sziklafalai kozé, mint a Száry-dzsasz-medencze leg-
125. kép. A Kuru-szai sziklafok.
A Küljü-szu konglomerát-teraszai. ' A Száry-Dzsasz.
mélyebben fekvó zuga van beágyazva. Ennek a helynek igen külónós képe
van. Kóroskórül 6 . 800 méter magasra emelkednek a csipkés, itt-ott erdós
falak, s ezek lábánál teljesen vízszintesen terülnek el a kavics-teraszok.
A Küljü-szu felé tóbb, 20^—50 méter magas lépcsóvel ereszkednek ezek le,
míg a Száry-dzsasz medrére hirtelen szakad alá a térszin, mintegy 200 m.
magas, teljesen függóleges és kopár szakadékkal,
Mint elpusztíthatatlan fal áll a kelet felól' Anéltóságos nyugalommal
elótoró folyó elé ez a konglomerát-tomeg s kényszeríti annak száz méternél is
szélesebb medrét, hogy 90°-kal sarkon fordulva dél felé, beleütkózzék egy messze
elórenyulp palagerincz szikláiba. A szálban álló szikla azonban nem, volt
olyan legyózhetetleñ akadály, mint a konglomerát,, mert a sziklába valami
legalább 500 lépés hosszú, de alig 8—10 m. széles szurdokban rést torhetett
magának a víz, a kórülbelül 250 m. magas Kuru-szai sziklát így egyszerüen