s minden legkisebb részének megvan a maga neve, mesterszava. Különös,
hogy az újabb utazók aránylag kevés flgyelmet forditottak erre az érdekes
tàrgyra, söt még az egyes törzsek jellemzô nyereg-alakjait össze is tévesz-
tették egymással, úgy, hogy kénytelen vagyok ezzel a tárgygyal kissé
behatóbban foglalkozni.
Az igazi belsô-àzsiai nyeregtipus, szerintem, a kirgizek és a kazakok
nomád-nyerge. Kezdetleges ósi formáját felismerhetjük a gyermek-nyergen
(a-ïrmacs), a melyet a 2 2 2 . kép 2 . sz. rajza tüntet fel.
Két oldaldeszkából áll, a melyeket szijakkal erôsitenek a kereszt-alakban
osszerótt nyereg-kápákhoz, úgy, hogy nines rajta olyan rész, a mely közvet-
leniil az állat hátgerinczére támaszkodnék, hanem ez teljesen szabadon, ter-
heletlenül marad. Ugyanilyen alakjuk van az ázsiai teherhordó nyergeknek,
külonösen a tibeti jakok számára készült nyeregnek, melynek egy jó ábrája
látható Landor hirhedt útleirásában/ a 301. lapon.
A kis, 2—5 éves kirgiz gyerekek, majdnem kizárólag ezt a gyermek-
nyerget használják; 5 éves koruktól kezdve .azonban már a felnöttek számára
vaio nyergeken ülnek. A gyerek-nyereghez azonban két szíjjal lazán oda-
kötött bottai (koltirmacs) hozzákotik ôket. A favázat nemez-darabokkal takarják
be, a botokat a gyerek csipôje felett olyan szorosan illesztik a derekához,
hogy ki ne csuszhassék közülük s igy kötik meg. Probatum est! — A kis apró-
ságok olyan biztosan ülnek a ló vagy a hátas-bika hátán, mintha gyermek-
székben ülnének, s teljesen az állatokra bízzák ôket. •
A kazak nyereggel teljesen azonos kirgiz nyerget a 223. kép 2» és 2 rajzai
tüntetik fel. A bakos-nyeregre nézve jellemzô két szárnyból (kaptal), meg
az ívalakú kápa-részekból áll (kâs). A nyereg. egyes részeit szljak kötik
össze, felsô része teljesen nyilt s akkor börrel van bevonva, vagy pedig
két, szíjjal rugalrhasan bekötött deszkácska zárja le.
223. kép. Kozép-ázsiai nyergek.
1 a . és 1 b . Szárt nyereg. 2 a . és 2 b . Kirgiz nomád-nyereg.
A XVII. századbeli magyar huszár-nyergeken majdnem változatlanul
ugyanezt a szerkezetet láthatjuk.
A khinai nyereg (1. a 222. kép 1. rajzát) s az ehhez hasonló dungán
nyereg (2 . rajz) már javításokat tanusítanak, legalább kényelem tekintetében.
A míg ugyanis a nomád-nyergen a fa, vagy bór-ülést egj^etlen, szijakkal
odaerösitett nemez-takaró fedi s ez szolgál vánkos gyanánt, addig ez a két
nyereg-féle rendszeresen ki van párnázva. A párnázás kék szövettel van
bevonva s rendesen teveszörrel töltik meg.
A nyergeknek az ábrákon is látható jeüemvonásain kívül, a melyeket
minden Íeírásnál jobban magyaráz a két kép, igen fontos jellemvonásuk az
oldalszárnyuk szük állása s a felsô rész túlságosan magas íves alakja. —